hirdetés
Izgalmas utópiának hangzik, hogy 2035-től a benzines és dízel autók forgalmazása megszűnik az Európai Unióban, és helyüket a másképp – de legalább nem a közvetlen környezetünkben – szennyező elektromos járművek veszik majd át. A gyártók gőzerővel készülnek erre az időszakra, fokozatosan állnak át és fejlesztenek, addig pedig számos kihívás vár rájuk. Egyfelől a sok-sok évtizede jelen lévő, kiforrott technológia helyett egészen új, még javában fejlődő megoldásokra kell átállniuk. Emellett olyan külső problémákat kell leküzdeniük, mint például a megfelelő számú töltőállomás és az elektromos hálózatbővítés. Az akkumulátoroknak is megfelelő hatótávolsággal kell rendelkeznie, miközben radikálisan csökkenteni kellene a töltési időt és növelni az élettartamot. Ha pedig ez még nem lenne elég, olyan terepen járunk, ahol rendkívül komoly a konkurencia: ha az EU nem lép, és képtelen megvédeni a saját gazdaságát, akkor a piacot leuralják a mesterségesen alacsony áron tartott kínai autómárkák, mint amilyen például már a magyar piacon is jelen lévő BYD. Mindezek figyelembevételével az átállásig hátralévő alig több mint egy évtized egyáltalán nem tűnik soknak, és korántsem meglepő, hogy az eredetileg 2030-ra tervezett időzítést kitolták még öt évvel.
Bár alapvetően remekül hangzik, hogy városi környezetben végre-valahára nem közvetlenül elszenvedői leszünk az intenzív autóforgalom okozta légúti problémáknak, ami a légszennyezés egynegyedét okozza jelenleg, a valóságot jelentősen árnyalja, hogy az EU-s szabályozás az új autók értékesítésére vonatkozik. Emiatt viszont könnyen lehet, hogy az olyan, gazdaságilag élvonalban lévő Uniós tagországok, ahol a lakosok viszonylag gyakran cserélik az autóikat, jól jönnek ki ebből, azonban az olyan országok, ahol például a használt autópiac jelentős szegletet szakít ki az autóeladásokban, rosszul járnak. Sajnos ezek közé az országok közé tartozik Magyarország is, itt ugyanis a KSH adatok alapján az autók átlagéletkora folyamatosan nő, és jelenleg elérte a 15,6 évet. Ez alapján, ha egy 2034-ben vásárolt új autó még forgalomban lesz 15 év múlva, az azt jelenti, hogy 2049-ben még az utakon gurul.
A legrosszabb pedig ezután jön, mivel a jelenleg is virágzó használt autó importnak hatalmas löketet adhatnak majd a „nyugatról” kiszoruló autók. Mint a Vezess.hu cikkében rámutat, a tavaly június végéig behozott 50 ezer importautó 60 százaléka 10 évnél is idősebb volt, amivel aligha büszkélkedhetünk. Hogy az arányokat lássuk, tíz évvel ezelőtt az autók átlagéletkora még „csak” 13 év volt. Az új rendelet a fejlettebb országokban is visszaüthet, szintén fellendítve a használt autók piacát, hiszen korántsem mindenki engedheti meg magának, hogy új autót vásároljon. Az is bizonyos, hogy ameddig lesz rá kereslet, a benzinkutak is rendelkezésre állnak, bizonyára hibrid üzemben működve, a keresleti kínálathoz igazítva az elektromos, illetve benzines és dízelállomások arányát.
A The Telegraph-nak a témában nyilatkozó Marc Palmer, az angol használt autó kereskedő oldal, az Auto Trader egyik munkatársa elmondta: „A változás sokak számára észrevehetetlen lesz, és 2035 után is rengeteg benzinüzemű autó lesz még az utakon. Még az elektromos autók legnagyobb mintapiacán, Norvégiában is jelenleg öt autóból négy benzinnel vagy dízellel üzemel.” Pedig, ha hihetünk a statisztikáknak, azért Norvégiában viszonylag gyors lesz az átállás, ugyanis az idén eladott új autók 90%-a már elektromos volt.
Palmer szerint „egyelőre nincs olyan szabályozás, amely korlátozná, hogy meddig is használhatók a benzines és dízel autók. Az iparági vélekedés szerint 2050-re léphet érvénybe ilyen határozat.” Az Egyesült Királyságban egyébként szigorú kvótákkal igyekeznek „idő előtt” felpörgetni az eladásokat, és a remények szerint 2030-tól már a kereskedők 80%-ban elektromos autókat értékesítenek. Hogy nálunk mennyire igyekeznek egyfelől az infrastrukturális kiépítettséget, másfelől az autóeladásokat hatékonyan terelni, korai lenne megmondani, de jelenleg is fut a céges autóállomány felfrissítésére irányuló pályázat.
hirdetés
