Keresés
Close this search box.

Az ötlettől a megvalósításig – Így legyen tudatos a cégalapítás

Becsült olvasási idő: 5 perc
A tudás hatalom. Ha ismered a „játékszabályokat”, lényegesen hatékonyabban érheted el céljaidat és hozhatod meg üzleti döntéseidet – akár egy cégalapítás esetében is. Törös Judit ügyvéd írása.

hirdetés

Ha valós sikerekre vágysz mind a magán-, mind az üzleti életben, előbb-utóbb meg kell tanulnod magad irányítani a hajódat. Ehhez szükséged lesz a tudásodra és megérzéseidbe vetett hitedre, illetve jó érzékkel kell megválasztanod azokat a szakembereket, akik segítségedre lesznek a folyamatban.

A jogtudatosság és a felelős üzleti döntéshozatal alappillére a preventív szemlélet. Ez azt is jelenti, hogy szívességből, szeretetből, nagyvonalúságból, bizalomból nem vállalhatod el egy cég irányítását, nem lehetsz tagja olyan cégnek, amihez valójában semmi közöd, nem írhatsz alá ismeretlen tartalmú okiratokat. Nemcsak azért, mert ennek komoly büntetőjogi és egyéb következményei lehetnek, hanem azért sem, mert óriási kockázat olyasmiért felelősséget vállalni, amire nincs ráhatásod. 

Gyakran hangzanak el az olyan mondatok a praxisunkban, hogy „abban állapodtunk meg, hogy…, de inkább azt szeretnénk leírni, hogy…”, illetve „szeretnék egy céget alapítani, de nem én leszek papíron a tulajdonos”. Mi abban hiszünk, hogy a jövőben nem lesznek fenntarthatóak az ilyen és ehhez hasonló rossz beidegződések, a gazdasági életben sajnos hallgatólagosan elfogadott minták. A szokások szabályt teremtenek, ezért itt az idő új szokásokat felvenni és szabályokat megfogalmazni. Ne automatizmusból működj, és ne kövess elavult gondolati mintákat! Hiszünk abban, hogy az ügyvéd nem a rossz működések elfedésén fáradozik, hanem az ügyfele számára jogszerű és hatékony működési alternatívát kínál. Az ügyfél és ügyvéd bizalmi kapcsolata ebben elengedhetetlen. Ez teszi ugyanis az ügyvéd számára lehetővé azt, hogy ügyfelét az etikus vállalati működés irányába terelje. A hibás minták mögött ugyanis a legtöbbször csupán információhiány áll. Arra biztatunk tehát, hogy keress olyan megoldást, amivel nyugodtan alszol és válassz olyan ügyvédet, aki ebben segítségedre van!

Remind

Szerződésminta vagy sem?

De nézzük konkrétabban. Egy cég alapításához meg kell határozni a nevét, a székhelyét, a tevékenységi köreit, azt, hogy ki vagy kik és milyen időtartamra legyenek a vezető tisztségviselők, valamint dönteni kell az adózás formájáról.

Mindenki hallott már arról, hogy gazdasági társaság jogszabályban közzétett szerződésminta alkalmazásával akár egy napon belüli bejegyzéssel is alapítható. Azonban vannak buktatói… Mik lehetnek ezek?

Egyszemélyes társaság esetében a szerződésminta alkalmazása nem jár kockázattal, azonban ha több taggal tervezünk társaságot alapítani, a szerződésminta nem lesz alkalmas arra, hogy a tulajdonosok közötti viszonyokat megfelelően szabályozza, mert abban csak a jogszabályi minimum kerül rögzítésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a hármas felállás nemcsak a magánéletben, de egy cég esetében is komoly problémákat okozhat!

Legyen mindenre terved!

Tapasztalatom szerint egy cég alapításakor minden lehetséges üzleti kimenetelt számba kell venned rövid, illetve hosszabb távú üzleti tervet kell készítened, melyek során szembe kell nézned a legrosszabb verzió lehetőségével is. Ez nem azt jelenti, hogy a tragikus jövőképpel szükséges hosszasan azonosulnod, de legyen terved erre is. Mindez szerencsés esetben kizárólag arra szolgál, hogy szembenézz a nehézségekkel és megnyugodj, hogy ezt is meg tudod oldani. Így nem maradnak felesleges félelmek, tisztázatlan pontok.

Beszéljétek át!

Vagyis mit érdemes egy cég alapításánál a leendő tulajdonosoknak részletesen átbeszélniük?

Az első és legfontosabb, hogy a társasági szerződésben pontosan meghatározásra kerüljenek a taggyűlés, mint legfőbb, döntéshozó szerv hatáskörei és ezek tükrében az ügyvezető hatásköre.

A szerződésmintában ezek nem szerepelnek, tehát egy szerződésmintával alapított társaság képviseletében az ügyvezető – a jogszabályban meghatározott néhány döntés kivételével – szinte mindent megtehet a tagok előzetes hozzájárulása nélkül. Például hitelt vehet fel a társaság nevében, eladhat a társaság működése szempontjából nélkülözhetetlen vagyontárgyat, nagy értékű szerződéseket köthet, befektetést eszközölhet, vagy akár részesedést szerezhet a társaság az ügyvezető közreműködésével egy másik gazdasági társaságban vagy más jogi személyben.

Ezért nélkülözhetetlen azoknak a döntési pontoknak a meghatározása, melyekre a taggyűlés jogosult és így korlátot jelentenek az ügyvezető működésében, ilyenek például:

  • hitel felvétele vagy nyújtása,
  • bizonyos értékhatár feletti kötelezettségvállalás, szerződéskötés,
  • a társaság bizonyos vagyonelemei vagy bizonyos összeget meghaladó vagyoneleme feletti rendelkezési jog (elidegenítés, megterhelés),
  • részesedés szerzése más társaságban, jogi személyben.

 

A fentieken túl az induláskor érdemes meghatározni a tagok egymás közötti viszonyát, hogy a kezdetekkor fennálló bizalmi kapcsolat esetleges megromlása se eredményezhesse azt, hogy a társaság azért váljon működésképtelenné, mert nem tudnak a tagok érvényes döntést hozni például 50-50%-os üzletrésszel rendelkező tagok esetén. Fontos lehet az esetleges kisebbségi részesedéssel rendelkező tagok jogainak védelme is, hiszen alapesetben a jogszabály szerint a taggyűlés a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, azaz a többségi tulajdonos – ha van ilyen – bármely kérdésben gyakorlatilag egyedül dönthet, a kisebbség hozzájárulása nélkül. 

Remind

Védd a kisebbségi részesedéssel rendelkező tagok jogait is!

E körben az alábbi témák átbeszélése és szabályba foglalása javasolt:

  • a létesítő okirat módosításához szükséges szavazatarány rögzítése, illetve szükség van-e egy bizonyos tag igen szavazatára a módosításhoz,
  • az adózott eredmény egy részének osztalékként történő kifizetésére vonatkozó kötelezettség/az ehhez szükséges szavazatarány, hisz a többségi tulajdonos azzal, hogy folyamatosan eredménytartalékba helyezi az adózott eredményt, megakadályozhatja, hogy a kisebbségi tulajdonos ténylegesen jövedelemhez jusson,
  • jegyzett tőke/alaptőke felemelése, mely esetben a kisebbségi tulajdonos érdeke a hígulás elleni szabályok lefektetése,
  • a tulajdonosi struktúrát érintő ügyekhez szükséges szavazatarány,
  • pótbefizetés feltételei, hiszen késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azaz a tagsági viszony megszűnhet,
  • a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása, díjazása körében több tagú ügyvezetés esetén kit illet esetleg jelölési jog, szükség van-e a kisebbségi tulajdonos hozzájárulására,
  • a kisebbségi tulajdonost védő együttértékesítési jog kikötése, satöbbi.

Megrendült barátság, megrendült bizalom

A fentieken túl érdemes akár önálló szindikátusi megállapodásban szabályozni, hogy a tulajdonosok között kialakult patthelyzet esetén mi az eljárásrend (például a két 50-50%-kal rendelkező tag mindenben ellentétes állásponton van). A nemzetközi gyakorlatban számos jól működő modell, ún. deadlock klauzula létezik, melyek újszerű és előremutató megoldásul szolgálhatnak a megrekedt helyzetekben.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindent, amiben megállapodást foglalj írásba, mert így később – ha esetleg megrendül a barátság és a bizalom – mégis lesz olyan biztos kapaszkodó, amely magát a céget megmenti és lehetőséget teremt a továbbműködésre, túlélésre.

Már a társaság alapításakor érdemes ezeket ügyvéddel, adószakértővel átbeszélni, üzleti terveket készíteni és olyan társasági okiratokat készíteni, mely minden tulajdonos számára megfelelően védi az érdekeit, jogait.

Ha önálló vállalkozást indítasz, garantáltan találkozni fogsz nehezen megoldandó helyzetekkel. Vihar mindig jöhet. Amit tehetsz, hogy felkészülsz előre, megtanulsz vitorlát bontani, és akkor nem sodródsz az árral, hanem ura vagy a körülményeknek.

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn