Arról, hogy a túlzott cukorfogyasztás komoly egészségügyi kockázattal jár, már régóta hallani. Nem csoda, hogy a különböző alternatív édesítőszerek a xilittől a stevián át az eritritig nagy népszerűségnek örvendenek. Ám az, hogy éppen melyik trendi, nagyban attól függ, hogy melyikről bizonyosodik be: valójában egészségtelenebb a cukornál vagy bizonyos körülmények között (például felmelegítve) rendkívül káros. A JAMA orvosi folyóiratban nemrégiben publikált tanulmány arra világított rá, hogy idősödő nők esetében az élelmiszerekhez hozzáadott cukor megnöveli a májrák vagy másfajta krónikus májbetegségek kockázatát.
Cukorfogyasztó nemzet
Az Amerikai Egyesült Államok élen jár a cukorfogyasztásban. A felnőttek itt átlagosan 17 teáskanál hozzáadott cukrot fogyasztanak naponta, ami két-háromszorosa az ajánlott bevitelnek. Természetesen a legnagyobb problémát a különféle cukros italok (elsősorban az üdítők, gyümölcslevek, végül a kávé és tea, majd a sport- és energiaitalok), valamint az édességek és chipsek jelentik. Bár régóta tudjuk, hogy a természetes forrású cukrok (például kókusz, kukorica vagy juhar) az egészségesebb alternatívák, nyilván ezek is jóval károsabbak annál, mintha eleve el sem fogyasztanánk őket.
A férfiak esetében az ajánlott napi bevétel 9 teáskanál cukor (36-tól 150 kalória) míg a nőknél 6 teáskanál. Ha azonban azt hinnénk, hogy ez annyira sok, hogy lehetetlen elérni, jobb, ha tisztában vagyunk vele: egy 0,33 literes üdítő már jó eséllyel túl is lépi ezt a mennyiséget. Éppen ezért érdemes megvizsgálni a dobozokon most már kötelezően feltüntetett tápanyag-táblázatot, még ha azok néha némi fejszámolásra is ösztönöznek, hiszen az adatok gyakran 100 ml-re vetítve vannak megadva.
A nőkre nézve károsabb
A jelenlegi tanulmány közel százezer amerikai, menopauzán már átesett nő kórképét vizsgálta több mint két évtizeden keresztül. Összehasonlították azokat az 50 és 79 év közötti hölgyeket, akik kevesebb cukrot és eleve ritkábban fogyasztanak, azokkal, akik napi szinten isznak üdítőket. A szerzők az adatok alapján azt a következtetést vonták le, hogy utóbbi csoport nagyobb eséllyel lesz májrákos vagy másfajta krónikus májbetegségben halálozik el.
Az alanyok beszámoltak a cukros üdítő fogyasztásukról egy olyan skálán, ami a „soha, vagy csak egyszer egy hónapban”-tól egészen a „napi hatszor vagy többször”-ig terjedt. A szóban forgó nők 7%-a fogyasztott cukros üdítőket napi szinten, 13%-uk pedig mesterségesen ízesített üdítőket ivott. Az említett ráktípus esélye a cukros üdítők esetében 1,75-szeresére nőtt, míg a másfajta, halált okozó krónikus májbetegségé 2,5-szörösére. Érdekesség, hogy ezzel szemben a mesterséges ízesítést választóknál nem növelte az említett betegségek arányát az üdítőital fogyasztásának gyakorisága. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a mesterségesen ízesített üdítők egészségesek lennének, csupán azt, hogy a vizsgált betegségek kockázatát nem növelték.
„A tanulmány rámutatott: ahogy öregszünk, egyre fontosabbá válik az életünkben az egészséges étrend betartása”
– nyilatkozta Dr. Karina Lora, a George Washington Egyetem professzora a CNN-nek.
Lesújtó számok
Az Egyesült Államokban jelenleg a krónikus májbetegség a kilencedik leggyakoribb halálok, és évente 56 ezren esnek áldozatául. Májrákkal évről évre 11 ezer nőt diagnosztizálnak, és 9 ezren halnak meg a betegségben. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy bár a rendkívül komoly számadatokkal dolgozó tanulmány kimondja, milyen kockázatokkal jár ezeknek az üdítőknek a fogyasztása, ok-okozati összefüggéssel már nem szolgált. A jövő kutatóinak a feladata lesz, hogy bebizonyítsák, a cukor fogyasztás milyen biológiai reakciókat indít el a szervezetünkben ahhoz, hogy végül ezek az eredmények szülessenek.
Dr. Lorna ugyanakkor a CNN-nek kiemelte a tanulmány azon hiányosságát, hogy a fogyasztási szokásokat mindössze kétszer (a kutatás elején, majd három évvel később) mérték, majd ezt vetették össze a betegségekkel és halálozási adatokkal. Két évtized távlatában viszont valószínűsíthető, hogy az alanyok fogyasztási szokásai változtak, és ez természetesen változtathatott a vizsgált betegségek kialakulásának kockázatán is. A professzor a hiányosságok ellenére fontosnak tartja az eredményeket, mert szerinte egyértelműen láthatóvá teszi: a nem megfelelő minőségű élelmiszerek hosszú távon jelentős problémákat okozhatnak.
Fotók: Pexels
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: demenciát okozhat a légszennyezés?
