hirdetés
Az ökológiai lábnyom fogalma nagyjából harminc éve, a ’90-es évek közepén jelent meg, ez volt a „lábnyomcsalád” első tagja, amihez később kapcsolódott a vízlábnyom, a karbonlábnyom, a városi ökológiai lábnyom vagy éppen a saját karbonlábnyomunk. Ezek a mutatók teszik lehetővé, hogy a környezetterhelést vagy annak valamelyik részét egységes mértékegységekkel lehessen kifejezni.
„Ilyen a digitális ökológiai lábnyom is, ami szén-dioxiddal számol, azt mutatja meg, hogy a digitális folyamatainkkal milyen többlet szén-dioxid-kibocsátást okozunk. Ez a mindennapokban abból adódik, hogy például nem könyvet lapozgatunk, hanem e-bookot és számítógépet használunk, azokon olvasunk és követjük a híreket, nézzük a filmeket. Ezekhez a tevékenységekhez nem kell fákat kivágni, de azt az áramot, ami a végzésükhöz szükséges, mégiscsak elő kell állítani valahogyan. A digitális ökológiai lábnyomnál nemcsak az internethasználathoz és egyéb elektronikus tevékenységekhez szükséges energiával kell számolni, hanem a digitális tevékenységekhez szükséges eszközök előállításával is. Mivel ezek jelentős részben műanyagból – azaz kőolajszármazékokból – készülnek, legyártásuk is jelentős környezeti terhelést jelent” – mondja dr. Szigeti Cecília egyetemi docens, a Metropolitan Egyetem Fenntarthatósági Tanulmányok Intézetének vezetője.
Az MTA Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságának titkára kiemeli, hogy a cégek digitális ökológiai lábnyoma a háztartásokénál sokkal jelentősebb. Esetükben az új digitális eszközök folyamatos beszerzése, és akár 24 órás működtetése nyom sokat a latban, ahogyan a vállalatirányítási rendszerek használata, az óriási adattárolási igények kielégítése, az állandó online kapcsolattartás biztosítása is.
A digitális rendszereket magasabb, állam- és közigazgatási, nagyvállalati szinteken is lehet nézni. Például jó, hogy már szinte minden elektronikusan intézhető, nem kell mindent kinyomtatni, hivatalokba és ügyfélszolgálatokra menni pecsétes papírokért, de a hatalmas digitális adatbázisok létrehozásának, azok tárolásának is van energiaigénye, eszközszükséglete. Fontos az is, hogy ezek modernek és mindig naprakészek legyenek, mert a munkát csak így tudják segíteni.
„Ebből adódik az egyik nagy probléma is, az eszközök ugyanis hamar elavulnak, és le kell őket cserélni” – Folytatja dr. Szigeti Cecilia. Ilyenkor jelentős részük hulladékká válik. Ezen segíthet a körforgásos gazdaság, ami lehetővé teszi, hogy újrahasználjuk, újrahasznosítsuk őket. Olyan cégek már Magyarországon is vannak, amelyek a prémiumkategóriás, de pár évente leselejtezett üzleti gépeket esztétikailag és tartalmilag felújítják, és magánszemélyeknek adják el saját használatra. Az otthoni számítógépem nekem is ilyen. Ez a megoldás mindenkinek jó, hiszen egy olcsóbban beszerzett, üzleti kategóriás eszköz még három év elteltével is jobb, mint egy olcsóbb, újként vásárolt típus. A gyerekek számára is tökéletes lehet, ha a játékhoz használt számítógép nem vadonatúj. Ezek a megoldások olyanok, mint a használt ruhák piaca, ami az egész rendszert nem fogja megváltoztatni, de az emberek szemléletét igen” – emeli ki a szakértő.
A körforgás másik része az eszközök újrahasznosítható részeinek az újrahasznosítása, ami már az ipar felelőssége. Ezen a téren is van már fejlődés, hiszen az üzletekben leadott régi okostelefonok után egyre több helyen adnak a vásárlóknak kedvezményt. Innen lenne egy lépés, hogy az újrahasznosításhoz meglegyen az ahhoz szükséges technológia és ipari háttér.
A környezetet nemcsak a digitális eszközök legyártása, majd leselejtezése terheli, hanem a velük létrehozott adatok felhőben való tárolása is. Elég belegondolni abba, hogy már egy egyszerű okostelefonon is rengeteg fotó gyűlhet össze, időről időre pedig a laptop is megtelik adatokkal. Ilyenkor jönnek a felhőalapú szolgáltatások, de előbb utóbb azok – legalábbis az ingyenesek – is betelnek.
Vállalatoknál külön probléma, hogy az adatokat hogyan és meddig kell kötelező jelleggel megőrizni. Az is megesik, hogy egyes cégek megszűnnek, de utánuk óriási adathulladék marad, ami olyan, mint a hulladéktárolóban a szemét. Ezek fenntartásához szintén sok energia kell.
Fotó: Getty Images
hirdetés
