Mit ad nekünk a táncművészet?
A tánc az egyik legősibb művészeti forma: jóval hamarabb táncoltunk és zenéltünk, mint hogy írni, olvasni vagy beszélni kezdtünk volna! Egyszerre fizikai és szellemi cselekvés, ami lehet akár hétköznapi, de rengeteg tanulással azt művészi szintre is lehet emelni. A tánc gyógyításra is alkalmas, és rengeteg pozitív hozadéka van: fejleszti a mozgáskoordinációnkat, energetizál és közösségi élményt nyújt. Életünk jelentősen eltolódott a verbalitás irányába, de a tánc által visszatalálhatunk magunkhoz és másokhoz – mert az érintések sokszor értékesebbek a szavaknál. Hiszek abban, hogy mindenki tud kapcsolódni a tánchoz, ehhez az univerzális nyelvhez, és klassz lenne, ha itthon jobban előtérbe kerülne a táncművészet. Számomra ez egy misszió: közel hozni az emberekhez ezt a gyönyörű műfajt.
Annak idején milyen ideával hívtad életre a Duda Éva Társulatot?
Fiatalon döntöttem el, hogy lesz egyszer társulatom, de kellett bő tíz év a pályán, hogy elég tapasztalatot szerezzek az alapításhoz. Karrierem két irányba indult el. Nagyszabású produkciók koreográfusaként váltam ismertté, számos népszerű, nagy musicalt készítettem, ahol sokszor közel száz ember mozgását kellett meghatároznom. Organikus szövetként tekintek a szereplőkre: a táncosok mellett a kórus és színészgárda tagjaival egységes mozgásvilágot alakítok ki. Ezeket a munkáimat Európa-szerte körülbelül kétmillió néző látta.
A másik vonalon pedig önálló táncelőadásokat hozok létre, erre alapítottam a Duda Éva Társulatot tizennégy éve. Elképesztően izgalmas időszak van mögöttünk: a közelmúltban Fischer Iván zenekarával dolgozhattunk és szuper turnékon vettünk részt, melyek egyik csúcspontja New York volt. Remek a bázisunk a Jurányiban, és remek a táncos- és háttércsapatunk, ám minden „építőkockáért” megküzdöttünk, ahogy a nulláról mindezt felépítettük. Ráadásul nem csupán előadások létrehozásával foglalkozunk, de fesztivált szervezünk, rendezvényeket és workshopokat csinálunk, nyitott órákat és nyílt próbákat tartunk, beavató színházi projektekben vagyunk érdekeltek és próbatermet biztosítunk más alkotóknak.
A napokban rendezitek meg SZABAD A TÁNC! címmel első adománygyűjtő gálaesteteket a Vígszínházban. Váradi Júliának adott interjúdban nyilatkoztad, hogy bár a társulatodat is mélyen érinti a független színházaknak járó állami támogatások drasztikus csökkentése, szerinted jó, ha a társulatok pártfogókat toboroznak a törzsközönségükből, akár neves személyiségeket is felkérve adománygyűjtő nagykövetnek. Ehhez a koncepcióhoz látszik illeszkedni a gála is.
Az Art is Business szervezet, mely azon művészeti és üzleti vállalkozásokat díjazza, ahol a két szegmens között hidak képződnek, idén a mi vállalkozásunkat tartotta érdemesnek a leginnovatívabb művészeti projekt kategóriájában. A díjat a tavasszal útjára indított nagyköveti kampányunk miatt nyertük el, ami elég nagyot robbant a sajtóban is, mert a táncművészet területén ezt így még senki sem csinálta. A vígszínházi gála ennek a programnak a folytatása. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a támogatás lehetőségére és szükségességére, szeretnénk minél nagyobb nézői kört megnyerni ügyünknek és közben népszerűsítjük a táncművészetet.
A gála során régebbi művek részletei is láthatók lesznek a jelenleg futó előadások mellett, és ezeket fűzzük össze a vendégelőadók produkcióival.
Nagyon izgatottak vagyunk: a Vígszínházban kivételesen a táncé a főszerep!
Abban bízunk, hogy jelentős pártolói kört alakíthatunk ki, aminek ez is egy állomása, itt helyben is lehet támogatni minket, de a jegyárakba is beépítettünk némi támogatói összeget és a honlapunkon szintén van egy adománygyűjtő felület. Arra törekszünk, hogy rendszeres támogatókat találjunk, hiszen hosszú távra tervezünk. Szükségünk van ezen új források kiépítésére, mert szeretnénk az elmúlt tizennégy év sikeres munkáját töretlenül folytatni.
Az esten a zene és a színház világából illusztris vendégeket hívtatok meg, például Dés Lászlót, Szabó Kimmel Tamást vagy az Irie Maffia énekesét, Sena Dagadut. Milyen szempont alapján választottad ki a társfellépőket?
Néhányukkal korábban már dolgoztunk együtt és van köztük olyan, akivel nagy vágyunk lenne együttműködni, Dés László például közéjük tartozik. A Sena Dagadub formáció egyik számára új, különleges koreográfiát készítettünk, Dinyés Dániel és Kolonits Klára az opera területéről érkeznek, Farkas Izsák és Szarvas Dávid pedig a RAMAZURI című előadásunk szerzői. A gálaest igen változatos lesz zeneileg, koreográfiailag és vizuálisan.
Mivel várjátok az új évadban a táncszerető közönséget?
Jövőre tizenöt évesek leszünk, egy speciális évet tervezünk az ünneplésre: új bemutatóval készülünk a Nemzeti Táncszínházban és több szignifikáns turné is vár ránk. Természetesen a támogatói kampányokat is továbbvisszük, építjük a kört, hogy megerősítsük a talajt a lábunk alatt.
Fotók: Lékó Tamás