Technológia
2024.09.16.
hirdetés
A sört előszeretettel hívják folyékony kenyérnek, egyáltalán nem véletlenül: a víz és a tea után a sör a legnépszerűbb ital, mind az előállított mennyiség, mind fogyasztás tekintetében. Ráadásul olyan, ami rendkívül régóta velünk van: a régészek találtak 9000 éves leleteket, amelyek bizonyítják, hogy Kínában már akkor fogyasztottak sört. Egyes agyagtáblák pedig arról árulkodtak, hogy a babiloniak 6000 évvel időszámításunk előtt kortyolgatták a habzó nedűt.
A tudomány jelenlegi állása azonban sok tradíciót felülír. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a lakosságarányos számokat tekintve sajnos Magyarország világelső az alkoholbetegek számában, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a probléma az itt élők közel negyedét érinti – a férfiak terén egyenesen 36,9%-ot, és ezzel holtversenyben vagyunk az oroszokkal. Az olyan korábbi, alkoholra vonatkozó életbölcsességeket, mint a „kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság” is kezdik felülírni azzal, hogy egyre több jel utal arra: valójában bármekkora mértékű alkoholfogyasztás olyan DNS elváltozásokat okozhat, amelyek hozzájárulhatnak bizonyos típusú rákok kialakulásához.
A „kijózanító” állítások mellett érdemes megvizsgálni, hogy egyes alkoholos italoknak ugyanakkor létezik jótékony hatása, ám arról nincs szó, hogy ezek felülírnák a negatívumokat.
A különféle sörök szerelmesei nagyban profitáltak az elmúlt évtizedekben divatossá vált kézműves megoldásokból. A kisipari előállítók ugyanis sokkal inkább figyelnek arra, hogy minőségi alapanyagokat használjanak, mint az óriási üzemek, ráadásul mellőznek minden felesleges adalékanyagot. Az ő sikerük hatására pedig a nagy gyártók is folyamatosan lépnek, hiszen egyáltalán nem nézik jó szemmel annak a lehetőségét, hogy piacot veszíthetnek. Éppen ezért megjelentek a saját, „kézműves jellegű” söreikkel, és már általánosságban elmondható, hogy jobban figyelnek a saját termékeik kvalitására.
Bár tradicionálisan Európában fogyasztanak leginkább sört, Magyarországon sörfogyasztás terén a középmezőnybe tartozunk. Itthon a rendelkezésre álló, 2020-as adatok szerint éves szinten 68,3 liter jutott egy főre, míg az abszolút rekorder Csehország 181,70 literrel vezet – hogy az arányokat lássuk, ezzel a számmal a csehek közel duplázták a második helyen álló Ausztriát (96,8 liter). Kínában ez az adat 25,10 liter, eladott mennyiség tekintetében mégis ők számítanak a legnagyobb sörfogyasztó nemzetnek, toronymagasan az Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Mexikó és Németország előtt. Figyelembe véve az 1,4 milliárd főt meghaladó lakosságszámot, ez talán egyáltalán nem meglepő.
A kínai Dalian Orvostudományi Egyetem tanulmányában a sör és a bél mikrobióta közötti összefüggéseket vizsgálta. Arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy az ital akár a probiotikumoknál is jótékonyabb hatással van az emberi szervezetre. Mindez a sörben található baktériumoknak köszönhető, amelyek javítják a bélműködést, és ezzel együtt az immunrendszer működését. Ugyanis a sör bővelkedik különféle vitaminokban, aminosavban és bioaktív anyagokban, amelyek részt vesznek az élettani funkciók szabályozásában. A sörben lévő fenolokat és másfajta tápanyagokat a bél külső nyálkahártyájában élő mikrobaközösség fermentálja, majd lebontja.
A tanulmány szerint a sör már-már valamiféle csodaszer, mivel ráadásként javíthatja az artériák működését, hozzájárul a véráramlás minőségéhez, ezzel pedig csökkenti az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázatát. A szerzők úgy vélik, a jövőben érdemes lesz abban az irányban folytatni a kutatásokat, vajon a sör használható-e valamiféle mikroökológiai szabályozóként, sőt akár alternatív terápiaként bizonyos krónikus betegségek esetében, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Ezzel kapcsolatban azért nem árt tudni, hogy jelenleg cukorbetegségben szenvedőknek semmilyen alkoholtartamú italt nem javasolnak, mivel megnövelheti a vércukor szintet.
Az Amszterdami Egyetemen már a kínai eredményeket megelőzve, 2019-ben publikáltak egy kutatást, amelyben rávilágítottak a sör a bélműködésre gyakorolt jótékony hatására. Az akkori vizsgálatok azonban kizárólag az olyan belga, erősebb sörökre irányultak, mint a Hoegaarden, Westmalle Tripel és Echt Kriekenbier. Eric Claassen professzor az angol Independentnek nyilatkozva akkor kiemelt fontosságúnak tartotta, hogy a kommersz sörökkel ellentétben ezek a márkák kifinomultabb eljárásokkal készülnek, és a megszokott egy helyett kétszer is fermentálják őket. A folyamat túl azon, hogy szárazabb ízhatást és nagyobb alkoholtartalmat eredményez, másfajta élesztőtörzset is használ – olyanokat, amelyek egyes káros baktériumokat likvidáló savakat termelnek.
Hogy mi ebben a csapda? Természetesen az, hogy származzanak a világ bármely részéről, a kutatások egy dologban teljesen párba állíthatók egymással: egyikük sem szeretné azt a hatást kelteni, hogy innentől rendben van a mértéktelen sör, vagy ami azt illeti, bármilyen alkohol fogyasztása. Sőt határozottan felhívják rá a figyelmet, hogy eredményeik kizárólag mértékletes bevitel esetében értendők, ráadásul egyes pozitív tulajdonságokat – például az érrendszerre gyakoroltakat – teljesen felülír a rendszeres dohányzás.
hirdetés
