hirdetés
Talán észre sem vesszük, de az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az általunk használt elektronikai eszközök száma. Ezek azonban nem azok a fajta termékek, amelyek generációról-generációra öröklődnének, mint például egy szép, régi fabútor. Éppen ellenkezőleg, villámgyorsan elavulnak: még az elektronikai újdonságok iránt legkevésbé sem érzékenyek is kénytelenek öt-hét éven belül lecserélni a telefonjukat és számítógépüket. Az eszközök még lehet, hogy új felhasználóra találnak a használt piacon, de belátható időn belül mindenképpen elektromos hulladékként (e-waste) végzik. A feldolgozásuk egyre nagyobb probléma: világszinten 50 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik évente, amely a becslések szerint 2030-ig 74 millióra, 2050-ig pedig 120 millióra nő. A brit érméket készítő The Royal Mint nevű vállalat most megtalálta a módját, hogyan nyerjen vissza valami egészen értékeset a leselejtezett elektronikai kacatokból.
A Royal Mint a legrégebbi még létező brit cég, elődjének megszületését egészen 886-ra datálják. Az eltelt évszázadokban sok minden változott, és a fennmaradásban bizonyára közrejátszott, hogy folyamatosan keresték a megújulás módját. Jelenleg is éppen ezt teszik, ugyanis megtalálták a megoldást, hogy a használt elektronikai cikkekből feldolgozzák az olyan értékes fémeket, amelyeket aztán az érmekészítéshez felhasználhatnak.
Ehhez az Excir nevű technológiai céggel szerződtek le, amely állítja, hogy képes visszanyerni az elektronikai eszközökben felhasznált arany több mint 99%-át. Jelenleg általánosságban az elektronikus hulladék kevesebb, mint 20%-át hasznosítják újra világszinten, ami azt jelenti, hogy komoly mennyiségben pazarolunk el többek között aranyat, ezüstöt, rezet és palládiumot. A két vállalat összefogásban most azon dolgozik, hogy a jelenleg kifejlesztett technológiát átformálják úgy, hogy azzal a laboratóriumi körülményeken túllépve képessé váljanak a tömegfeldolgozásra.
Természetesen egyáltalán nem egyedül a Royal Mintet foglalkoztatja ez a kérdés. A különféle videómegosztókon számos videót találunk, ahol akár otthoni körülmények között is kinyerik az alaplapokból az aranyat. Hogy a nagyságrendeket lássuk, az egyik videó készítőjének egy méretes számítógép alaplapból 0,0167 gramm aranyat sikerült kisajtolnia. Egy másik videó készítője már nem ennyire kicsiben gondolkozott, és felhasznált 700 grammnyi elektronikus hulladékot ahhoz, hogy végül 1,1 gramm aranyat kapjon. Egyáltalán nem elhanyagolható információ, hogy ezen videók készítői a többi nyersanyaggal nem foglalkoztak, így továbbra is maradt 698,9 grammnyi hulladék, ami bizony nem nevezhető túl jó aránynak. Ezzel szemben, amikor a Royal Mint megnyitja végre a gyárát, heti szinten 90 tonna alaplapot szeretnének feldolgozni, éves szinten több száz kilogramm aranyhoz jutva. Mindez annál inkább dicséretes, mivel egy főre lebontva az Egyesült Királyság világszinten a második legnagyobb elektronikus hulladék termelő (ezen a listán az Egyesült Államok mindössze a nyolcadik helyre szorult, az első pedig Norvégia).
Az e-hulladék újrafelhasználása hosszú távon divatot teremthet. Ugyanaz a folyamat zajlik le, ami megtörtént korábban a ruháknál. Már most van olyan aranyékszerekkel foglalkozó cég, amely azt ígéri, hogy 2025-re csak és kizárólag újrafelhasznált arannyal dolgozik, mint ahogy például néhány évvel ezelőtt a tokiói olimpia aranyérmei is újrafelhasznált forrásból készültek.
A hosszú távú megoldás azonban több folyamat összejátszása lehet: nem lesz elég, hogy egyre profibbak leszünk a feldolgozásban, de egyre inkább olyan eszközöket kell készítenünk, amelyek élettartalma jóval több annál, amennyit a jelenlegi elektronikai cikkek kínálnak. A technológiai fejlődés nem állhat meg, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a legszerencsésebb, ha valami egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn jut el oda, hogy már a használhatatlanságából kifolyólag fel kelljen dolgoznunk.
Fotók: Pexels
hirdetés
