hirdetés
Tekinthetünk az érzelmeinkre színfoltokként, amelyek felvillanyozzák a hétköznapjainkat. De míg a jó érzésekben szívesen lubickolunk, a negatív érzésekkel már sokkal nehezebb együtt lenni. Hát még kifejezni őket! És bár megeshet, hogy pillanatnyilag könnyebbnek tűnhet elnyomni, magunkba zárni vagy menekülni előlük, mint felismerni és még le is kommunikálni őket, hosszú távon ezek a módszerek nem igazán kifizetődők számunkra.
A negatív érzések elnyomásával például egy idő után a pozitív érzéseket sem tudjuk majd értékelni, amelyeknek következménye súlyosabb esetben akár depresszió is lehet.
Vagy gondoljunk csak bele, hogy egy sírás visszafojtása milyen erős izomfeszüléssel jár a torkunkban, akár nyomásérzettel a mellkasunkban, tehát a testünk is megszenvedi az érzések elzárását. Mit tehetünk az egészséges önkifejezés érdekében? Először is nagyon fontos, hogy mi magunk is felismerjük és kezeljük az érzéseinket, amint ez sikerül, másokkal is érdemes megtanulnunk megosztani mindazt, ami bennünk van.
Először is csupán figyeljük meg, hogy milyen érzések mozgolódnak bennünk. Mintha egy kereszteződést néznénk az ablakból: vegyük észre, ahogy az érzéseink, akár az úton az autók, a biciklisek, a buszok felbukkannak, majd kilépnek a képből. Milyen érzések jelennek meg bennünk az egyes helyzetek kapcsán? Monitorozzuk magunkat.
Könnyítheti a megfigyelést, ha le is írjuk a tapasztalásainkat. Nyugodtan kössünk hozzájuk testi érzeteket is! Hol jelenik meg a testünkben a düh? És a boldogságérzet? Sokkal jobban rálátunk az összefüggésekre, ha vizuálisan is látjuk őket, ezért érdemes leírni. Figyeljük meg ugyanúgy a pozitív, mint a negatív érzéseket.
Ha már felismertük, milyen érzések működnek bennünk, kezdjük el saját magunknak kommunikálni őket. Tökéletes módszer erre például a mindfulness írás. Csak üljünk le egy papírral és kezdjük el kiadni magunkból mindazt, ami bennünk van az egyes helyzetekben, fókuszálva az érzéseinkre.
Fontos, hogy az érzéseink kapcsán megtapasztalhassuk azt is, mit tudunk kezdeni velük. Figyeljük meg, hogyan tudjuk kezelni például a szomorúságot vagy a csalódottságot? Mit tehetünk azért, hogy könnyebb legyen együtt lenni velük? A tudatos jelenlét egyébként ebben is segíthet.
5. Sok kicsi sokra megy!
Felvállalva és elfogadva önmagunk előtt a saját érzéseinket elkezdhetjük mások felé is kommunikálni, ami bennünk van. Kezdjük kicsiben! Keressünk egy olyan bizalmi embert magunk körül, akivel gyakorolhatunk. A pozitív és a negatív érzéseket is tanuljuk meg kimondani. Konfliktus esetén én-üzenetekkel, a másik minősítése nélkül próbáljuk megosztani ezeket.
Egy-egy konfliktus sokféle érzést mozgathat, így nagyon résen kell lennünk. De mindig tartsuk szem előtt, hogy mi a saját érzésünkért vagyunk felelősek. Ha például a dühünket nagyon intenzíven éljük meg, a visszafojtás helyett megtanulhatjuk kezelni. Itt is alkalmazhatunk mindfulness technikákat – például a légzőgyakorlatok sokat segíthetnek az önnyugtatásban. Így nem kell magunkba zárni az érzést, de kifejezve a másikat sem bántjuk vele.
Az érzelmeink tudatos kezelésével az érzelmi intelligenciánk is nő, amit sok más helyzetben is fel fogunk tudni használni. Nemcsak a saját, mások érzéseivel szemben is megértőbbek tudunk majd lenni, könnyebben együttérzünk velük, arról nem is beszélve, hogy egy önazonosabb életet tudhatunk ezáltal magunkénak.
hirdetés
