A focihoz nem igazán értek, de Esterházy Péter könyveit olvastam és nagyra becsülöm munkásságát. Ő a nagybátyád volt, nem mellesleg szintén lelkes focirajongó. Az Esterházy név, a történelmi örökség, a grófi szál milyen szerepet játszott a neveltetésedben?
Nyilván jelen volt, de ez soha nem nehezedett nyomásként rám. Otthon beszélgettünk a családunkról, beszéltünk arról, hogy ez mit jelent, vagy mit jelentett a múltban, de az érzésen túl nem határozta meg a mindennapjainkat. Olyan körülmények között nőtem fel, és itt most erkölcsi körülményekre gondolok, amelyek miatt bizonyos dolgok fontosabbak számomra, mint másoknak.
Sikeres emberek vettek körül, inspiráltak, megtanultam tőlük, hogy a saját értékrendemhez mérjem a sikereket, ehhez tartsam magam.
A foci és az irodalom egyaránt ott volt az életünkben, de aki az irodalmat hozta Péter személyében, ő is rajongott a fociért, úgyhogy gyerekként én is elkezdtem focizni és amikor 24 évesen abbahagytam az élsporton, ezen a területen folytattam a munkámat.
Az lett végül belőled, aki 18 évesen, az érettségikor lenni szerettél volna?
Érettségikor nem tudtam, hogy mi akarok lenni. Továbbtanultam, maximum pontszámmal felvettek a Budapesti Kommunikációs Főiskolára, ahová csak azért jelentkeztem, mert könnyű döntésnek tűnt. Akkoriban Kecskeméten fociztam, nem a tanulás volt a prioritás az életemben. Abba is hagytam ezt az iskolát, mert nem tetszett. Később, amikor már megszületett a fiam, elkezdtem a jogi egyetemet, de a római jog kifogott rajtam, szimplán a motiváció nem tudott túlsegíteni a vizsgákon, úgyhogy azt is idő előtt befejeztem.
És mára Magyarország legsikeresebb futball játékosügynöke lett belőled, aki a tehetséges magyar fiatalokból csinál sztárjátékosokat. A tehetségen túl, mi az, ami nélkülözhetetlen a nemzetközi sportkarrierhez?
A karakter. A tehetségről azt hisszük, hogy csak abból áll, hogy a játékos milyen ügyesen bánik a labdával, a tehetség ugyanolyan fontos részét képezi a karakter. Az az egyik legnagyobb baj a magyar fociban, hogy nincsenek kemény karakterek. Hiányzik a játkosokból az elhivatottság, a szorgalom, a kitartás.
Egy erős karakter a nehézségeket is ugyanolyan jól kezeli, mint a sikereket, erősebben jön ki belőlük.
Mivel foglalkozik egy játékosügynök? Mennyire van beleszólási lehetősége a fiatal játékosok fejlődésébe?
Nem szeretem a játékosügynök elnevezést, alapvetően üzletember vagyok, aki futball játékosokkal foglalkozik. A mi ügynökségünk fiatal magyar tehetségeket keres, akiket próbál az élsport irányába terelgetni. 13 éves koruktól figyeljük a fiatalokat, a kollegáim járják a meccseket, kapcsolatban vannak az akadémiákkal, a családokkal. 14 éves korukra szeretnénk megtalálni azt a pár játékost, akikbe úgy gondoljuk érdemes energiát, pénzt invesztálni. Ők akadémiákon fociznak, az akadémiákkal együttműködve közösen próbáljuk őket fejleszteni. Egy idő után fontossá válik, milyen szerződéseket kötnek, a futballpiac egy nagyon speciális terület, ahhoz, hogy a fiatal a felnőtt fociba sikeresen tudjon majd beintegrálódni, legyen külföldi lehetősége már az első szerződések is nagyon fontosak, ezekre lehet építkezni. Mi tárgyaljuk le nekik a szerződéseket.
Legsikeresebb felfedezetted Szoboszlai Dominik, akivel híresen jó a kapcsolatotok. Ő miben más, mint a többi játékos a korosztályában?
Nála minden csillag összeáll. Az élsportra tökéletes az alkata, elképesztően erős a karaktere és rengeteg munkaórát tett bele abba, hogy eljusson idáig. Mostanában volt egy érdekes nyilatkozata: szerinte, ha 100 gyereknek elmondaná, mit kell csinálni ahhoz, hogy biztosan eljusson arra a szintre, ahol most ő tart, 98 gyerek nem akarná ezt végig csinálni. Elképesztően sok lemondással, küzdelemmel jár ez a pálya, aminek persze van egy csodálatos szelete, de a hátterében rengeteg nehézség áll. Például nem mehet ki úgy az utcára, hogy ne ismerjék fel, megszűnik a magánélete.
A cikk folytatását keresd a Remind bookazine negyedik számában!
Fotó: Keserű Barbara
