Keresés
Close this search box.

A jövő a fából épült városoké?

Becsült olvasási idő: 3 perc
A fa több mint tízezer éve játszik szerepet az építkezésekben, napjainkban pedig új magaslatokba tör. Vajon fenntartható ez? Szalóky Bálint írása.

hirdetés

Májusban nyitotta meg kapuit Szingapúrban a Gaia nevű kollégium, ami egyben a kontinens legnagyobb fa épülete. A Nanyang Műszaki Egyetem diákjainak hat emeleten, összesen 43.500 négyzetméteren otthont adó behemót építése 93 millió amerikai dollárt emésztett fel. Különlegessége, hogy nem tartalmaz festést vagy másfajta burkolatot. Megjelenésében teljes egészében a fafelületek természetessége dominál – kivéve a külső lépcsőket, a wc-ket és földszinti födémet, ezek ugyanis a helyi törvényi előírások miatt betonból készültek.

Remind

A Gaia egyike annak a modern trendben, hogy az építőipar visszanyúl a természetes anyagokhoz. Európa sem szeretne lemaradni ebben: Svédország fővárosa, Stockholm nemrégiben jelentette be, hogy szeretnék megvalósítani a világ legnagyobb „fa városának” koncepcióját. Az építkezés 2025-ben indul, és az első épület a tervek szerint 2027-re készül el. Így ahhoz, hogy a teljes projekt megvalósuljon, éveket kell várnunk. Azonban amint elkészül, összesen 7000 irodahely és 2000 új otthon várja a befektetőket 250 ezer négyzetméteren. Az elképzelés része az „ötperces város” elve, azaz minden szolgáltatás egymástól ötperces sétatávon belül elérhető lesz. Ezzel arra biztatják a lakosokat, hogy ne szálljanak környezetszennyező gépjárművekbe.

Vissza a gyökerekhez

Amikor rendszeresen olvasunk híreket erdőirtásokról és erdőtüzekről, joggal merülhet fel a kétely a faalapú építkezések fenntarthatósága tekintetében. Magától értetődik, hogy egy ekkora beruházáshoz hatalmas mennyiségű, jó minőségű fára van szükség, és sajnálatos módon a fa negatív tulajdonsága, hogy meglehetősen lassan nő – vagy legalábbis annál mindenképpen lassabban, amilyen ütemben szeretnénk felhasználni őket.

Pedig a fához pont a környezetvédelem terelte vissza az építtetőket. Jelenleg a világ energiafelhasználásának 40%-a köthető az építkezésekhez, valamint az épületek üzemeltetéséhez.

A beton és az acél előállítása rendkívül komoly energiaigényű, ezzel szemben a fák egész életük során megkötik a szén-dioxidot. Egy köbméter fa körülbelül egy tonna szén-dioxidot képes tárolni, amit aztán nem enged vissza az atmoszférába.

A fa mellett szól továbbá, hogy sokkal kevésbé melegszik fel az épület belseje, mint a betoné, vagy fordítva, kevésbé gyorsan hűl ki a téli időszakban. Természetesen ehhez azért fontos, hogy az energiahatékonysági szempontokat már az építés során figyelembe vegyék, ahogy tették azt a Gaia esetében: itt első ránézésre design elemnek tűnő, stratégiailag átgondolt árnyékolók segítik, hogy a legmelegebb hónapokban kevésbé melegedjenek fel az épületek. Emiatt például nincs szükség légkondicionáló használatára, a további hűtésről passzív megoldással gondoskodnak. Maga a kollégium a zéró emisszió jegyében született, amit egész Szingapúrban mindössze 16 épület mondhat el magáról.

Aggasztó veszélyek

Természetesen nem mindenki lelkesedik ennyire a fáért. Több szakmabeli aggasztónak látja a jelenlegi trend-kezdeményt. Svédország közel 70%-át erdők borítják, így nyilván könnyedén vág bele egy ilyen kezdeményezésbe, azonban a szingapúri projekt például nagyrészt osztrák, finn és természetesen svéd faanyagból dolgozott. Bár a fákat már Európában feldolgozták és panelekké alakították át a gazdaságosabb szállítás és gyors helyszíni beépíthetőség végett, egy-egy ilyen építkezésbe mindenképp bele kell kalkulálni, hogy az ökológiai lábnyomhoz a szállítás nagyban hozzátesz.

Ráadásul, ha a fa épületek iránti kereslet radikálisan megugrik, és világszerte komplett városokat terveznek meg így, akkor olyan szinten megnő a faáru iránti szükséglet, hogy teljesen újra kell gondolni, hogyan lehet azokat fenntarthatóan kitermelni.

Egyes szakértők komoly aggodalmukat fejezik ki ezeknek az épületeknek a biztonsága tekintetében is: úgy vélik, a fejlesztések a manapság divatos irányelveket és a designt előbbre valónak tartják, mint a biztonságot. Szerintük egyelőre nincsenek egyértelmű, specifikusan nagy tömegű faépületekre szabott, standardizált biztonsági előírások, és egy-egy rossz tervezői döntés akár katasztrofális tűzesetekhez vezethet. Azt azonban kihangsúlyozzák: a faáru tökéletesen biztonságos, és amennyiben a tervezés és kivitelezés megfelelő szakértelemmel párosul, nincs ok aggodalomra.

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn