A fizetés általában tabu témának számít, mégis van egy jelentős csoport, ahol egyre bátrabban beszélnek őszintén a pénzről. Dr. Rosecker Dániel business coach arról tájékoztat, hogy a kutatások alapján a Z-generáció (mai huszonévesek) tagjainak a fele bátran kommunikál saját fizetésükről. „Sokak számára stresszt okoz minden olyan beszélgetés, amelyben szóba kerül a pénz. De a felmérések szerint a pályakezdő generáció kezdi megdönteni ezt a szokást. Ennek oka, hogy a pályakezdők számára a fizetés kulcsfontosságú, ugyanis még nem rendelkeznek saját ingatlannal, megtakarítással vagy passzív jövedelemmel, éppen ezért sokkal tudatosabban állnak a pénzhez. Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes kiadást megfontolnak, hanem azt, hogy tisztában vannak azzal, mennyi pénzre van szükségük a mindennapokban.”
Emellett a vállalatok is egyre nyíltabban beszélnek az általuk kínált jövedelemről. A városban járva is láthatjuk, hogy a belépő buszsofőrök bruttó 500 ezer forintot kapnak, a tüzérek bruttó 737 forintra számíthatnak. Annyi biztos, a fizetés mára nyitottabb kérdéssé vált. De mindez önmagában elég ahhoz, hogy megnyugtató választ kapjunk a kérdésre: biztosan megfizetnek engem?
Jó, ha másokhoz mérjük magunkat?
„Látva az óriásplakátokon szereplő fizetéseket, óhatatlanul összehasonlítjuk anyagi juttatásainkat és megkérdőjelezzük anyagi megbecsülésünket. Az összehasonlítás ugyanakkor veszélyes lehet, hiszen csupán anyagi vonzatról szól, pedig a fizetés mellett számos olyan tényezőt is érdemes figyelembe venni, amelyek a munkához tartoznak, ilyen a megbecsültség, a környezet vagy az előrejutás lehetősége” – magyarázza Dr. Rosecker Dániel, majd azonnal hozzáteszi, hogy szerencsére egyre több munkaadó kommunikál a fizetések változásáról, amikor ismertetik az öt vagy tíz éves fizetési tervet. Például a közigazgatásban dolgozó munkavállalók bértáblája rövid internetes kereséssel bárki számára elérhető, így tudható, hogy az évek múlásával hogy változik a munkavállalók bére.
Többek között ezek az információk segíthetnek abban, hogy választ kapjunk a kérdésre, mely szerint érdemes-e másokhoz mérni a saját fizetésünket. Ahhoz, hogy tudjuk, mennyire becsülnek meg minket anyagilag a munkahelyünkön, jó, ha tájékozódunk a területen jellemző fizetésekről, de ne ez alapján vonjuk le a végső következtetést. „Számos tényező befolyásolhatja, hogy mekkora összeget fizet ki a munkaadó. Fontos szempont a tapasztalat és a munkakörhöz szükséges képességek megléte és felelőssége.”
A jó bértárgyalás alapjai
A pályakezdők gyakran beleesnek abba a hibába, hogy rosszul közelítik meg a bértárgyalást, és irreális összeget jelölnek meg. Nem titok, hogy a felvételi eljárás során a bérigény megjelölés döntő kérdés, és a cégek inkább választják az olcsóbb munkaerőt, szemben a magasabb fizetést kérő, de alkalmasabb jelentkezővel. Azonban a túl alacsony bérigény megjelölésből sem származik kedvező eredmény.
„A munkáltató célja, hogy a lehető legjobb munkaerőt a lehető legkedvezőbb áron foglalkoztassa. Ezért fontos, hogy a jelentkező számára reális bérigényt fogalmazzon meg. Honnan tudjuk, hogy mekkora számot érdemes mondani? Előbb tisztában kell lenni a kiadásokkal: mennyibe kerül a lakhatásunk, milyen egyéb kiadásaink vannak, mekkora összeget szeretnénk félretenni hó végén? Ezek alapján kapunk egy összeget, amelyről bátrabban beszélhetünk a bértárgyalás alkalmával” – magyarázza a business coach, és megjegyzi, hogy érdemes tól-ig összegben gondolkodni, hiszen így visszaadjuk a labdát.
Trükkök a fizetésemeléshez
A nehéz kérdések sorában meg kell említeni a fizetésemelést is. Gyakori hiba, hogy az alkalmazottak minden alapos indok nélkül kérnek emelést, viszont csak visszautasítást kapnak. Akik viszont megfontolják a miérteket és a mikort, nagyobb eséllyel kapnak fizetésemelést.
„Év elején, év végén és nyár közepén nem érdemes előállni a fizetésemeléssel, hiszen ilyenkor máshol van a fókusz, de tavasz végén és ősz elején már sokkal jobbak az esélyek. Ugyanakkor ilyenkor is fontos, hogy alaposan megindokoljuk kérésünket. Egy munkahelyi siker, egy projekt lezárása remek alkalom arra, hogy az egyéni szakmai fejlődésre hivatkozva magasabb fizetést igényeljünk.”
Végül, még a tárgyalás előtt érdemes tájékozódni arról, hogy más cégeknél mennyit kínálnak ugyanazért a pozícióért. Szakértőnk szerint bátran jelentkezhetünk álláshirdetésre is, hogy pontosabb választ kapjunk a kérdésre, az ajánlatot nem kötelező elfogadni. Elvégre legtöbbünk célja, hogy az élethelyzetünknek és képességeinknek megfelelő bért kapjunk.
Fotók: Pexels
Portréfotó: Dovicsovicz Gergely
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és tudd meg, mire jó a munkajogi mediáció!