hirdetés
Mindig varázslatos dolog, ha valami megújul. Ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy az építőipar ténykedése jelentős környezetszennyezéssel jár, ami sajnos korántsem csak a szállításhoz köthető. Az új építőanyagok előállítása és maga a bontás is probléma: ekkor rengeteg mérgező anyag kerülhet a környezetbe. Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának 11%-áért tehető felelőssé az épített környezetünk. Ezzel a problémával korábban egyáltalán nem foglalkoztak, ma azonban rengeteg helyen nagy figyelmet fordítanak rá. Akkor is, ha ezt például Budapest utcáin sétálva és egy-egy építkezés körül látványos porfelhőt látva talán kétkedve fogadjuk.
Az építőipar folyamatosan fejlődik. Miközben új, jelenleg környezetkímélőnek vélt anyagok és megoldások jelennek meg, több régen használt anyagról derül ki, hogy valójában rendkívül környezetszennyező, különösen a megbolygatáskor – éppen ezért kiemelt figyelmet igényel például az azbeszttartalmú épületek hatástalanítása. A BBC beszámolója szerint kiemelt problémát jelent ez az amerikai Clevelandben, ahol rengeteg elhagyatott épület várja a szakszerű bontást.
Nem véletlen, hogy éppen egy helyi cég igyekszik megoldást találni a károsanyag-kibocsátásra, méghozzá szokatlan módon: a Redhouse Studio építészeti cég azt tűzte ki célul, hogy az építési hulladékból úgynevezett szubsztrátokat hoz létre, tökéletes táplálékforrást teremtve a gombák fonalainak.
Leegyszerűsítve: a cél az, hogy a gombák elfogyasszák a káros anyagokat.
Ami pedig megmarad, azt a Redhouse Studio tömbösíti, egy keményfához hasonlítható, a betonnál erősebb tömbbe, végül építőanyagként felhasználva.
Túlontúl sci-finek hangzik? Pedig számos más cég dolgozik hasonló módszerekkel, még ha ezt egyelőre nem is nevezhetjük általánosan elterjedt építőipari standardnak. A rendelkezésre álló, és valóban hasznosítható anyagok ismételt felhasználása éppúgy cél, mint a hulladéklerakók tehermentesítése. Hosszú távon ez a pénztárcánkat is kímélheti, hiszen aki újított már fel bármilyen ingatlant az elmúlt években, lehet róla elképzelése, milyen jelentős költség a keletkezett sitt elszállíttatása a megfelelő lerakókba. A hosszú távú elképzelés, hogy az építőiparban körkörös gazdálkodás alakuljon ki, ahol semmi sem vész kárba, hanem valamilyen úton-módon minden anyag újra felhasználásra kerül.
Hasonló elven igyekeznek más területeken is bevetni a gombákat. Ezek egyike például a világ egyik leginkább légszennyezett városa, az indiai Új-Delhi, ahol a gombákat légtisztításra használják fel. Új-Zélandon a csatornákban használják őket, hogy az oda került olajat válasszák ki a vízből. Egyes gombafajok még az örökké szennyezőnek vélt gyomirtó szereket vagy a kőolajat is képesek lebontani. Természetesen a legtöbb hasonló megoldás még kísérleti fázisban van, és több okból kifolyólag sem terjedt el széles körűen – ezek lehetnek hatékonysági problémák vagy jelenleg léteznek kevésbé költséges (noha szennyezőbb) megoldások a káros anyagok hatástalanítására.
Rendkívül sokan látnak fantáziát a különféle gombafajok lebontó erejében, egyes kutatók mégis óvatosságra intenek: ha túlontúl elterjed a használatuk, azzal felborulhat a jelenlegi öko-egyensúly, és így ahelyett, hogy fellélegezhetnénk, egy egészen új fajta problémát szabadíthatunk magunkra. Márpedig bizonyára senki sem szeretne egy The Last of Us-szerű világban élni.
Fotó: Pexels / Marina Leonova
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: az önjavító gombabőr lehet a jövő textilipari megoldása?
hirdetés
