Sokan mondják, hogy nem tudnak élni nélküle, ami nem meglepő, hiszen a koffein addiktív, elhagyása elvonási tünetekkel járhat. Ráadásul minél többet iszunk belőle, annál többre lesz szükségünk ahhoz, hogy elérjük ugyanazt a hatást.
Gyors bontó, lassú bontó
Érdemes tudni, hogy a koffein nem mindenkire hat egyformán. Vannak lassú, illetve gyors koffeinbontók, ami genetikai adottság, és ma már teszt segítségével meghatározható, hogy ki, melyik csoportba tartozik.
A gyors bontóknál a mérsékelt koffeinfogyasztás, ami 2-3 csésze kávét vagy 200-300 mg koffeint jelent naponta, valamelyest csökkentheti a szívinfarktus kockázatát és (látszólag) még nagyobb mennyiség fogyasztása sem okoz jelentős problémát. A lakosság 46%-a tartozik ebbe a csoportba.
A lassú bontóknál viszont már az említett mérsékelt koffeinfogyasztás is 36%-kal növelheti a szívinfarktus kockázatát. Az 50 év alatti korcsoport esetében a napi 4 csésze kávé csaknem négyszeresére növeli az infarktus veszélyét a nem kávézókhoz képest. A lassú bontó nők körében nagyobb a vetélés kockázata is. A lakosság 54%-a tartozik ebbe a csoportba.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a számunkra nem optimális mennyiségű koffeinbevitel megzavarhatja a normális alvásciklusokat, illetve emelheti a stresszszintünket is.
Nincs minden veszve
De van egy jó hírem azoknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak koffeint fogyasztani, ám szeretik a kávét! Kedvenc feketénk egészségmegőrző hatását nem elsősorban a koffeinnek, hanem egy klorogénsavnak nevezett polifenolnak köszönheti. Én jó ideje kizárólag koffeinmentes kávét iszom, ami sokat segített például az alvásom optimalizálásában.
Ha ezt az opciót választod, érdemes jó minőségű biokávét keresned, amit vegyszermentes eljárással koffeinmentesítenek (swiss water, vagy szén-dioxidos módszer). És még egy gondolat útravalóul! Koffein jelentősebb mennyiségben nemcsak a kávéban, hanem a fekete és zöldteában, a matcha teában, sőt még a csokoládéban is található!
Fotó: Pexels / Ketut Subiyanto
