hirdetés
Okagi Hayashi minden napját házi készítésű dzsúzzal indítja, nyolcvanas éveiben még rendszeresen látogatta Japán meleg vizű forrásait, kertészkedett barátaival, és egészen a kilencvenes évei végéig gyakorolta a kalligráfiát. Edith Ceccarelli egész életében rajongott a táncért, miután 104 évesen elveszítette táncpartnerét és jóbarátját, hirdetést adott fel a helyi újságban új partnert keresve. María Branyas Morera szerint a szerencse a hosszú élet egyik elengedhetetlen összetevője. A világ legidősebb emberei mind másra esküsznek, amikor a titkukról faggatják őket, hiszen mindegyikük más és más életutat járt be, és a maguk mögött tudott több mint 115 év alatt más és más szokásokat vettek fel. Azonban ha jobban odafigyelünk rájuk, ha a választ nemcsak a szokásaikat vizsgálva, a személyiségüket is megismerve keressük, azonnal szemet szúr, hogy mi a közös ezekben a látszólag különböző emberekben. Az életigenlő derű, amely a felettük eljárt évek dacára árad belőlük, egész életükben elkísérte őket.
A centenáriusokból áradó derűt a hosszú élet kulcsának egyik legismertebb kutatója, Dan Buettner is a századik életévüket betöltött idősek egyik közös ismertetőjegyének tartja. Buettner munkássága során összegyűjtötte és tanulmányozta az úgynevezett kék zónákat – Okinawát, Ikariát, Szardíniát, a Nicoya-félszigetet és Loma Lindát –, vagyis azokat a régiókat, amelyek lakói az átlagosnál tovább és jobb minőségben élnek. A világot járva ugyanaz a kérdés foglalkoztatta, ami előbb vagy utóbb minden földi haladó fejében szöget üt: mi a titkuk ezeknek az embereknek?
A 116 éves María Branyas Morera, a világ legidősebb embere szerint a recept összetett, mégis egyszerű. „Rend, nyugalom, jó kapcsolat a családdal és a barátokkal, kapcsolat a természettel, érzelmi stabilitás, aggodalomtól és megbánástól mentes élet, optimizmus és a mérgező emberek kizárása. Azt hiszem, a hosszú élet szerencse kérdése is. Szerencséé és genetikáé.”
Morera konklúziója igen közel áll ahhoz, amire a témával foglalkozó kutatók és maga Buettner is jutott. Az előttünk álló élet hosszát alapvetően három tényező befolyásolja: hogy mit örököltünk felmenőinktől, hogy milyen körülmények között élünk, és hogy milyen szokások mentén bonyolítjuk hétköznapjainkat. A tudomány jelenlegi állása szerint génjeink azonban csak 25%-ban befolyásolják azt, hogy mennyi időt tölthetünk a Földön.
Buettner kutatásai során arra jutott, hogy egészséges szokások kialakításával rengeteget tehetünk azért, hogy egy nap a centenáriusok sorát gyarapítsuk. A kék zónák lakóinak vizsgálatával a hosszú élet kilenc alappillérét határozta meg. Ezek: a mozgás fontossága, a mértékletes evés, a hús és a feldolgozott élelmiszerek kerülése, a visszafogott borfogyasztás, az életcélok megfogalmazása, a stresszkezelés, a vallás, a családdal és az egészséges szokásokat képviselő emberekkel való jó kapcsolat.
A fentiek közül az utóbbi öt közvetlenül kapcsolódik a mentális egészséghez, de persze már azt is tudjuk, hogy ahogyan a testmozgás endorfin hormonokat szabadít fel, úgy bélflóránk állapota sem választható el mentális állapotunktól.
Fotóanyag: Getty Images, Andrea Piacquadio, Gerson Lozano, José Barbosa / Pexels, Danie Franco / Unsplash
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: 5 szokás az egészséges és hosszú életért.
hirdetés
