Ugyan mind a mai napig hírértéke van annak, ha valaki eléri a százéves kort, ez valószínűleg nem sokáig lesz így. Az Amerikai Népszámlálási Hivatal projekciója szerint az elkövetkező harminc évben az Egyesült Államokban élő százévesek száma egyenesen megnégyszereződik, de a világ többi részén is jelentős növekedésre lehet számítani.
Százezerből négyszázezer
Az USA-ban jelenleg valamivel több mint százezer olyan ember él, akinek az életkora három számjegyű. Elég soknak hangzik, de azt azért sietve tegyük hozzá, hogy 336 millió lakosról beszélünk, így ők mindössze a populáció 0,03 százalékát teszik ki. Ez a szám fog 0,1 százalékra nőni 2054-re, ami még mindig rendkívül alacsonynak tűnik, valójában azonban azt jelenti, hogy legalább négyszázezren lesznek, állítja az IFL Science.
Az életkor emelkedése az 1950-es években kezdett el felfelé ívelő pályára állni. Akkor még mindössze 2300 százéves amerikairól beszélhettünk, az évek során viszont negyvennégyszeresére nőtt az arányuk.
A Népszámlálási Hivatal statisztikái szerint legnagyobb eséllyel a fehér nők érhetik el ezt a kort. Ez a jövőben változni fog: a nők aránya a jelenlegi 78%-ról 68%-ra csökken, a fehéreké pedig 77%-ról 72%-ra.
Bármilyen hihetetlen, az Egyesült Államok azonban csak második a világ százéveseit rangsorba foglaló listán. A csúcstartó Japán toronymagasan vezet: ott jelenleg 146 ezren élnek, miközben a népesség az amerikainak közel harmada, „mindössze” 125,4 millió fő. A becslések 2054-re a világon négymillió százévest vetítenek elő, és a ranglista alaposan átrendeződik: a várakozások szerint a legnagyobb számban Kínában lesznek, és náluk minden tízezer emberből négy tölti majd be ezt a kort.
Növekvő nyomás
Az elöregedő társadalom azonban az egész világon felmerülő probléma, ami az évek előrehaladtával egyre inkább aggasztó jelenség. Bár az orvostudomány fejlődése, a falvak elnéptelenedése helyett a városiasodás (és ezzel a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférhetőség) mind-mind hosszabb életidőt vetítenek elő, egyáltalán nem biztos, hogy fel vagyunk készülve ennek a következményeire. Az egészségügyre például egyre nagyobb teher fog hárulni, és ugyancsak problémát jelenthet, hogy egyetlen dolgozó adója arányaiban egyre több nyugdíjasra oszlik szét. Ez a nyugdíjrendszerek ijesztő fenntarthatatlanságát irányozza elő. Olyan kihívások ezek, amikkel az emberiségnek az elkövetkezőkben szembe kell néznie, méghozzá már a mi életünkben.
Ha azonban a várható nehézségek ellenére a hosszú életet tűztük ki célul, akkor érdemes a Bostoni Egyetemre hallgatni. Szerintük a hosszú életet titka talán korántsem meglepő módon a stresszmenedzsment, az egészséges étkezés (beleértve a húsfogyasztás minimálisra szorításával), a dohányzás mellőzése és természetesen a testmozgás. Mindezekkel együtt a magunkkal hozott génállomány nagyban befolyásolja az esélyeinket: 30%-ban ezen múlik, hogy eljussunk 90 éves korig, viszont ha már 110 év a cél, ott bizony 70%-ban a génállomány lesz a felelős, akármennyire figyeltünk is a testünk egészségére.
Fotó: Pexels / Cottonbro Studio
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: fény derült a hosszú és boldog élet titkára.