hirdetés
A művészek – legyenek festők, szobrászok, zenészek vagy írók – az alkotói folyamatra, annak tökéletesítésére fordítják figyelmüket, művészi munkájuk során pedig sok esetben elhanyagolják a jogi aspektusok átgondolását. Számukra a spontaneitás és a kreativitás a valóság, hiszen ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy általuk mindannyian közelebb kerüljünk saját érzelmeinkhez, és részesei lehessünk egy szavakkal meg nem fogalmazható világnak. Ezért is kiemelten fontos, hogy a művészt jogban jártas szakember támogassa pályafutása során.
A tudatosság nem azt jelenti, hogy mindent egy személyben kell átlátnunk, hanem azt, hogy kellően ismerjük önmagunkat és fel tudjuk mérni, milyen területeken kell bevonnunk a siker érdekében külső személyt. Amennyiben a jogrendszerre nem mint korlátra, hanem mint lehetőségre tekintünk, máris közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.
A szerzői jog, a védjegyek és a személyiségi jogok mind olyan területek, amelyekre mind a művészeknek, mind a gyűjtőknek érdemes volna nagyobb figyelmet fordítaniuk, mivel az információhiány költséges pereskedéshez, felesleges anyagi veszteségekhez vezet.
A művész, a műgyűjtő vagy mecénás és a jogász együttműködése megfelelő szakmai előkészítés mellett üzleti értelemben is gyümölcsöző lehet. Sajnos jelenleg nemcsak hazánkban, de külföldön sincs megfelelően szabályozva a terület, inkább a szokások alakítják a rendszert, mint a tudatos tervezés. Épp ezért nagyon fontos, hogy a jogrendszer által le nem fedett területeket szerződéses rendelkezésekkel pótolják a felek, így elkerülve a későbbi jogvitákat.
A képzőművészeti alkotások kereskedelme során sajnos napjainkban inkább az tekinthető kivételnek, ha a felek írásba foglalják megállapodásukat, pedig nagy szükség lenne rá. Hozzászoktunk, ha veszünk valamit, az a miénk, azt teszünk vele, amit csak szeretnénk. De vajon ugyanez történik, ha egy műalkotást vásárolunk meg? Egyáltalán mi tekinthető művészeti alkotásnak és mi nem?
Már a művészeti alkotás fogalma is nehezen meghatározható, nézzük mik a fő ismérvei:
Vagyis akkor a gyermek gyurmafiguráját is annak kell tekintenünk? Abban az esetben is, ha a héten ez már az ötödik, és kezd megtelni műalkotásokkal a családi ingatlan? Ha megvettem egy alkotást, azzal azt teszek, amit csak szeretnék? Vajon a megvásárolt portréra festhetek mókás bajuszt egy őszi délutánon? A szobromra fúrhatok polcokat, ha úgy találom, hogy úgy jobban illeszkedne az enteriőrhöz? Ha a művész szeretné kiállítani a nekem eladott művét, megtagadhatom ezt a kérését?
Mindenképp érdemes az érintetteknek (művészek, műgyűjtők, galéria tulajdonosok) részletesen tájékozódni jogszabályi lehetőségeikről, ez biztonságot és védelmet jelent nemcsak a szerző, de minden résztvevő fél számára.
A területet elsősorban a szerzői jogi törvény (a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény) szabályozza, valamint Polgári Törvénykönyvünk rendelkezik a személyiségi jogok védelméről, illetve tartalmaz olyan mögöttes szabályokat, amelyek védik az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
De mik is azok a szerzői jogok? A szerzőt védő speciális személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok összessége. A szerző kizárólag természetes személy lehet, őt illeti meg az általa létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő erkölcsi és eszmei értékek védelme.
Ha műalkotást vásárolunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a szerzőt megillető személyi jogok elidegeníthetetlen jogok, vagyis hiába adja el a szerző a művét, a tulajdonosra ezen jogok nem szállhatnak át. A szerző meghatározott személyi jogokról lemondhat ugyan, azonban ennek terjedelmét is érdemes írásba foglalni. A személyi jogokat a szerző érvényesítheti (a felhasználó legfeljebb a szerző hozzájárulásával) a védelmi időn belül (70 év), majd ezt követően a jogkezelő, ill. érdekvédelmi szerv.
Melyek pontosan a személyi jogok?
A szerzői jogok másik csoportja, a vagyoni jogok örökölhetők, átruházhatók és halál esetére rendelkezni lehet róluk. A felhasználás jogosulatlannak minősül, ha az nem engedélyezett vagy a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet. Különös körültekintéssel kellene tehát a felhasználási szerződés szabályait megfogalmazni, illetve a részletszabályok átgondolásához jogban jártas szakember segítségét igénybe venni, hiszen itt határozzák meg a felek a felhasználás tényleges terjedelmét.
Melyek a felhasználás esetei?
Amennyiben a művész munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban hozza létre művét, eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a fent felsorolt vagyoni jogokat főszabály szerint a munkáltató szerzi meg.
Már a fenti rövid ízelítőből is kitűnik, hogy az alkotó, valamint a mű későbbi tulajdonosa közötti kapcsolat mennyire összetett, épp ezért különös körültekintéssel kell kezelni ezeket bonyolult jogviszonyokat. A képzőművészet területén a műkincspiac szereplői közötti egyensúly fenntartása és a felek érdekeinek képviselete fontos a gördülékeny együttműködés érdekében.
Akármilyen távolinak tűnik is a művészet és a jog, hiszek benne, hogy akár egy sikeres művészi karrier, akár egyéb művészettel kapcsolatos vállalkozás felépítéséről, akár műgyűjtői tevékenységről legyen is szó, biztos alapok és komplex megközelítés szükséges. Ismét csak ugyanazt tudom hangsúlyozni. Foglaljuk írásba szerződéseinket, mert egy jó szerződés békében biztonságot ad, háborúban pajzsként véd.
hirdetés
