A kiberbiztonság alapvetően különbözik a szoftverfejlesztéstől: jellemzően tanácsadói, projektmenedzseri, elemzői munkakörökben kínál karrierlehetőséget a nőknek. Ahhoz, hogy az arányuk a hazai IKT-szektorban a jelenlegi 12 százalék körüli szintről feljebb mozduljon, a szakember szerint elsősorban szemléletváltásra, másodsorban célzott képzésekre és olyan nők bemutatására van szükség, akik már bizonyították rátermettségüket ezekben a munkakörökben.
A kiberbiztonsági szaktudás rohamtempóban értékelődik fel az egész világon. Ennek hátterében a kibertámadások gyakoriságának fokozódása áll. A Microsoft által készített Digital Defence Report szerint a felhasználói jelszavak elleni kibertámadások az elmúlt évben megtízszereződtek, jelenleg átlagosan 4000 támadás történik másodpercenként. Ezzel egyidőben világszerte átlagosan 35 százalékkal bővült a kereslet a kiberbiztonsági szakemberek iránt. Egyes országokban, például Brazíliában a keresletnövekedés elérte a 76 százalékot. A Microsoftnak az OECD-vel közösen készített friss kutatása rámutatott: 2022-ben 16-szor több kiberbiztonsági szakembert kereső álláshirdetést tettek közzé az USA-ban és más fejlett országokban, mint 2012-ben. Egy friss prognózis szerint 3,5 millióra nő a betöltetlen kiberbiztonsági álláshelyek száma 2025-re. Ez 350%-os keresletnövekedésnek felel meg nyolc éven belül.
A kereslet kielégítéséhez elengedhetetlennek látszik a női szakemberek nagyobb mértékű bevonása a kiberbiztonsági iparágba. A szektorban dolgozó munkavállalóknak jelenleg mindössze a 25 százaléka nő. A Women4Cyber Alapítvány elnöke Mádi-Nátor Anett, őt kérdeztük arról, milyen lehetőségei vannak azoknak a magyar nőknek, akik a kiberbiztonsági szektoron belül képzelik el a jövőjüket.
A kiemelt kiberbiztonsági pozíciókban gyakran nők ülnek
Mádi-Nátor Anett először a hazai helyzetet ismertette: szerinte alapvetően „nem szakmai, hanem társadalmi kérdés, hogy hány nőt foglalkoztatnak egy adott országban informatikai területen.” Magyarországon az IKT szektoron belül a női munkavállalók aránya mindössze 12,3 százalék, ami elmarad a nyugat-európai, de részben még a régiós országok adataitól is.
A szakember szerint azokban az országokban emelkedik ez az arány 18 százalék fölé, ahol a közösség jobban elfogadja, ha egy nő a tipikusan férfiak által dominált szakmákban, így például az IT-szektorban, helyezkedik el.
Arra a kérdésre, hogy milyen hozzáadott értéket képviselnek a nők ezeken a területeken, a Women4Cyber vezetője így válaszolt: „A nők jellemzően a klasszikus projektmenedzsment és koordináció területén nyújtanak értékes segítséget. Jellemzően a megegyezésre, a közös álláspont kialakítására törekszenek – inkább, mint a férfiak. Ennek azért is van jelentősége, mert a kiberbiztonság a stresszes szakmák közzé tartozik, sok a konfliktus. Kevéssé ismert tény, de a multinacionális és integrációs szervezetekben a kiemelt kiberbiztonsági pozíciókban gyakran nők ülnek.”
Mádi-Nátor Anett szerint a kiberbiztonság túl van misztifikálva, ezért sok nő elriad attól, hogy ezt a szakterületet válassza. Pedig a tapasztalatok szerint a tanácsadáson, projektmenedzsmenten túl akár elemzői munkakörben is remekül megállják a helyüket. „Sok nagy cégnél az elemzési osztályt nők vezetik. A nők ugyanis képesek több dolgot egyszerre, horizontálisan áttekinteni, aminek elemzőként jó hasznát veszik” – magyarázza a szakember.
Nem igaz, hogy a kiberbiztonság veszélyes szakma, és nap mint nap kódolni kell hozzá
Annak ellenére, hogy az említett karrierlehetőségek a nők előtt is nyitva állnak a kiberbiztonsági szektorban, kamasz-, illetve fiatal felnőtt korban a lányok többsége mégis is inkább más foglalkozást választ – még akkor is, ha informatikai középiskolában tanult. „Mi azt látjuk, hogy úgy tizenhat éves kor körül a lányokban felmerül a kérdés: mi lesz, ha mégsem állom majd meg a helyem ezen a pályán? Erősen él a körükben az a tévhit, hogy ez egy veszélyes szakma, ahol nagyon kell ismerni a kódolást, és attól tartanak, hogy ha nem tudnák a munka technikai elvárásait teljesíteni, utána a karrierváltásuk is nehézségekbe ütközne” – idézte fel egy állásbörze tapasztalatait Mádi-Nátor Anett.
Hozzátette: a fiatalok kevés olyan, a szakmában már befutott nőt ismernek, akik példaképként szolgálhatnának a számukra. A Women4Cyber éppen ezért egész Európában koordinál egy olyan kezdeményezést, amelynek az a célja, hogy a példaadó teljesítményű női szakembereket bemutassa a diákoknak. Az ő életútjaik azt is bizonyítják, hogy igenis van lehetőség többfelé orientálódni a szektoron belül, és az esetleges kitérők is beleférnek a karrierbe.
Hatalmas az érdeklődés a nők körében a kiberbiztonság iránt
Az alapítvány vezetője sajnálattal állapította meg, hogy Magyarországon kevés az olyan képzés, amelynek tananyagát a hazai munkaadókkal összehangolták volna, vagy amely támogatná a felnőttképzést, a munkavállalók karrierváltását. „Az a képzési modell, amelyben gyakorlati tudást adnak át olyan szakemberek, akik maguk is dolgoznak az adott szakterületen, jóformán megszűnt a hazai feltételek miatt. Jelenleg annyira költséges az ilyen képzések lebonyolítása, hogy csak kevés cég vállalja az ezzel járó terheket.” Mádi-Nátor Anett szerint ráadásul az egyetemi oktatás sem igazán tartja a lépést az iparágon belüli változásokkal – a kiberbiztonsági szektor Magyarországon ezért sem rendelkezik megfelelő szakember utánpótlással. A helyzeten a szoftverfejlesztésre koncentráló képzések sem sokat változtatnak. „Kevesen tudják a szakmán kívül, hogy a szoftverfejlesztés és a kiberbiztonság két teljesen különböző szakterület” – tette hozzá.
Mádi-Nátor Anett elmondta: a Women4Cyber Academy Európa-szerte speciálisan nőknek tart online kiberbiztonsági képzéseket. A tréningek hamarosan Magyarországon is elindulnak, miután a közelmúltban megalakult a szervezet magyar szekciója, a Women4Cyber Hungary. Az európai szervezet vezetője megerősítette: évente több ezer fiatal és pályaváltó nő szeretne a kiberbiztonsággal megismerkedni.
„Nem tudunk annyi csoportot indítani, amennyi kiszolgálná az igényeket.”
Ezeket a képzéseket a Women4Cyber Academy elsősorban a LinkedIn-en és a Twitteren hirdeti, ami némiképp korlátja is a magyarországi kommunikációnak, hiszen a magyarok többsége a Facebook-ot preferálja. A fiatalokat leginkább az Instagramon keresztül szólítják meg, ahol a követőik száma folyamatosan emelkedik.
Mádi-Nátor Anett végezetül a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozta. „Figyelembe véve a demográfiai folyamatokat és a növekvő munkaerőigényt, elképesztő luxus lenne nem bevonni a nőket a kiberbiztonsági iparágba. Nem lesz elég férfi; már most sincs. Nem lehet nemzetstratégiai cél, hogy az ilyen szolgáltatásokat a jövőben Magyarország kizárólag külföldről vegye igénybe” – húzta alá a nemzetközi szervezet vezetője.
Nem lehet érdemi előrehaladást elérni a nők foglalkoztatása terén a civil-szféra, a felsőoktatás és a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek összefogása nélkül – erre a megállapításra jutottak a Microsoft szakemberei is. Éppen ezért támogatja a vállalat a partnerszervezetei közötti tapasztalatcserét és a továbbképzésre, átképzésre irányuló kezdeményezéseket – így például az Európai Unióban elindult Cybersecurity Skills Academyt. A Microsoft a Microsoft Learn platformon és LinkedIn-en elérhető kurzusok segítségével a mai napig 400 000 embernek nyújtott kiberbiztonsági képzést. Ezeknek köszönhetően tudott nők sokasága munkát találni és kitörni a mélyszegénységből.
Fotók: Pexels
Portréfotó: Mádi-Nátor Anett
