1. J. M. Coetzee: A lengyel
A negyvenes éveiben járó Beatriz Barcelonában, a férjével él, gyerekeik már kirepültek a családi fészekből. A házasságuk megszürkült kapcsolatuk hosszú évei alatt, azonban a vonzó nő csak akkor eszmél rá, hogy mi hiányzott az életéből amikor egy koncert megszervezésének az apropóján találkozik a csodabogár zongoraművésszel, az élete alkonyán járó Witold Walczkyewicz-cel. A kiejthetetlen nevű lengyel azonnal beleszeret Beatrizba, amit a nő konok ellenállással fogad. Ahogy telik az idő, és a zeneszerző egyre többször bukkan fel kiüresedett hétköznapjaiban, úgy fordul felé egyre nagyobb érdeklődéssel – maga sem sejtve, miért. Képes-e Beatriz megfejteni saját érzéseit? Enged-e a férfi közeledésének? És ez a különös kapcsolat átformálhatja-e őt úgy, ahogyan azt Witolddal teszi? A Nobel-díjas John Maxwell Coetzee regénye egy szuszra elolvasható, a drámai végkimenetel és a történet által megfogalmazott kérdések azután is velünk maradnak, hogy becsuktuk a könyvet.
2. Erich Kästner: Ebek harmincadja
Moralistaként nem könnyű boldogulni a húszas évek végének politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotokat élő Berlinjében – tudja jól ezt az Ebek harmincadja főszereplője, Jakob Fabian, aki szeretne a saját lábán megállni és a szülői gondoskodástól függetlenedni. Úgy tűnik, ha letérne az erény útjáról, minden – jól fizető állás, pénz, nők – az ölébe hullana, ő mégsem enged a csábításnak. Vajon érvényesülhet-e Fabian, ha ragaszkodik az eszméihez? Kiadójának Kästner 1930-ban adta le szatirikus korrajzát, amelyet kiadója cenzúrázott formában, Fabian, egy moralista története címmel adott közre, de mivel a regény még ebben a formájában is túl dekadensnek tűnt, a nácik 1933-ban máglyára vetették a könyvet. Az olvasók most Kästner eredeti állapotára visszaállított változatot vehetik a kezükbe, amely a Deutsches Literaturaarchivban őrzött hagyatékból az utókorra maradt gépirat alapján készült el.
3. Méreggel átitatott varázslat
Ning világában a teakészítők különleges képességgel bírnak: a tealevelek használata és öröklött képességeik által gyakorolják a mágiát. Ning édesanyja is egy volt a teakészítők, vagyis shénnong-skih közül, azonban a birodalomban terjedő, mérgezett teakockák áldozatává vált. A méregből a lány húga, Shu is ivott, ugyan ő nem halt bele azonnal, az ő élete is veszélyben forog. Ningnek egyetlen esélye van, hogy megmentse húgát: ha részt vesz a shénnong-skih számára rendezett versenyen, amelyet a császári udvarban rendeznek meg, és amelynek győztese egy kívánsággal fordulhat a hercegnő felé. A teakészítés hagyományát a kínai mondavilággal ötvöző történet az utóbbi évek fantasztikus irodalom egyik legeredetibbje. A Méreggel átitatott varázslat című, gyönyörű, élfestett kötettel pedig csak Ning kalandjainak kezdetét jelentik. Judy I. Lin duológiájának másik része már megjelent angolul.
Fotók: 21. Század Kiadó, Trend Kiadó
Kiemelt kép: Pexels / Karolina Grabowska