hirdetés
Az Azabudai Hills nevű komplexum hivatalos megnyitója őszig várat magára, addig apróbb simításokat végeznek rajta, és a bérlők is berendezkednek. Végeredményben egyszerre lát el szállodai és irodai funkciót, helyet kap benne egy egyetemi orvosi központ, a környék legnagyobb nemzetközi egyeteme, valamint természetesen üzletek és éttermek.
A tokiói épület lekerekített széleivel igyekszik csökkenteni saját robusztusságán, de aligha téveszthet meg: 330 méteres magasságával leelőzte az eddigi országos rekordtartót, az oszakai Abeno Harukas felhőkarcolót, amely „mindössze” 300 méter magas. Az új épületben összesen 64 emelet kapott helyet.
Az egész projekt célja a környék megújítása, ahol immár fürdők, fitnesz klubok, galériák és múzeumok is megtalálhatók. A „város a városon belül” fejlesztési koncepció az volt, hogy a helyi lakosok a közvetlen környezetükben érjenek el minden szolgáltatást. Ezzel együtt természetesen számoltak a megnövő forgalommal, így kibővítették az úthálózatot – a teljes komplexum azzal kalkulál, hogy húszezer dolgozó és 3.500 lakó jár majd erre, és összességében 25-35 millió látogatója lesz évente.
Bár Japán egykor élen járt a városok fejlődésében, felhőkarcolók terén mára jócskán megelőzték őket. A most készülő, tokiói Torch Tower a 390 méter magasságával bár le fogja előzni a friss csúcstartót (az átadás 2027-ben esedékes), világviszonylatban bőven van hová fejlődni.
Hogy a nagyságrendeket lássuk, a felhőkarcolók tulajdonképpeni szinonimájának számító, 1931-ben átadott, New York-i Empire State Building a 443,2 méteres magasságával a jelenlegi toplistán mindössze a huszonhetedik. Az első tízbe egyetlen amerikai épület, a One World Trade Center fért bele (magasság: 546,2 méter), ellenben található rajta négy kínai, egy dél-korai, egy maláj, egy Szaúd-Arábiai épület, és persze dubaji: a 2010-ben átadott Burj Khalifa a maga 829,8 méterével rendületlen csúcstartó, és ez így is marad a szaúdi Jeddah Tower átadásáig.
Utóbbi építése idestova tíz éve tart, finanszírozói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy elérik az 1000 méteres magasságot. Még az is lehetséges azonban, hogy csupán álom (rosszabb esetben: félkész torzó) marad, ugyanis jelenleg gazdasági nehézségek hátráltatják a projekt továbbhaladását.
Európában egészen mások a léptékek. A kontinens legmagasabb épületeiből az első öt orosz, hatodik helyen áll a lengyel Varso Tower 310 méterrel, és ezt követi közel azonos magassággal a londoni The Shard.
Alig néhány héttel ezelőtt ünnepelte ötvenedik születésnapját a párizsi Montparnasse Tower, amely 210 méterrel uralja a várost, a mai napig komoly vitákat generálva arról, mennyire van helye ilyen épületnek egy történelmi közegben.
Még egy helyi vicc is kapcsolódik hozzá, miszerint a Montparnasse Towerből a legjobb a kilátás – nem azért, mert Párizs összes nevezetességét lehetőség van megcsodálni, hanem mert az egyetlen pont a városban, ahonnan nem látszik maga a Montparnasse Tower.
A népharag meghozta hatását, és 1977-ben született egy törvény, amely nem engedi 37 méternél magasabb épületek felhúzását Párizsban. Az önkormányzat el tudta azt is érni, hogy a nagy irodaépületek a város szélén épüljenek meg, nem zavarva a látképet. A lobbi egy ponton mégis erősebbnek bizonyult, és 2015-ben hozzájárultak, hogy még egy felhőkarcoló megépülhessen: a 180 méter magas Triangle Tower a XV. kerület szélére kerül 2026 végére, bő 5 kilométerre az Eiffel-toronytól és a Montparnasse Towertől egyaránt.
Budapesten nagyon sokáig a 96 méteres Bazilika jelentette az iránymutatást. Ez volt a város legmagasabb épülete, egyes kiemelt részeken 30 méter, máshol 55 méter volt az építési határ. A Lágymányosi-öböl jelenti a kivételt: itt a korábbi 65 méteres határt emelték fel az irodafejlesztéseknek kedvezve 90 és 120 méterre. Utóbbi a sokakban a párizsi a Montparnasse Towerhez hasonló érzéseket kiváltó, immár felépült MOL Campus magassága.
Az épület és közvetlen környezetének koncepciója hasonlít a Japán példához, miszerint egy új városnegyed jön létre a Kopaszi-gát környékén. Azonban a terület infrastrukturális becsatornázása a városszövetbe hosszú ideje csak terv szintjén létezik, és a környék iroda-, illetve lakóházainak építése sokkal gyorsabb ütemben halad, mint amennyire például az oda tervezett, továbbra is csak papíron létező villamosvonal.
Fotók: Canva
hirdetés
