hirdetés
Kétéves gyerekek kognitív, szociális és érzelmi fejlettségét hasonlították össze egy friss klinikai tesztben, és meglepő eredményre jutottak: azok a gyermekek fejlettebbek, ahol az édesanya a várandósság alatt mediterrán étrendet követett. A CNN-nek nyilatkozva a bostoni Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola táplálkozástudományi adjunktusa szerint egyetlen más táplálkozási modell sem mutatott fel ehhez mérhető tudományos eredményeket.
A mediterrán diéta hazánkban is népszerűnek számít, számos receptet, ajánlást találunk akár a heti étrendre. Elsősorban bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztást irányoz elő, valamint teljes kiőrlésű gabonaféléket, olajos magvakat és a hüvelyeseket. A húsok közül a diéta a szárnyasokat részesíti előnyben, és ha főzésre kerül a sor, főleg olívaolajat javasol. Fontos még a halfogyasztás, akár hetente többször. Hogy a kényszerű lemondásokról is essen szó: a vörös húsoktól éppúgy el kell búcsúznunk, mint a tejtermékektől, és mindenféle feldolgozott élelmiszerektől. Ugyanígy a javaslatok között szerepel az alkohol, só és cukor használatának mérséklése. Utóbbiak helyett használhatunk zöldfűszereket, de az általánosságban elmondható, hogy a szezonális élelmiszerek kerüljenek előtérbe.
Ahogy a nevéből is kitalálhattuk, azokban az országokban, amelyek határosak a Földközi-tengerrel, ezt a diétát jóval gazdaságosabb megvalósítani, hiszen elsősorban a helyi lehetőségekre épít. A mi esetünkben a megfelelő minőségű hal beszerzése költséges lehet, mint ahogy az olívaolaj is jelentősen megdobja egy-egy főzés büdzséjét. Ezzel együtt nem véletlen, hogy sokan esküsznek rá, mivel kellőképp változatos és finom fogások készíthetünk, miközben egyáltalán nem érezzük, hogy döntéseink komoly lemondással járnának.
Az életmódunk és az étrendünk változtatásán szerencsére nem csak a leszármazottaink profitálhatnak. Különféle tanulmányok világítanak rá, hogy a mediterrán diéta követésekor csökken a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a demencia és a depresszió kockázata, sőt erősödnek a csontok és egészségesebb lesz a szívünk – ezeknek a kockázatoknak a mérséklése pedig értelemszerűen hosszabb és minőségibb élethez vezet.
Érdekesség, hogy a csecsemők szociális és érzelmi fejlődését az étrend mellett segítette, ha az anyák stresszoldó gyakorlatokat végeztek a terhesség alatt, áll a JAMA Networkon publikált eredményekben. A CNN-nek Dr. David Katz specialista elmondta, hogy „a stressz áthatja az ideg- és immunrendszerünket, valamint változtat a hormonszinten is. Az eredmény ezért nem okozhat meglepetést, hiszen az anyai hormonok hatással vannak a magzatra, és később a csecsemőre.”
A Barcelonában lezajlott kutatás során 1221 várandós nőt vizsgáltak 2017 februárja és 2020 márciusa között. Közös volt bennük, hogy esetükben komoly volt a kockázata alacsony testsúlyú csecsemők születésének. Közülük véletlenszerűen kiválasztott tagokból álló csoport ingyenesen kapott olívaolajat és különféle magvakat, azzal a feltétellel, hogy mediterrán diétát folytatnak. Havonta találkoztak táplálkozási szakértővel, aki különféle receptekkel, bevásárlólistákkal és heti étrend-tervvel készült.
Egy másik csoportra nyolchetes terhesjóga, meditáció és különféle otthon végezhető gyakorlatok vártak, amelyek egyaránt az anyára és a magzatra fókuszáltak. A harmadik csoportban lévők pedig teljesen szabványos ellátásban részesültek. Az utóbbiba tartozó nők 22%-ának született alacsony testsúlyú gyermeke. Ez a szám 15,6%-ra csökkent azok között, akik stresszoldó órákon vettek részt, 14%-ra pedig a mediterrán étrendet követőknél. Két évvel később a kutatók 626 gyereket látogattak meg, hogy felmérjék a kognitív, szociális és érzelmi fejlettségüket. Az így kapott eredmény egyértelműen igazolja a mediterrán étrenddel összefüggésbe hozható magasabb fejlettségi szintet.
Fotó: Pexels
hirdetés
