Kétéves gyerekek kognitív, szociális és érzelmi fejlettségét hasonlították össze egy friss klinikai tesztben, és meglepő eredményre jutottak: azok a gyermekek fejlettebbek, ahol az édesanya a várandósság alatt mediterrán étrendet követett. A CNN-nek nyilatkozva a bostoni Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola táplálkozástudományi adjunktusa szerint egyetlen más táplálkozási modell sem mutatott fel ehhez mérhető tudományos eredményeket.
Mitől mediterrán?
A mediterrán diéta hazánkban is népszerűnek számít, számos receptet, ajánlást találunk akár a heti étrendre. Elsősorban bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztást irányoz elő, valamint teljes kiőrlésű gabonaféléket, olajos magvakat és a hüvelyeseket. A húsok közül a diéta a szárnyasokat részesíti előnyben, és ha főzésre kerül a sor, főleg olívaolajat javasol. Fontos még a halfogyasztás, akár hetente többször. Hogy a kényszerű lemondásokról is essen szó: a vörös húsoktól éppúgy el kell búcsúznunk, mint a tejtermékektől, és mindenféle feldolgozott élelmiszerektől. Ugyanígy a javaslatok között szerepel az alkohol, só és cukor használatának mérséklése. Utóbbiak helyett használhatunk zöldfűszereket, de az általánosságban elmondható, hogy a szezonális élelmiszerek kerüljenek előtérbe.
Ahogy a nevéből is kitalálhattuk, azokban az országokban, amelyek határosak a Földközi-tengerrel, ezt a diétát jóval gazdaságosabb megvalósítani, hiszen elsősorban a helyi lehetőségekre épít. A mi esetünkben a megfelelő minőségű hal beszerzése költséges lehet, mint ahogy az olívaolaj is jelentősen megdobja egy-egy főzés büdzséjét. Ezzel együtt nem véletlen, hogy sokan esküsznek rá, mivel kellőképp változatos és finom fogások készíthetünk, miközben egyáltalán nem érezzük, hogy döntéseink komoly lemondással járnának.
Jótékony hatások a felnőttekre
Az életmódunk és az étrendünk változtatásán szerencsére nem csak a leszármazottaink profitálhatnak. Különféle tanulmányok világítanak rá, hogy a mediterrán diéta követésekor csökken a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a demencia és a depresszió kockázata, sőt erősödnek a csontok és egészségesebb lesz a szívünk – ezeknek a kockázatoknak a mérséklése pedig értelemszerűen hosszabb és minőségibb élethez vezet.
Érdekesség, hogy a csecsemők szociális és érzelmi fejlődését az étrend mellett segítette, ha az anyák stresszoldó gyakorlatokat végeztek a terhesség alatt, áll a JAMA Networkon publikált eredményekben. A CNN-nek Dr. David Katz specialista elmondta, hogy „a stressz áthatja az ideg- és immunrendszerünket, valamint változtat a hormonszinten is. Az eredmény ezért nem okozhat meglepetést, hiszen az anyai hormonok hatással vannak a magzatra, és később a csecsemőre.”
Teszteredmények
A Barcelonában lezajlott kutatás során 1221 várandós nőt vizsgáltak 2017 februárja és 2020 márciusa között. Közös volt bennük, hogy esetükben komoly volt a kockázata alacsony testsúlyú csecsemők születésének. Közülük véletlenszerűen kiválasztott tagokból álló csoport ingyenesen kapott olívaolajat és különféle magvakat, azzal a feltétellel, hogy mediterrán diétát folytatnak. Havonta találkoztak táplálkozási szakértővel, aki különféle receptekkel, bevásárlólistákkal és heti étrend-tervvel készült.
Egy másik csoportra nyolchetes terhesjóga, meditáció és különféle otthon végezhető gyakorlatok vártak, amelyek egyaránt az anyára és a magzatra fókuszáltak. A harmadik csoportban lévők pedig teljesen szabványos ellátásban részesültek. Az utóbbiba tartozó nők 22%-ának született alacsony testsúlyú gyermeke. Ez a szám 15,6%-ra csökkent azok között, akik stresszoldó órákon vettek részt, 14%-ra pedig a mediterrán étrendet követőknél. Két évvel később a kutatók 626 gyereket látogattak meg, hogy felmérjék a kognitív, szociális és érzelmi fejlettségüket. Az így kapott eredmény egyértelműen igazolja a mediterrán étrenddel összefüggésbe hozható magasabb fejlettségi szintet.
Fotó: Pexels
