Egyre többet hallunk a mesterséges intelligenciáról (angolul artificial intelligence, tehát A.I.), noha jelenleg leggyakrabban szórakoztató formában találkozunk vele. Nagy sikere van a felhasználók között a ChatGPT-nek, mindössze két hónap kellett ahhoz, hogy havonta 100 millióan használják a „számítógéppel beszélgető” oldalt – hogy lássuk a nagyságrendeket, ez például több mint négyszer több, mint amit a TikTok el tudott érni a kezdetekben. A ChatGPT ráadásul biztosan nem lassít, hamarosan összekapcsolják a Bing keresővel, és ez a Microsoftot jelentős erőfölénybe helyezheti a Google-el szemben. Legalábbis időszakosan, hiszen az egyébként jóval népszerűbb Google kereső szintúgy megkapja majd a saját mesterséges intelligenciáját Bard néven.
Azonban a mesterséges intelligencia jóval több annál, minthogy a lehető legbizarrabb kérdésekre adott válaszokkal megnevettessen, vagy a leírásunk alapján rajzoljon nekünk valamit. A nem is olyan távoli jövőben a kezdeti gyerekbetegségek elmúlnak, és ez a tudás teljesen beleolvad a mindennapokba, akár egyes munkafolyamatokat leegyszerűsítve vagy teljesen kiváltva az emberek szerepét. Jelentheti ez azt, hogy retteghetünk, ismét sorra válnak-e munkanélkülivé az emberek, ahogy történt az ipari forradalom idején?
Kitúrás helyett
A nonprofit munkaerőpiac-elemző szervezet, a Burning Glass Institute és a Business-Higher Education Forummal (Üzleti Felsőoktatási Fórum) közös tanulmányban vizsgálta annak a lehetőségét, hogy a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci megjelenése valóban azt hozza-e magával, hogy sorra szűnnek meg azok a munkák, amiket eddig emberek láttak el. Jogos félelemnek tűnhet ez, hiszen az A.I. tanulási sebessége semmivel sem versenyezhet, és egyre inkább törnek előre az automatizálási folyamatok. A tanulmány mégis rávilágít: azokon a területeken, ahol az A.I. jelen van, a valódi és az automatizálási képességeket segítő emberi munkaerő elbocsátás helyett éppen hogy nagyságrendekkel jobb szakmai megbecsülést, ezzel együtt pedig jelentősen több pénzt kap.
Matt Sigelman, a Burning Glass Institute elnöke a Forbesnak nyilatkozva elmondta, hogy egy átlagos munkában az a fontos, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani a folyamatos fejlődéssel. Sigelman azzal érvelt, hogy az embernek nem az A.I. megjelenésétől kell tartaniuk, hanem attól, hogy olyan munkaerőre lesz szüksége a vállalatoknak, amely már képes együttműködni és kihasználni az új technológiai lehetőségeket, azaz a jelen (és jövő) képességeivel van felvértezve ahelyett, hogy leragadt a múltban.
Mit tanuljunk?
Az intézet a kutatásában elég komoly adatbázissal dolgozott: az elmúlt hét évből 228 millió álláskeresést vettek alapul. Ezeket összesítve harmincezer szakképességet válogattak ki, amiket aztán 444-re tömbösítettek, hogy ebből végül megtalálják azt a négyet, amelyek a lehető legváltozatosabb ágazatokban törnek előre egyre intenzívebben. Magyarán: ha az így kapott négyesből bármelyik irányba is képezzük magunkat, nagyot nem tévedhetünk, villámgyorsan találunk magunknak munkát.
Ez a négy képesség a mesterséges intelligencia és gépek programozása (mily meglepő!), a felhő alapú számítástechnikai tudás, a termékmenedzsment és a közösségi médiához kapcsolódó feladatok ellátása. A tanulmány szerinte már 2021-ben nyolc megjelent álláshirdetésből egyben előkerült valamelyik a fenti négy kritérium közül, azaz bátran kijelenthetjük: az adathalmazból az a levont következtetés, hogy ezen képességek előbb vagy utóbb valamilyen formában valószínűleg beépülnek a munkakörnyezetünkbe, (szinte) akármivel is foglalkozzunk.
Sigelman azt tanácsolja, az emberek sokkal inkább a saját tudáscsomagjukat, és annak fejlesztését tartsák szem előtt, minthogy egy-egy konkrét cégnél történő elhelyezkedés lebegjen a szemük előtt. Ez az egyetlen módja annak, hogy valóban mi irányítsuk a karrierünket ahelyett, hogy kiszolgáltatottjai legyünk a környezeti változóknak.
