Keresés
Close this search box.

Háború és béke – Avagy mire jó a munkajogi mediáció?

Becsült olvasási idő: 3 perc
A Covid következtében elterjedő home office ugyan módosított az arányokon, mégis gyakran több időt töltünk a munkahelyünkön, kollégáink társaságában, mint családunkkal, szeretteinkkel. Miért rontaná el a vasárnapunkat a következő munkanaptól való szorongás, ha ez akár el is kerülhető?

hirdetés

Könnyen beláthatjuk, hogy mekkora hatással van hangulatunkra, gondolkodásunkra és egész életminőségünkre a minket körülvevő kollektíva és az azt átszövő szakmai és emberi kapcsolatok. A kreativitás és a hatékonyság mérhetően javul, ha a munkavállalók és vezetők kiszámítható és inspiráló légkörben teszik a dolgukat, munkáltatójuk iránt valós lojalitást élnek meg. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy kollégák, illetve a munkáltató és munkavállalók közötti konfliktusok pszichésen mennyire megterhelőek. A kialakult feszültségtől lassabban telik az idő, a szorongás mérhetően romboló hatással van a munkateljesítményre.

Remind

Jó hangulat, könnyebb együttműködés

Mint minden közösség, a munkahelyi közösség is akkor működik optimálisan, ha tagjai biztonságban érzik magunkat, a felmerülő konfliktusokat az érintettek megfelelően fel tudják oldani. A ki nem mondott feszültség rombolja a lojalitást, az együttműködést, így összességében a munkamorált. Egy hosszútávon eredményes üzleti vállalkozás fontos alappillére a harmonikus munkahelyi légkör.

A mediáció a munkavállalók egymás közötti, valamint a munkáltató és munkavállalók között felmerülő vitás kérdések megoldásának is igen hatékony és egyelőre méltatlanul ritkán alkalmazott eszköze. A folyamat során nem a múltbéli hibákat boncolgatjuk, nem felelősöket keresünk, hanem a probléma konstruktív megoldása a cél.

Remind

Demokratikus cégkultúra

Azok a munkáltatók, akik bármely, a munkahelyen belül felmerülő konfliktus megoldására alternatívaként ajánlják fel a mediáció eszközét, újító szellemű, demokratikus cégkultúráról tesznek tanúbizonyságot.

Ahogy George Kohlrieser fogalmaz Túszok a tárgyalóasztalnál című könyvében:

„… valójában senki sincs »az igazság« birtokában. Minden véleményben jelen van a szubjektív észlelés és értelmezés, ezért van szükség a párbeszédre.”

A mediáció lehetőségének biztosítása javítja a munkavállalói elégedettséget, a jó közérzetet, így alkalmas a munkáltató jóhírének és üzleti hírnevének a támogatására is. Az ezáltal megteremtett tisztességes és kiegyensúlyozott munkakörülmények nemcsak a társaság piaci megítélését és megbízhatóságát, hanem annak munkavállaló-megtartó képességét is erősíti.

A mediáció önkéntes, informális és bizalmas eljárás, kevésbé szorongást keltő, mint egy hivatalos eljárás, eredménye pedig igen változatos megoldásokat kínál. A vezetőket tehermentesíti az ilyen jellegű kihívások kezelése alól, így felszabaduló idejüket a saját munkájuk ellátására fordíthatják, ami szintén a hatékony vállalati működést segíti elő. Végre mindenki a feladataira koncentrálhat.

Remind

Milyen esetben lehet hasznos a munkajogi mediáció?

Nézzük, melyek a leggyakoribb alkalmazási területek a munkajog területén:

  • Munkaviszony megszüntetése esetén egyáltalán nem mindegy, hogy közös megegyezéses megállapodással vagy egyoldalú nyilatkozattal, azaz felmondással mondanak búcsút egymásnak a felek. Az ehhez fűződő pozitív és negatív érzelmek sokáig megmaradnak az érintettekben. A mediáció a munkáltató szempontjából egyrészt csökkenti annak kockázatát, hogy peres eljárásban kelljen igazolnia felmondása jogszerűségét, indokainak valós és okszerű voltát, másrészt ha a munkavállaló is elégedett a közös megállapodásban foglalt feltételekkel, kis eséllyel nyilatkozik a későbbiekben a munkáltató jóhírét sértő módon, így a munkáltató reputációja sem sérül. Fontos kiemelni, hogy már folyamatban lévő peres eljárás esetén sem zárja ki semmi, hogy a mediáció módszerét hívjuk segítségül.
  • A munkaszervezeten belüli alá- fölérendeltségi viszonyokban, azaz a felettes-munkavállaló közötti relációban, akár egy-egy osztályon vagy szervezeti egységen belül mellérendelt munkavállalók közötti konfliktusok esetén, akár osztályok közötti szervezeti vita esetén, ahol a munkavégzés hatékonyságának fenntartása érdekében a lehető legrövidebb idő alatt kell megoldást találni az összetűzésekre.
  • A kollektív munkajog területén is működőképes alternatívát jelent a mediáció, gondoljunk csak a munkáltatók és szakszervezetek közötti kiélezett, társadalmilag is érzékeny vitákra, mint például a bérkérdés.

A mediáció sokszínűségét és kiaknázatlan lehetőségeit nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Mint tudjuk, a legnagyobb őrültség újra és újra ugyanazt tenni és eltérő eredményt várni. Hatalmas változás érhető el a munkahelyi környezetben, ha merünk élni a mediáció adta lehetőségekkel. Nos, itt az idő új megoldásokkal kísérletezni és élvezni annak pozitív hatásait. Ha mindezt tapasztalt és jogi háttértudással rendelkező mediátor segítségével tesszük, határ a csillagos ég.

Fotók: Unsplash

Törös Judit ügyvédet a Törös Ügyvédi Iroda honlapján keresztül érheted el!

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el Törös Judit gazdasági mediációról szóló írását!

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn