Az Olimpiai Játékok a világ legjelentősebb sporteseménye, egyben hatalmas turisztikai szenzáció. Régóta megoszlanak a vélemények, hogy a megszervezése hosszú távon kifizetődő lehet-e egy városnak, hiszen a kivitelezés rendkívül komoly összegeket emészt fel. Az elmúlt évtizedekből számos példát láthattunk sikeres és nem annyira sikeres beruházásokra, az irány azonban egyértelműen látszik: a városok igyekeznek tanulni a korábbi hibákból, értelmetlen fényűzés helyett pedig olyan beruházásokra fókuszálni, amelyek a játékok végeztével is hasznosulnak, például fontos infrastrukturális fejlesztések formájában. Még ezzel együtt is visszatérő probléma, hogy az egyes elemek az utolsó pillanatban, egyáltalán nem, esetleg nem a megfelelő ütemben készülnek el, vagy éppen irreálisan megcsúszik a költségvetés. Lássuk, Párizs hogyan igyekszik felülmúlni elődeit!
A lakhatási problémák megoldása
A Párizs északi részén található Saint-Denis és környéke nem véletlenül lett kiválasztva a játékok fő helyszínül. A belváros közelsége miatt az adottságai kiválóak, hiszen alig negyedóra tömegközlekedéssel a központi pályaudvarig. Mégis rendkívül kiaknázatlan, korábban „veszni hagyott” település, Párizs elővárosai közül az egyik legszegényebb. Itt nagyon különböző etnikumú családok igyekeznek együtt élni, miközben nagy arányú közöttük a munkanélküliség.
A Párizs által felállított Olimpiai Falu a játékok alatt 14 ezer atlétának kínál majd lakhatást. Ez Saint-Denis és környezete teljes megújítását hozza magával, az olimpiai költések 80%-a ide összpontosul. Ha véget érnek a játékok, a falut átalakítják úgy, hogy hatezren lakhassanak majd benne, jelentős részben szociális alapon. További hatezer dolgozó jár majd ide nap mint nap, egy része a falunak ugyanis később irodákká változik át, remek rálátással a Szajnára.
Párizs azért is küzdött a játékok megrendezéséért, mert a szükséges sportlétesítmények 95%-a eleve rendelkezésre állt. Szemben például Londonnal, nem a nulláról kellett hatalmas stadiont felhúzniuk, hanem elsősorban olyan fejlesztések állhattak a középpontban, amelyeket a sporttól függetlenül időszerű lett volna megvalósítani, viszont korábban sem az anyagi hajlandóság, sem az idő kényszere nem állt rendelkezésre.
Szerény költségvetés, nagy álmok
Bár a nagyjából 7 milliárd euró soknak tűnhet, valójában meglehetősen visszafogott büdzsé a korábbi olimpiákhoz képest. Saint-Denis rendbetétele magába foglalja az ide tartozó Szajna-partszakasz rekonstrukcióját. Hosszú távon ez azt jelentheti, hogy egy korábban rossz hírűnek vélt terület jelentősen felértékelődhet, és az ingatlanberuházók előtt megnyílnak a Szajna-part eddig kiaknázatlan területei.
A Szajna partvonalán húzódó Olimpiai Falut három előváros határolja, az említett Saint-Denis mellett ugyanis itt található Saint-Ouen és L’Île-Saint-Denis (Saint-Denis-sziget) is. Saint-Ouen eleve számos olyan vállalkozást vonz, ahol fiatal munkaerő dolgozik, például itt van a franciaországi Tesla központja, így nem meglepő, hogy a lakosok 70%-a Saint-Ouen-ben 45 év alatti. A helyi polgármester hisz abban, hogy a kisváros megáll önállóan a lábán, és nem azoknak az otthona lesz, akik azért ingáznak Párizsba, mert nincs pénzük a belvároshoz közelebbi lakhatásra. Ezzel együtt a tömegközlekedés fejlesztéséből és kibővítéséből már most profitálnak a lakók, a partszakasz megnyitása pedig olyan fejlesztéseket vonz, amelyek a helyi iskolák és szolgáltatások színvonalát emelik. Például végre a gyerekeknek lesz hol úszni tanulni, aminek a fontosságát jól példázza, hogy jelenleg a középiskolás korba lépők több mint fele nem tud úszni. A Szajna megtisztítására is komoly erőfeszítéseket tesz a város, bár arról megoszlanak a vélemények, a korábban jelentősen szennyezett, mocskos folyó mennyire válik majd úszhatóvá ennyire rövid idő alatt.
Kibővült úthálózat
A metró kibővítése hosszú előkészületek után 2016-ban kezdődött, és olyan új, 200 km-es szakaszt foglal magába, amely végül 68 vadiúj állomást jelent. Végső célja természetesen, hogy jelentősen csökkentse az ingázási időt a város és agglomerációjának különböző pontjai között, ám a jelentős csúszások miatt már most bizonyos, hogy a bővítésnek csupán egy része készül el a játékok kezdetéig.
Az infrastrukturális fejlesztések közé tartozik a Párizs központját az olimpiai játékok összes helyszínével összekötő, 55 km hosszú új kerékpárút. Ezzel párhuzamosan Párizs mindent elkövet, hogy radikálisan visszaszorítsa az autós közlekedést, és a belvárosba csak azt a forgalmat engedje be, ami feltétlenül szükséges. A tervek szerint a korábbi autós közlekedés a felére csökkenthető, és jelentős környezeti terheléstől óvja meg a lakókat, akiknek évek álltak rendelkezésre, hogy lelkileg hozzászokjanak az új, radikálisan átalakított forgalmi rendhez.
Mindez túlontúl ambiciózus? Könnyen lehet, mindenesetre Párizs lakói régóta készülnek erre az eseményre, és ha minden jól megy, a francia fővárosban és környezetében az életminőség a járulékos fejlesztések hatására nagyban javulhat.
Fotó: Pexels
