hirdetés
Legyen szó akár a fast fashion cégek termékkínálatáról, akár a textilfestésről vagy a termékek szállításáról, állandóan visszatérő témának számítanak a ruházkodás körüli negatív környezeti hatások. A fogyasztói társadalomban továbbra is lényegesen több ruhát veszünk, mint amennyire valójában szükségünk van. Bár a nagyvállalatok ténykedéséhez képest csepp a tengerben, sokan gondolkoznak tudatosabban, vásárolnak jó minőségű, tartósabb és kevésbé környezetterhelő módon előállított ruhákat, a használt darabokat pedig leadják valahol vagy éppen saját maguk is használt ruhákat vásárolnak. Ennek a tudatosságnak egészen bizarr, újfajta véglete az úgynevezett low-wash vagy akár no-wash irányzat.
A low-wash és no-wash hívői amellett tették le a voksukat, hogy a hordott ruháikat egyáltalán nem vagy csupán nagyon ritkán mossák. Ennek részben racionális magyarázata van: az emberek jelentős része tényleg sokkal többször mossa ki a ruháit (például naponta), mint amennyire az indokolt. Ezzel egyfelől a ruhadarabok élettartamát rövidítik le (hiszen a mosással akarva-akaratlanul is károsodik a szövet, és folyamatosan fakul a ruha), másrészről a gyakori mosás környezeti hatása sem elhanyagolható.
Modern mosógépek ide vagy oda, tény, hogy a mosás folyamatával áramot és vizet fogyasztunk, a keletkezett szennyvíz központi tisztítása pedig ugyancsak komoly erőforrásokat igényel és terhelést jelent a környezetre.
Az interneten fellelhető fórumbejegyzésekből kiderül, hogy sokan, akik környezettudatossági okokból tértek át olyan alternatív mosószerek használatára, mint amilyen a mosódió, előbb vagy utóbb visszatértek valamilyen modern mosószerre, miután realizálták, hogy az újfajta mosási metódusuk egyszerűen nem elég hatékony. Ehhez képest a környezetvédelem szempontjából mindenképp újabb szintlépésnek számít, ha az adott ruhanemű egyáltalán nem kerül kimosásra. A nyári 30 fokban azonban egészen érdekes eredmények születhetnek: a ruhadarabok legnagyobb ellenségét immár nem a különféle vegyszerek jelentik, hanem a saját izzadságunk és előbb vagy utóbb a szagunk is. Bár magának a 95%-os víztartalmú izzadságnak nincsen szaga, amikor ez találkozik a bőrünkön lévő baktériumokkal, annak orrfacsaró eredménye lesz.
Ennek ellenére számtalan beszámolót olvashatunk arról, hogyan változtatta meg sokak életét az, hogy áttértek a nem mosásra. Persze ehhez elsőként szükség volt arra, hogy csökkenjenek a szociális interakciók: a Covid alatti és utáni home office lehetővé tette a kísérletezést anélkül, hogy megszóljon a környezetünk, sokan pedig éltek is lehetőséggel. A legmegszállottabbak például az alsóneműt úgy mossák, hogy egyszerűen abban zuhanyoznak (két legyet egy csapásra), zokni helyett pedig, amikor csak tehetik, papucsot vagy szandált hordanak, és ha a ruhájukra valamilyen folt kerül, kizárólag annak az egy résznek a tisztításáról gondoskodnak.
A farmerrajongók már-már megszállott módjára állítják: ez a ruhatípus nem igényel mosást. Emiatt télen-nyáron ugyanabban a nadrágban vannak. A Guardian cikke valószínűsíti, hogy az irányzat tőlük eredeztethető, és bár az állításuk valószínűleg túlzás, rávilágítanak egy fontos tényre. Rendkívül sok múlik ugyanis az anyagtípusokon. A nejlon vagy poliészter ruhák például bent tartják a nedvességet, amivel rendkívül gyorsan jelentős szagot generálnak. Ezzel szemben például a jó minőségű farmer valóban sokkal több hordást bír ki, és egészen biztos, hogy sokkal ritkábban igényel mosást. Sok esetben egy esti szellőztetéssel máris frissé varázsolhatjuk.
Ugyanez áll a gyapjúra: mindamellett, hogy télen egy vékonyabb pulóver is kellő meleget biztosít, rendkívül hatékonyan vezeti el az izzadságot (és kerüli el a szagokat), nyáron egyenesen hűt, valamint megtartja az alakját. Ma már számos ruhanemű készül merinó gyapjúból – alsónemű is – és bár ezek szignifikánsan drágábbak, mint pamut társaik, azzal, hogy valóban strapabíróbbak és kevesebbszer kell mosni őket, nagyságrendekkel nő az élettartamuk.
A megfelelően kiválasztott anyagú ruhák hordása lehet egyfajta arany középút, hiszen velük úgy óvjuk a környezetünket, hogy közben nem hódolunk be semmilyen, alapvető higiéniai problémákat felvető irányzatnak.
hirdetés
