Keresés
Close this search box.

Mi az a shrinkflation? Avagy nem csak a ruhák mennek össze

Becsült olvasási idő: 3 perc
Az árak emelkedését napról napra érezzük a bevásárlásokkor, azonban a rejtett infláció jelensége már kevésbé feltűnő. Szalóky Bálint írása.

hirdetés

Sajnos ma már majdhogynem természetes, hogy a termékek árán ledöbbenünk – de nem a különféle Black Friday akciók impozáns és valóban vásárláscsalogató mértékén, hanem azon, hogyan képes még mindig hétről hétre valaminek az ára emelkedni. Ha pedig kellően szemfülesek vagyunk, sajnos még egy dolgot kiszúrhatunk: azt, hogy a rendszeresen vásárolt termékeink ára talán nem változik, azonban a kiszerelések egyre kisebbek és kisebbek lesznek.

A francia szupermarket hálózat, a Carrefour a magyar vásárlók szemében szinte ismeretlen, pedig Európában számos országban jelen vannak. Ők felvállalták, hogy felhívják a jelenségre a figyelmet, és azokat a termékeket, amelyek ugyanazon pénzért összementek, jól látható módon megjelölik az áruházakban. A folyamatnak angolul már létezik kifejezése, ezt használta a Carrefour is: a ’shrink’ (összemegy) és az ’inflation’ (infláció) szavakból összemosott ’shrinkflation’. Azonban természetesen nem mindenhol ennyire nagyvonalúak a vásárlók irányába, annak ellenére sem, hogy a termékek közötti egészséges versenyhelyzetből a bolthálózatok valójában csak profitálnak.

Remind

Mindenről a Covid tehet

Hasonló jelenség a leggyakrabban akkor figyelhető meg, ha infláció van, a Covid miatti leállás pedig nem csak nyersanyagellátási problémákhoz vezetett, de utóbb a dolgozók megnövekedett bérét is be kellett építeni a termékek árába. Az Impact Pricing nevű, árazással foglalkozó cég vezető oktatója, Mark Stiving a BBC-nek nyilatkozva elmondta: a vásárlókat jobban megrázza, ha a növekvő árat látják, mintha ugyanannyit fizetnek egy megszokott termékért, aminek a csomagolásában valójában már kevesebb áru van. A szakértők szerint ráadásul a folyamat jellemzően nem fordul vissza: ha egy termék kiszerelése megváltozik, a viharfelhők elmúltakor nem fogják visszaállítani a korábbi állapotot. A vásárlók ugyanis hamar hozzászoknak az új változathoz, hovatovább sokan észre sem veszik, hogy bármi változás történt – nyilván leszámítva a teljesen egyértelműen kirívó eseteket.

Remind

A méret a lényeg

Edgar Dworsky volt fogyasztóvédelmi ügyvéd, a nonprofit fogyasztóvédelmi útmutató, a Consumer World alapítója szerint újabban bevett gyakorlat, hogy a gyártók, miután csökkentették egy-egy termék méretét, előbb vagy utóbb előállnak egy új, nagyobb kiadással, ami valamilyen fantázianevet kap. Például a különféle burgonyachipsek radikális fogyásnak indultak az évek során, hogy aztán a most hangzatos „Party Size” kiadásban térjenek vissza nagyban az amerikai piacra.

Itt fontos megjegyezni, hogy a kiszerelések és a fantázianevek kontinensenként változhatnak, már csak azért is, mert más mértékegységeket használunk. Mint ahogy az is változik, hogy a nagy gyártók az egyes termékeket egyáltalán bevezetik-e bizonyos piacokon. Dworsky példaként említi még a toalettpapírokat, amelyek évtizedes távlatban mutatnak csökkenő tendenciát: itt, amikor a fogyasztók már elkezdték észrevenni a termékek zsugorodását, megjelentek az eredeti termékadottságokhoz visszakanyarodó „dupla”, „tripla” és „mega” kiszerelések.

Remind

Mit tehet a vásárló?

Igazság szerint nem sokat. Egy ponton újragondolhatja, átértékelheti vásárlási szokásait, dönthet arról, hogy az adott termékre valóban szüksége van-e vagy sem. De míg a luxustermékekről vagy éppen egészségtelen nassolnivalókról le lehet mondani, addig az alapvető élelmiszerekről vagy egészségügyi és tisztálkodási szerekről már nem. Az egyik út a beletörődés, a másik, hogy ha elkezdjük újra felülbírálni már kialakult szokásainkat, és megnézni, valóban ár-érték arányban a legmegfelelőbb terméket választjuk-e. Szerencsére, mivel kötelező feltüntetni az egységárat (és például az online felületeken sokkal könnyebb az összehasonlítás, mint egy konkrét áruházban), a különféle kiszerelések csapdáiba már csak akkor sétálunk bele, ha nem vagyunk eléggé körültekintőek, vagy éppen nincs időnk ezzel foglalkozni.

Fotók: Pexels

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és derítsd ki, hogy te melyik pénzügyi személyiségtípusba tartozol?

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn