A stressz és a szorongás könnyen be tud gyűrűzni a hétköznapjainkba. Ahogy gyorsul a világ, a külső elvárások is nőnek, mi pedig, lehet, már csak akkor kapunk észbe, hogy mennyi fele meg akarunk felelni, amikor a stressz és a szorongás megjelenik bennünk. Először csak finoman, néha-néha vesszük észre, hogy túlterheltnek vagyunk, aztán egyre gyakrabban azon kapjuk magunkat, hogy tele vagyunk belső feszültséggel, és sem a testünk, sem az elménk nem bírja már a terhelést. Persze ezekben az időszakokban jut a legkevesebb idő önmagunkra, pedig ilyenkor lenne a legnagyobb szükségünk a segítségre. És bár a világot lelassítani nem tudjuk, arra hatással vagyunk, hogy mi magunk hogyan kezeljük ezeket a feszült helyzeteket.
A stressz hálójában
Napjaink nagy részét automatizmusaink uralják egészen addig, amíg nem vesszük kézbe az irányítást, és állunk rá egy tudatosabb életformára. Gondoljunk csak bele, hogy például egy nap során hány órát töltünk azzal, hogy a múlton rágódunk vagy a jövőn aggodalmaskodunk? Vagy hányszor cikáznak a gondolataink a teendőink között? Apróságnak tűnnek, de ezek mind növelhetik a stressz-szintünket.
A szorongás és a stressz gyakorlatilag népbetegséggé váltak, hatásukra pedig egyre több testi tünetet is produkál a szervezetünk. Még szerencse, hogy vannak eszközeink, amivel csillapíthatjuk mindezt, és nem kell hozzá órákat felszabadítani a napunkból vagy elvonulni hetekre a világ elől, elég, ha felveszünk egy másik szemüveget: a mindfulness szemüvegét.
A mindfulness gyakorlata
A mindfulness (tudatos jelenlét) gyökerei több ezer évre, a buddhista meditációkhoz nyúlnak vissza, eszközeit nyugaton a 1970-es évek végén kezdték alkalmazni. Manapság is több módszertan, terápia épül a mindfulness gyakorlatokra, ugyanis csökkenthetjük velük a szorongást, a depresszió tüneteit, csillapíthatjuk a gondolatoktól zakatoló elmét, de a testi-lelki egyensúlyunk megteremtésében is sokat jelenthetnek.
Számos eszköz segíthet a mindfulness gyakorlásában, ilyen például az autogén tréning, a vizualizáció, a meditáció, a légzőgyakorlatok, de például önmagunk vagy a környezetünk megfigyelése is sokat adhat.
Life és mindfulness coachként többször tapasztalom, hogy a kliensek eleinte azért nem mernek belekezdeni ezekbe a gyakorlatokba, mert úgy gondolják, ők nem tudják kikapcsolni az elméjüket, vagy egyszerűen azt érzik, nem fog beleférni az idejükbe, hogy elvonuljanak. Nekik szoktam javasolni, hogy tartsák szem előtt a lépésről lépésre elvet. Aki ugyanis megtapasztalja a mindfulness hatásait, biztos vagyok benne, hogy idővel egyre több teret enged a módszernek. Mert hát valljuk be, kinek ne lenne szüksége a mai világban olyan eszközökre, amelyek segítenek fókuszálni, amelyek hatására csillapítani, szabályozni tudjuk az érzelmeinket, megtanulhatunk általa önnyugtatni, együttérezni, türelemmel, ítélkezés nélkül tekinteni önmagunkra és másokra is. A mindfulness erre tanít minket.
Három gyakorlat, amit könnyen beépíthetünk a hétköznapokba
Tudatosan a cselekvéseinkben
Kutatások bizonyítják, hogy ha egyszerre több dolgot csinálunk, az agyunk kapcsolgatja magát a tevékenységek között, aminek nem az lesz a vége, hogy párhuzamosan gyorsabban dolgozunk, hanem pont az ellenkezője, hogy egyik területen sem leszünk igazán hatékonyak. Tehát már az is sokat segíthet, hogy amikor csinálunk valamit, megpróbálunk az adott cselekvésre fókuszálni – hatékonyabbak és fókuszáltabbak lehetünk már ezzel az apró tudatosítással is. Ne egyszerre, hanem egymás után vigyük véghez a feladatokat.
Jelen lenni étkezés közben
A stressz-szintünket könnyen megemelheti a sok nyomasztó gondolat, ami a múlton való rágódás és a jövőn való aggodalmaskodásból következhet. Mit tehetünk ellene? Próbáljunk meg a túláradó gondolataink helyett a jelenbéli megtapasztalásainkra figyelni. Kipróbálhatjuk zuhanyzás, mosogatás, de étkezés közben is. Akár már az étel elkészítésénél kezdhetjük, hiszen már ilyenkor is fókuszálhatunk arra, amit éppen csinálunk. Ha a főzésre nem kötelező mindennapos gyakorlatként, hanem egy alkotási folyamatként tekintünk, meglátjuk, maga az étel is más ízű lesz. Evés közben pedig használjuk az érzékszerveinket: mit látunk, mit hallunk, mit érzünk? Milyen az étel formája, milyen az illata? Olyan tapasztalásokat is észrevehetünk, amik eddig talán fel sem tűntek, mert csak tovasiklottunk a pillanaton. A végén pedig gondoljuk át, mit adott, hogy egy másik szemüveggel voltunk jelen a helyzetben.
Figyelni a beszélgetéseinkre
Nézzünk más szemmel a beszélgetéseinkre is. Gyakoroljuk ezekben az esetekben a tudatos jelenlétet. Figyeljük meg önmagunkat és a másikat is a társalgás során. Mennyire figyelek a másikra? Rá tudok hangolódni, vagy csak az jár a fejemben, hogy elmondjam, amit én akarok? Milyen hatással vannak a másik szavai a testemre? A beszélgetőpartnerem hogyan hallgat? Figyel rám? Tartja a szemkontaktust? Milyen a testtartása? Próbáljuk meg gyakorolni az ítélkezésmentességet is, a fókusz a megfigyelésen legyen.
Fotók: Pexels
Dóczy Júlia, life és mindfulness coach honlapját a linkre kattintva érheted el!