Kapcsolatok
2024.11.30.
hirdetés
Mikor érezted utoljára, hogy pont elég? Hogy lehetne még kapnod, keresned, találnod, csinálnod, venned, szerezed, de nem szeretnéd? Hogy most itt megállsz. Nem hajtod magad tovább azért, hogy ebben a hónapban többet keress, nem áldozod be az alvással töltött idődet azért, hogy még egy órát maradj a buliban, nem eszed meg a negyedik szelet pizzát. Nem csinálod meg a huszadik fekvőtámaszt.
A világ nagyon felgyorsult az elmúlt évtizedekben, nagyrészt a technológia fejlődésének köszönhetően a lehetőségeink hihetetlen mértékben kitágultak. A randiappok hatására úgy érezhetjük, végtelen mennyiségű potenciális romantikus és szexuális partner áll a rendelkezésünkre, az utazás olcsóbbá és egyszerűbbé válásával már nem tűnik olyan megugorhatatlannak az egész világot bejárni, az internetnek hála pedig fél óra alatt értesülhetünk arról, hány jobbnál jobb szórakozóhely, étterem, kiállítás, film, színházi előadás vár minket minden nap, és persze azt is látjuk, hogy közeli és távoli ismerőseink milyen remek programokban vesznek részt folyamatosan.
Az ételből túltermelés van, még a magas árak mellett is naponta degeszre ehetjük magunkat – aminek ellensúlyozására számolatlan mennyiségű fitnesztrend áll rendelkezésünkre. Emellett tudjuk azt is, hogy a szenvedéllyel végzett munka, az élvezetes karrier, a gyerekekkel töltött, fantasztikus programokkal telezsúfolt, és persze a magunkra szánt minőségi idő is milyen nagyon fontos és mennyire jót tesz.
Nemcsak a lehetőségeink, de a „jó, kielégítő” élet követelményei is évről-évre nőnek. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy azok egyre inkább megugorhatatlanok. Közben pedig frusztrációt, szorongást is átélhetünk, ha például csak olyan munkánk van, amit elfogadunk, de nem túlzottan szeretünk, ha a gyerekünket hétvégén nem vittük sehova, csak otthon társasoztunk és a parkban fociztunk. Ha nem napi tíz kilométert futunk, hanem csak hármat, heti kétszer. Ha hazamegyünk a szuper buliból éjfélkor, ha nem nézünk meg minden látványosságot a nyaraláson, csak pihenünk a tengerparton, ha a minőségi énidő egész hónapban annyi volt, hogy fetrengtünk a kanapén és élveztük a csendet.
A skandináv életvezetési alapelvek évek óta szivárognak be a mi kultúránkba is. Megtanultuk például, mit jelent a dán hygge, vagyis a hétköznapi boldogság megélése. A legújabb bölcsesség pedig Svédországból érkezett: a lagom azt jelenti, hogy megelégszünk azzal, amink van, hogy érezzük, mikor épp elég valamiből. Persze, ahogyan a hygge, ez sem magyarázható el egyetlen kifejezéssel, vagy akár pár mondattal.
A lagom ugyanis annak a bölcsessége, hogy átlátjuk: valójában mire is van szükségünk a kiegyensúlyozott élethez – vagy sokkal inkább egy jól sikerült naphoz.
Annak a megélése, hogy néha nem kell a jóból sem több ahhoz, hogy minden rendben legyen. Lehet, hogy van egy plusz órám, ami alatt megírhatok egy cikket, és azzal pénzt kereshetek – de gondolhatom azt, hogy inkább kiülök egy kávéval a napra, mert végül is van elég pénzem, nem kenyérre kell, bár nyilván ezzel a hozzáállással gazdag sosem leszek. De akarok egyáltalán az lenni?
Nem élvezem-e sokkal inkább ezeket a lusta lopott órákat? Elvihetem a gyerekemet egy remek interaktív kiállításra, de az is éppen jó, ha egész nap kirakózunk otthon. Ez is maradandó emlék lehet neki, hiszen az anyjával tölt időt szeretetben, jó kedvvel.
A lagom perspektíva és önreflexió. Bölcsesség, derű és nyugalom. Annak belátása, hogy bizonyos szempontból ma már soha senki sem mondhatná azt, hogy elég. Mégis fel kell ismernünk, hogy miből mikor elég, ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön az életünk.
A legegyszerűbb hallgatni az érzéseinkre, a testünk jelzéseire, és arra koncentrálni, számunkra mi jelenti az egyensúlyt. Azt pedig bűntudat nélkül megteremteni.
Igyekezzünk életünk különböző, fontos szeleteire egyaránt koncentrálni, ne hagyjuk, hogy egy terület teljesen lefoglaljon minket, és másra ne maradjon idő.
A figyelmünket mindig arra a tevékenységre fókuszáljuk, amit éppen folytatunk, és legyünk annyira összhangban a testünkkel és az elménkkel, hogy tudjuk, sokszor apróságok is pont jók: egy egyszerű, de egészséges étel a bonyolult, többfogásos vacsora helyett. Biciklizés a családdal a drága fitneszterem és személyi edző helyett. Öt óra fókuszált munka a nyolc óra elkalandozó figyelem és üresjáratok helyett.
Aki a lagom szerint él, az hagyja magát pihenni, töltekezni is, nem szégyenként, hanem áldásként éli meg a kényelmet, ellazulást, időnkénti semmittevést. Valóban átérzi, hogy a kevesebb mikor és miért tud több lenni. Emellett valami nagyon fontosat is megért: ő is csak egy a sok ember közül, a társadalomnak egy tagja, akinek nem jár több, mint másnak. A lagom filozófiájában tehát benne van az is, hogy másokra is tekintettel vagyunk, másokat is hagyunk élni, részt vállalunk az egész emberiséget érintő feladatokból: a bolygó védelméből, a rászorulók segítéséből. Tehát épp annyira koncentrálunk arra, hogy a mi életünk és környezetünk egyensúlyban legyen, mint arra, hogy mások életét se nehezítsük, rájuk is legyünk tekintettel.
hirdetés
