Az egészségesebb és vidámabb téli hónapok titka: a szauna

Becsült olvasási idő: 4 perc
A szauna egészségmegőrző hatása mellett a kedélyállapotot is javítja, de csak akkor, ha betartjuk a játékszabályokat. Íme a szaunázás legfontosabb ismérvei. Vermes Nikolett írása.

hirdetés

A szauna eredete az északi országokhoz köthető. A szó is finn-ugor eredetű, és kialakulása az 1600-as évek elejére tehető. A szaunázás azonban még ennél is régebbi múltra tekint vissza, ugyanis a finn és a balti területeken már az ősi időkben ismert volt a forró kövek használata melegedés céljából. Népszerűsége töretlen, legyen szó a világ északi féltekéről vagy európai országokról. Ma hazánkban is számos wellness-szálloda, uszoda és fitnesz központ kínál szaunázási lehetőséget, közöttük van Budapest egyik legmodernebb sportközpontja is, amelynek a szauna részlegén Csorba Gyöngyvér uszodamenedzser, egykori szaunamester vezet végig minket, miközben sorra veszi az egyes szaunatípusok sajátosságait.

„Ami minden szaunáról elmondható, hogy valóságos orvosság a hideg és szürke téli hónapok alatt. A szaunázás erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek kockázatát, segíti a méregtelenítést, egészségesebb bőrt eredményez, csökkenti a stressz szintet, és hozzájárul a kiegyensúlyozott alváshoz”

– mondja, majd hozzáteszi, hogy ezeken felül mindegyik szaunafajta más célt szolgál.

Finn, bio, infra, gőz

A legelterjedtebb a finn szauna, amely egyben a legmelegebb szaunafajta is. Hőmérséklete 80-100 Celsius-fok közé esik, ezáltal rövid időn belül jelentősen fokozza az izzadást, így felgyorsítja a bőr anyagcserét, és egészségesebb bőrt eredményez. De érdemes vigyázni vele, hiszen a finn szauna használatából maximum húsz perc engedélyezett egyszerre, és csak negyedórás pihenés, illetve folyadékpótlás után lehet visszatérni a kabinba.

Akárcsak a finn szaunát, úgy a bio szaunát is felforrósodott kövek fűtik, viszont az utóbbi típus már közel sem olyan meleg. A bioszauna hőmérséklete jellemzően 40-60 Celsius-fok között mozog, így akár hosszabb tartózkodás is megengedett a fülkében, amelyben a nyugtató, légzésjavító és frissítő illatok váltják egymást.

Gyöngyvér itt megáll, és leszögezi, hogy ameddig a bioszaunában biztonsággal használhatók az illóolajok, addig a finn szaunában nem javasolt a csepegtetés.

„Szándékosan nem helyezünk ki illóolajokat a finn szaunába, hiszen az éghető folyadék használata a magasabb hőmérséklet miatt sokkal kockázatosabb. Szemben a fele ennyire forró bioszaunával, ahol a vendégek kedvük szerint alkalmazhatják a kényeztető aromákat.”

Tehát, aki az illatok miatt választja a szaunázást, jobban teszi, ha az alacsonyabb hőmérsékletű kabinba nyit. A bioszauna az esszenciális aroma által éri el stresszoldó hatását, ahogy a vendég kényelmesen elhelyezkedik az illatos, meleg térben, és átadja magát az érzékelés örömének.

A szaunák sorában harmadik az úgynevezett infraszauna, amelyet kövek helyett elektromos eszközzel fűtenek, és a hőmérséklete 50-55 Celsius-fokos. Sajátossága, hogy a szaunában váltakozó színek javítják a kedélyállapotot. Akárcsak a bioszaunában, itt is lehetséges a hosszabb tartózkodás.

Végül a szaunafajták között meg kell említeni a gőzkabint is, amelyet 40-50 Celsius-fokig melegítenek fel vízzel, amely gőzzé alakul, ezáltal támogatja a légutak egészségét. Csorba Gyöngyvér enyhe megfázás esetén például ezt a szaunát javasolja. Emellett kiemeli, hogy fertőző betegség és akut gyulladás során tilos bármilyen szaunába menni.

Amit még jó tudni szaunázás előtt

Számos fürdőben található merülő medence a szaunázók számára, hogy a forró helyiségből kilépve azonnal lehűthessék a testüket. Célja, hogy a melegben kitágult erek összeszűküljenek, és így serkentsék a véráramlatot a testben. Viszont nem előírás, hogy szaunázás után rögtön jéghideg vízbe kell csobbanni. A szakértő szerint bőven elegendő egy rövid hidegvizes zuhany annak érdekében, hogy felpezsdüljön a vérkeringés. 

Ami azonban minden szauna után elengedhetetlen, az a folyadékpótlás, ugyanis a fokozott izzadás után fontos a hidratálás.

A lehető legjobb eredmény érdekében szauna után érdemes elfogyasztani egy pohár vizet, pihenni negyed órát, majd újra visszamenni a forró kabinba. Ez a rituálé elcsendesíti és megnyugtatja az elmét.

Az élményt fokozhatja a szaunaszeánsz, vagy ahogy a itt nevezik: a szaunavarázs. „A szaunázás ellazítja a testet és a lelket, ennek köszönhetően támogatja a pihentető alvást is. Ezért a téli hónapok alatt szaunavarázs programokat szervezünk az esti órákban, jellemzően hétvégén. A tapasztalatunk, hogy a vendégek ezt követően jobban alszanak, és nagyobbat pihennek hétvégén.” Az eseményt szaunamesterek vezetik, akik különböző extra szolgáltatást kínálnak a szeánsz alatt. Ilyen a sóval történő bőrradírozás, amely sokkal hatékonyabban távolítja el a felpuhult bőrfelszínről az elhalt hámsejteket. Továbbá bevett szokás a mézes krémezés is, amikor a tápláló és édes nedű puhává varázsolja bőrt. A szaunamester közben legyező mozdulatokkal szabályozza a fülkében a hőáramlást, ezzel is hozzájárulva az élményhez.

A szaunázás tehát az elmúlt évszázadokban funkcióját tekintve vajmi keveset változott, éppen ezért lett olyan népszerű a közösségi fürdőkben és a privát, otthoni környezetben is.

Mettől meddig?

„A szaunázást Magyarországon szigorú feltételekhez kötik a gyerekek számára, szemben más országok szokásaival. Az előírások szerint 14 éves kor fölött ajánlott, de én még azt is hozzátenném, hogy csak egy-egy percre. Nem javasolnám, hogy a gyerekek azonnal tíz-húsz percet töltsenek a szaunában, hiszen ez megterheli a szívüket” – figyelmeztet Gyöngyvér. Bár felső korhatárra nincsen konkrét ajánlás, elmondható, hogy a kor előrehaladtával esetlegesen fellépő szív és érrendszeri panaszok mellett tilos a szauna használat.

Kiemelt kép: Pexels

Köszönjük a képeket Csorba Gyöngyvérnek!

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és derítsd ki, hogy mi a pihentető alvás titka!

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn