Bár a képek és videók helyett elsősorban SMS hosszúságú üzenetekre fókuszáló, 2006-ban indult Twittert hazánkban csak az utóbbi időben kezdik felfedezni, az Egyesült Államokban és a világ más részein, például Japánban, rendkívül nagy rajongótábora van. A tömör üzenetek mind a mai napig a gyorsaságukkal hódítanak, hiszen így lehet a lehető leghamarabb a legszélesebb körnek információt eljuttatni – nem véletlen tehát, hogy Michael Jackson halálhíre anno a cég szervereinek összeomlását okozta.
A Twitter rendkívül hasznosnak bizonyult a pandémia alatti információ áramlásban, ugyanakkor okkal kárhoztathatjuk, amiért az egész világ számára rendkívül megterhelő időszakban a fals hírek terjedését is segítette. Állandóan vitatémát jelent a biztonsági kockázat vagy az, hogy a szólásszabadság mennyire érvényesül a felületen. Erre a Twitter ellenzői leggyakrabban az egykori amerikai elnök, Donald Trump kitiltását hozzák fel példaként.
Veszélyben a Twitter uralma?
Amikor a többek között a Tesla és a SpaceX tulajdonosaként és a világ egyik leggazdagabb embereként ismert Elon Musk tavaly 44 milliárd dollárért felvásárolta a vállalatot, forradalmi változásokat ígért. Ehelyett azonban inkább káoszt teremtett, első lépésként megvált a három legnagyobb beosztású vezetőtől, mellettük pedig az alkalmazottak 80%-át leépítette.
Számos olyan további döntést hozott, amivel magára haragította a felület rajongóit – kezdve a Twitterről cikkező újságírók kitiltásától az egyes, korábban kitiltott felhasználók visszaengedésén át az olyan alapszolgáltatás előfizetős felületbe történő csatornázásáig, mint a kétlépcsős azonosítás. A végletekig magabiztos Musk decemberben megszavaztatta, hogy a felhasználók szerint mondjon-e le a vezérigazgatói pozícióról, 57%-uk pedig a távozás mellett voksolt. Az újdonsült tulajdonos végül azt ígérte, átadja a stafétabotot, amint megtalálja a megfelelő utódot. Amíg a keresés folyik, egyre többen szeretnének a Twitter babérjaira törni.
Vissza a gyökerekhez
A cég egyik menesztett alkalmazottja volt Sarah Oh emberjogi tanácsadó, aki a távozást követően csatlakozott Cselle Gáborhoz, hogy együtt indítsák el a T2 fantázianevű szolgáltatást. A budapesti születésű, de Németországban felnőtt és San Franciscóban élő Cselle is a tech világából érkezett: korábbi, Namo Media nevű startupját a Twitter vásárolta fel, reMail nevű cégét pedig a Google, és mindkét multinál termékmenedzseri pozíciót töltött be korábban. A T2 első ránézésre ugyanazt kínálja, mint a Twitter hajdanán: 280 karakternyi lehetőséget arra, hogy minél gyorsabban eljuttassuk a kívánt információt a nagyvilágba. A T2 vállalása azonban az, hogy mindezt úgy tehetjük meg, hogy nem kell a zaklatóktól, trolloktól és társaiktól tartanunk.
Hasonló szolgáltatást nyújt a Cohost, ami nem sokkal azután indult el, hogy Elon Musk bejelentette a felvásárlást, és akkor lendült be igazán, amikor lezajlott a hatalomátvétel. Elsősorban reklám- és követésmentességgel, valamint bonyolult algoritmusok helyett időrendben megjelenő posztokkal igyekszik az érdeklődőket magához csábítani.
Mindeközben az Instagram kitalálói sem tétlenkedtek: az Artifact nevű, személyre szabott hírcsatornájukat mesterséges intelligencia vezérli, és az érdeklődési körünk, valamint reakcióink alapján válogatja ki azokat a tartalmakat – köztük nagyobb híroldalakat és blogbejegyzéseket –, amelyek a véleménye szerint érdekelhetnek minket, mindezt egy megoldásaiban a Twitterre erősen hajazó felületen.
A Mastodon a decentralizáció ellen küzd azzal, hogy nyílt forráskódú, és a szervereket a világ minden pontján lévő felhasználók biztosítják. Társaival ellentétben egyáltalán nem új keletű, de a 2016-os startja óta, úgy tűnik, most kezd igazán a köztudatba kerülni.
A nagy számok törvénye
A Twitter számára komoly érvágás lehet, hogy tíz legnagyobb hirdetőjéből mostanra öt elpártolt, és az elégedetlen felhasználók alternatívákat keresnek. Azonban a felület annyira nagyra nőtt az évek során, hogy egyáltalán nem lesz annyira egyszerű letaszítani a trónról. Sőt jelenleg úgy tűnik, erre nincs is igazán reális esély. Csak hogy a számokat lássuk, a Mastodon fénykorában 2 és fél millió felhasználóval bírt, amihez képest a 130 ezer felhasználót számláló Cohost kicsinek tűnhet, főleg úgy, hogy ebből mindössze 20 ezer minősül aktívnak. Ezzel szemben a Twittert 200 millióan használják aktívan.
Bár a felhasználók rendkívül hatékonyan tudják kifejezni ellenvéleményüket, kénytelenek rádöbbenni, hogy a Twitter nemcsak a legjobb, de valójában az egyedüli eszköz ahhoz, hogy a leggyorsabban juttassák el üzeneteiket sok millió felhasználóhoz. Amiatt viszont Elon Musk és a rossz döntések sorozata ellenére is kitartanak az óriás mellett. Legyenek bármennyire ambiciózusak a konkurensek, valami igazán nagy robbanás kellene ahhoz, hogy feltörjenek. Ez viszont olyan infrastruktúrát feltételez, amihez szükséges egy óriásvállalat háttere. De látva azt, hogyan taszította le a trónról egy csapásra az iPhone megjelenésekor a BlackBerryt, tudjuk jól: az informatikában nincsenek lehetetlenek.
Fotók: Pexels
Kíváncsi vagy, mi az a bűncselekmény, amihez elég egy mobiltelefon? Cikkünkből kiderül!
