Városi Gábor első önálló kiállítását Párizsban a világhírű Victor Vasarely nyitotta meg, aki fényes nemzetközi karriert jósolt 21 éves tanítványának. Három évtizeddel később a Városi-brand egyet jelent a művész alkotásai köré megálmodott futurisztikus épületekkel, amelyeket ő lakószobroknak nevez. Bár világpolgár, továbbra is fontos számára, hogy magyarként képviselje a hazai művészvilágot.

Festőművészként indultál, ráadásul a világhírű Vasarely volt a mentorod. Hogy találkozik egy fiatal magyar festő a korszak egyik legnagyobb nemzetközi képzőművész sztárjával?
A párizsi Magyar Intézet egyik rendezvényén mutattak be minket egymásnak. Vasarely fiatalkori önmagát láthatta bennem: ahogy egykor ő is, úgy én is elhagytam Magyarországot egy jobb élet reményében. Azonnal szót értettünk, ami természetes két szabad szellemű alkotó esetében. A kor ebben az esetben nem számított, de a tapasztalat annál inkább! Örömmel fogadtam tanító kritikáját, hatására tisztultak le az akkori, lírai absztrakt munkáim. Annyira tetszettek a Mesternek, hogy felkarolt, és szervezni kezdte a nemzetközi bemutatkozó tárlatomat a világ akkori képzőművészeti epicentrumában, Aix-en-Provence-ban. Közbejött azonban a betegsége, az egészből nem lett semmi, így a nagy berobbanás álma szertefoszlott. Utána Németországban és Svédországban állítottam ki, sikeresen ugyan, de a nemzetközi áttörés elmaradt. Csalódottságomban egyre többet foglalkoztam a szobrászattal, a fotózással és az építészettel. Ezekből állt össze a lakható műalkotások gondolata, az olyan épületeké, ahol minden a képek és a szobrok körül történik, és a teljes architektúra is művészi, de minden a lakók kényelmét szolgálja.
Nagy feltűnést keltenek a hozzád köthető dizájn épületek, melyeknek köszönhetően nem mindennapiak a házaid. Hogyan fogsz neki a tervezésnek?
A házaim valójában történetek, amiket a lehető leghatásosabban szeretnék elmondani. Sosem dolgozom egyedül. A tervezéshez és a megvalósításhoz is partnereket vonok be. Inkább producerként gondolok magamra, aki összehoz egy szuper csapatot, inspirálja a briliáns szakembereket, hogy bátran feszegessék a szakmájuk határait. Provokálom, lázítom őket, hogy a biztos, kipróbált módszerek helyett merjenek kockáztatva újítani. Nagy-Miticzky Szabolcs és Sárkány Bence építészekkel ez már a sokadik közös tervezésünk. Ha jól számolom, a tizenötödik építészeti projektem a mostani, ahol a szerkezet fészekszerű struktúrája biztonságot sugall, és ugyanúgy meghatározza az épület külső megjelenését, mint ahogy visszaköszön a belső terekben is. Folyton az innovációt keresem, anyaghasználatban, technológiában, mindenben. Jellemző, hogy a belső terekért felelős Medvegy Péter még egyetemistaként kezdett velem dolgozni, és az épület befejezésekor szerezte meg az építész diplomáját.
A teljes interjút keresd a Remind Bookazine második számában!