Velünk élő vírusok

Bangladesben komoly problémákat okoz a Nipah-vírus, a kanyaró újra felütötte a fejét Európában, a dengue-láz kórokozóit hordozó ázsiai tigrisszúnyog már Magyarországon is megjelent. Hiába csengett le a koronavírus-járvány, a hírekben egyre többször bukkannak fel olyan fertőző betegségek nevei, amelyek már nem csak a kontinensünk határain túl jelenthetnek veszélyt. Valóban egyre nagyobb aggodalomra adhat okot a vírusok jelentette fenyegetés? Fejes Réka írása.

Amikor 1492. október 12-én Kolumbusz Kristóf elérte a Bahama-szigeteket Pinta nevű hajójával, fogalma sem volt arról, hogy az Újvilág meghódításában az európai gyarmatosítók legpusztítóbb fegyverei a magukkal hurcolt fertőző betegségek lesznek – amelyek az őslakosok kilencven százalékával számoltak le. A sci-fi irodalmat egy évszázada foglalkoztatja a kérdés, vajon egy vírus képes-e nemcsak egy népet, de a teljes emberiséget leigázni?

A koronavírus felbukkanásáig ugyan borzongva fogadtuk a tudományos fantasztikum által felvázolt lehetséges jövőképeket, mégsem adtunk nekik különösebben nagy hitelt. A pandémia azonban mindent megváltoztatott. Egyre inkább nyugtalanít bennünket a kérdés: okozhatja-e az emberiség vesztét egy járvány a nem is olyan távoli jövőben?

Mint csillag az égen

Földünkön megszámlálhatatlanul sokféle vírus létezik – több, mint ahány csillag benépesíti az univerzumunkat –, ezeknek viszont csak töredéke az, amely képes megfertőzni bennünket, embereket. Azonban korántsem véletlen, hogy azok vannak szem előtt, amelyek betegségeket okoznak. Ugyan több száz millió éve lakói a bolygónknak, csak a 19. század végén fedeztük fel őket. „Azokkal kezdtünk foglalkozni, amik kéznél voltak” – mutat rá Kemenesi Gábor virológus. „Azonban a vírusoknak ezerféle arca van, a többségük nekünk nem okoz problémát, ellenben fontos a szerepük az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. A leggyakoribb földi organizmusokként mindenütt megtalálhatjuk őket a természetben az óceánok fenekétől a barlangok rejtett járatain át az esőerdők mélyééig.”

Az elmúlt két évtizedben felbukkanó új, vírusos megbetegedéseknek körülbelül a háromnegyede volt zoonotikus, vagyis állati eredetű. A Zika-vírus és a dengue-láz például szúnyogoktól származik, a Nipah és az Ebola denevérektől – ahogyan valószínűsíthetően a koronavírus is. Ha összerakjuk a rendelkezésünkre álló tények kirakósdarabjait, kikristályosodnak a válaszok, melyek a járványok kapcsán megfogalmazott kérdéseinkre megfelelnek. Miért ilyen gyakoriak? Ho- gyan képesek kontinenseket átszelni? És miért éppen most találnak meg bennünket?

A válaszokat keresd a Remind Bookazine hetedik lapszámában! Kattints, és rendeld meg most!

Fotó: Andrea Rapuzzi / Unsplash

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Egy este, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik

Egy jó előadás gondolatai még napokkal később is velünk maradhatnak – ahogy egy emlékezetes vacsora vagy sütemény íze is. A...

Személyes történeteink ékszerbe foglalva – megjelent a Pandora Talisman új kollekciója

A Pandora Talisman új kollekciója az asztrológia szimbólumain keresztül mesél önazonosságról, változásról és azokról a személyes történetekről, amelyek életünk különböző...

Mi is benne vagyunk a saját buborékunkban?

Mennyire látunk túl a saját tapasztalatainkon, meggyőződéseinken és azon a világon, amelyet az algoritmusok építenek körénk? Csermely Ákossal arról beszélgettünk,...

Seychelle-szigetek: egy ősi szigetvilág nyomában

A Seychelle-szigetekről nehéz úgy beszélni, hogy ne a jól ismert képek jelenjenek meg: türkizkék víz, hófehér homok, hatalmas gránitsziklák és...

Szenes Iván dalai generációkat kötnek össze

Tízezer ember énekelte együtt Szenes Iván legismertebb dalait szeptember 13-án a róla elnevezett józsefvárosi téren. A 17. Szenes Iván Emlékkoncert...

Őszi ritmusváltás: mire van szüksége a testünknek?

Szeptemberben nemcsak a naptárunk telik meg újra, a nyár lazább ritmusa után a testünknek is alkalmazkodnia kell a sűrűbb hétköznapokhoz....

A munkahelyi határok nem falak, hanem átjárók

Az egészséges határhúzás nem az elzárkózásról szól. Sokkal inkább olyan, mint egy jól működő határátkelő, ami lehetővé teszi az együttműködést,...

A kifogás nem probléma, hanem tünet. És rossz helyen keresed az okát

Ötven perc tárgyalás, minden érv elhangzik, a végén mégis jön a „meg kell beszélnem a kollégámmal". A reflex ilyenkor a...

Nincs két egyforma öregedés

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az öregedésre, mint egy nagyjából kiszámítható folyamatra: telnek az évek, a test pedig fokozatosan változik. Egy...

Back to school: A család új operációs rendszere

Új tanév, új órarend, új különórák, új logisztika – szeptemberben mintha az egész család egyszerre kapna rendszerfrissítést. Ilyenkor nemcsak azt...

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy este, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik

Egy jó előadás gondolatai még napokkal később is velünk maradhatnak – ahogy egy emlékezetes vacsora vagy sütemény íze is. A...

Személyes történeteink ékszerbe foglalva – megjelent a Pandora Talisman új kollekciója

A Pandora Talisman új kollekciója az asztrológia szimbólumain keresztül mesél önazonosságról, változásról és azokról a személyes történetekről, amelyek életünk különböző...

Mi is benne vagyunk a saját buborékunkban?

Mennyire látunk túl a saját tapasztalatainkon, meggyőződéseinken és azon a világon, amelyet az algoritmusok építenek körénk? Csermely Ákossal arról beszélgettünk,...

Seychelle-szigetek: egy ősi szigetvilág nyomában

A Seychelle-szigetekről nehéz úgy beszélni, hogy ne a jól ismert képek jelenjenek meg: türkizkék víz, hófehér homok, hatalmas gránitsziklák és...

Szenes Iván dalai generációkat kötnek össze

Tízezer ember énekelte együtt Szenes Iván legismertebb dalait szeptember 13-án a róla elnevezett józsefvárosi téren. A 17. Szenes Iván Emlékkoncert...

Őszi ritmusváltás: mire van szüksége a testünknek?

Szeptemberben nemcsak a naptárunk telik meg újra, a nyár lazább ritmusa után a testünknek is alkalmazkodnia kell a sűrűbb hétköznapokhoz....

A kifogás nem probléma, hanem tünet. És rossz helyen keresed az okát

Nincs két egyforma öregedés

Back to school: A család új operációs rendszere

Mindannyian kapcsolódásra vágyunk – interjú Ólafur Arnalds izlandi zeneszerzővel és producerrel

Merj lépni! – 3 könyv arról, hogy ne halogasd tovább az életet

Irány a Kerekdomb Fesztivál! Egy hétvége a zene, kultúra és bor jegyében