Keresés
Close this search box.

Velünk élő vírusok

Becsült olvasási idő: < 1 perc
Bangladesben komoly problémákat okoz a Nipah-vírus, a kanyaró újra felütötte a fejét Európában, a dengue-láz kórokozóit hordozó ázsiai tigrisszúnyog már Magyarországon is megjelent. Hiába csengett le a koronavírus-járvány, a hírekben egyre többször bukkannak fel olyan fertőző betegségek nevei, amelyek már nem csak a kontinensünk határain túl jelenthetnek veszélyt. Valóban egyre nagyobb aggodalomra adhat okot a vírusok jelentette fenyegetés? Fejes Réka írása.

hirdetés

Amikor 1492. október 12-én Kolumbusz Kristóf elérte a Bahama-szigeteket Pinta nevű hajójával, fogalma sem volt arról, hogy az Újvilág meghódításában az európai gyarmatosítók legpusztítóbb fegyverei a magukkal hurcolt fertőző betegségek lesznek – amelyek az őslakosok kilencven százalékával számoltak le. A sci-fi irodalmat egy évszázada foglalkoztatja a kérdés, vajon egy vírus képes-e nemcsak egy népet, de a teljes emberiséget leigázni?

A koronavírus felbukkanásáig ugyan borzongva fogadtuk a tudományos fantasztikum által felvázolt lehetséges jövőképeket, mégsem adtunk nekik különösebben nagy hitelt. A pandémia azonban mindent megváltoztatott. Egyre inkább nyugtalanít bennünket a kérdés: okozhatja-e az emberiség vesztét egy járvány a nem is olyan távoli jövőben?

Mint csillag az égen

Földünkön megszámlálhatatlanul sokféle vírus létezik – több, mint ahány csillag benépesíti az univerzumunkat –, ezeknek viszont csak töredéke az, amely képes megfertőzni bennünket, embereket. Azonban korántsem véletlen, hogy azok vannak szem előtt, amelyek betegségeket okoznak. Ugyan több száz millió éve lakói a bolygónknak, csak a 19. század végén fedeztük fel őket. „Azokkal kezdtünk foglalkozni, amik kéznél voltak” – mutat rá Kemenesi Gábor virológus. „Azonban a vírusoknak ezerféle arca van, a többségük nekünk nem okoz problémát, ellenben fontos a szerepük az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. A leggyakoribb földi organizmusokként mindenütt megtalálhatjuk őket a természetben az óceánok fenekétől a barlangok rejtett járatain át az esőerdők mélyééig.”

Az elmúlt két évtizedben felbukkanó új, vírusos megbetegedéseknek körülbelül a háromnegyede volt zoonotikus, vagyis állati eredetű. A Zika-vírus és a dengue-láz például szúnyogoktól származik, a Nipah és az Ebola denevérektől – ahogyan valószínűsíthetően a koronavírus is. Ha összerakjuk a rendelkezésünkre álló tények kirakósdarabjait, kikristályosodnak a válaszok, melyek a járványok kapcsán megfogalmazott kérdéseinkre megfelelnek. Miért ilyen gyakoriak? Ho- gyan képesek kontinenseket átszelni? És miért éppen most találnak meg bennünket?

A válaszokat keresd a Remind Bookazine hetedik lapszámában! Kattints, és rendeld meg most!

Fotó: Andrea Rapuzzi / Unsplash

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn