hirdetés
Egy okosan összeállított étrenddel a legtöbb esetben minden fontos vitamint és ásványi anyagot be tudnánk vinni a szervezetünkbe, ám egyes élethelyzetekben pótlásra van szükség. Az pedig nem mindegy, mit, milyen formában és mennyiségben szedünk. Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, a Pirula Kalauz főszerkesztője segített megválaszolni az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kérdéseinket.
„Ideális esetben a pótlás mértékét egy laborvizsgálattal és az életmód, étrend pontos felmérésével meg lehetne határozni, de ez sok időt és pénzt igényel. Épp ezért a vitaminszükségletet nagy populációs vizsgálatok alapján határozzák meg. Az ily módon meghatározott értékek az »átlagos felnőtt« számára ideálisak. A vitaminok, ásványi anyagok javasolt napi adagjaival nagyon nem lehet mellélőni: azok nem ártanak senkinek, és a fogyasztó számára valószínűleg elegendőek lesznek” – mondja Csupor Dezső.
A gyógyszerész szerint itthon kevés a teljes lakosság vitaminszintjét vizsgáló felmérés. A legtöbb elérhető adat a D-vitaminnal kapcsolatban áll rendelkezésünkre, eszerint a magyar lakosság 85-90%-a hiányt szenved belőle (erről itt írtunk korábban), de valószínűsíthető, hogy egyéb vitaminok és ásványi anyagok tekintetében sem rózsás a helyzet.
Egy kisebbség azonban bőven a szükséglete felett fogyaszt vitaminokból, ami ugyancsak nem ideális. „A vitamin-túladagolás tünetei a zsíroldékony A-, D-, E- és K-vitaminok közül az első három esetén a legjelentősebbek, ezért azok fogyasztásánál szükséges legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat. Az UL-értékeket (melyeket minden vitamin esetében tudunk ellenőrizni az OGYÉI honlapján) tudományos adatokon alapuló kockázatbecsléssel határozzák meg. A zsíroldékony vitaminok, különösen a D-vitamin esetén is nagyobb a vitaminhiány veszélye, mint a túladagolás kockázata” – teszi hozzá Csupor Dezső. A vénás vitaminpótlást azonban nem javasolja az orvos, mert akár káros is lehet az egészségre.
hirdetés
