Senki sem tud annyit a parfümökről, mint hazánk leghíresebb orra, Zólyomi Zsolt illatszakértő, aki Versailles-ban elvégezte a parfümkészítés világhírű francia mesterkurzusát, az ISIPCA Fragrance Academyt. Azóta személyre szólóan, a megrendelők bőrére komponált „haute couture” parfümöket alkot, valamint nemzetközi megbízásokra készít parfümkreációkat. Most azonban a Douglas csapatával közösen arra hívja fel a figyelmet a márka limited edition illatával, az Eau de Parfum 2050-nel, hogy a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás miatt rohamos mértékben kipusztuló növényfajok mennyire fontos szerepet játszanak a szépségiparban, ezen belül pedig a parfümkészítésben is. Az olyan növények ugyanis, mint a vanília, bors, magnólia, orchidea, rózsafa, cédrus jelenleg a legkedveltebb parfümmárkák alap illatjegyeiként szolgálnak, de elképzelhető, hogy hamarosan már egyáltalán nem lesznek megtalálhatók a természetben.
Mi van az üvegben?
A kampány keretében belül az online rendelések mellé illatmintát kaphattak a vásárlók az Eau de Parfum 2050-ből. Arról, hogy mit is tartalmaz ez a kis fiola, Zólyomi Zsoltot kérdeztük. „Az Eau de Parfum 2050 tulajdonképpen egy elképzelt, hipotetikus jövő illatát szimbolizálja” – magyarázza a szakember. „Az illatminta arra hívja fel a figyelmet, hogy az illatok legjelentősebb összetevői hamarosan eltűnhetnek, ugyanis a szívjegyek, a fejjegyek és az alapjegyek is hiányoznak belőle – aki kipróbálja, a saját bőrén érzékelheti a környezetváltozás hatásait. Vagyis a mintában konkrétan víz van, ez rá is van írva hátuljára, ezért nincs illata sem.
Ennek az edukációs kampánynak az a célja, hogy sajátos módon hívja fel a figyelmet arra, ha most nem teszünk semmit, később már parfümök sem lesznek.
A klímaváltozás, a természeti anomáliák, a mezőgazdaság és az állattenyésztés mérhetetlen területfogyasztása ugyanis veszélybe sodor rengeteg olyan növényt, melyek a parfümgyártás alapjaihoz elengedhetetlenek. Képzeljük el, hogy 2050-et, írunk és egyszerűen már nem igazán van lehetőségünk arra, hogy élő földben virágokat, gyümölcsöket, vadon termő növényeket termesszünk, mindent csak szintetikusan tudunk már csak előállítani.”
Nem fikció
De vajon mennyire valós ez a kép? Zsolt szerint ez nem fikció: ha nem változtatunk ez a szomorú jövő vár ránk. „A veszély valósabb, mint azt sokan gondolnánk. Egyes alapanyagok beszerzésével, használatával már most bajban van a parfümgyártás, a receptúrákat folyamatosan át kell alakítani, a szintetikus alapanyagok használata sem jelent megoldást. Olyan ez, mint például egy jó bor elkészítése: rengeteg apró tényező és persze a természet áldásos működése szükséges ahhoz, hogy aztán a termelők megalkossanak egy jó bort. Ugyanez igaz az illatkreációkra is. Fontos tudni, hogy egy parfüm összetétele iszonyúan komplex, több száz alkotóelemből is állhat, melyeknek egyre csekélyebb részét lehet földünkön természetes forrásból megszerezni.
Ha ez a folyamat olyan nehezítő tényezőkkel találkozik, mint az ellátási, környezeti vagy akár társadalmi problémák (például a háborúk), akkor a parfümkészítők felfedező módba kapcsolnak és nem ritkán akár egy teljes kontinenssel elmozdítják a termelés központját. Egy ilyen földrajzi elmozdítás hosszú távú elköteleződés és nagyon alapos fenntarthatósági célokat szem előtt tartó tudatosságot igényel. Mondok egy konkrét példát: a szantálfát eddig főként Indiában termesztették, de ott már az ellátást nem tudták fenntartani, így az egész ültetvényt kénytelenek voltak áttelepíteni Ausztráliába. Vagyis egy egész kontinenssel odébb kellett megoldani a további működést. Most már én is tőlük vásárolok, de nyilván ez más logisztikát és drágább beszerzést is jelent, ami hatással van a kreációkra is.”
Csak tiszta forrásból
Sokat hallani arról, hogy a divatipar az egyik legszennyezőbb iparág, de nem lehet megfeledkezni a szépségipar káros tevékenységéről sem, ezért hatalmas felelősség nyomja a piaci szereplők vállát. A szakember azt is megerősítette, hogy manapság a legtöbb parfüm már számos mesterséges illatanyagot is tartalmaz. Ez egyrészt gazdasági megfontolás, másrészt hatékonysági okokat is figyelembe vesz: a szintetikus illatanyagok előállítása fenntarthatóbb, mint a virágok termesztése, ami sok vizet fogyaszt, vagy az olyan nyersanyagok importja, amelyek szállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár.
Zólyomi szerint „fel kell készülnünk arra, hogy a klímaváltozás következtében egyre nehezebb lesz természetes forrásokból származó alapanyagokból dolgozni, és komoly összefogás, a fenntarthatóságot szem előtt tartó létezés szükséges ahhoz, hogy ez a mindennapi luxus, bőrünk illatosítása ne sérüljön. Én pozitív vagyok, biológusként hiszek a tudományban és az innovációban, hogy amennyire lehet, megóvjuk a természetes forrásokat, amellett, hogy a legizgalmasabb parfümkreációkat hozzuk létre.”
Fotó: Douglas
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: házfaló gombák jelenthetik az építőipar jövőjét.
