Azt már mindenki tudja, hogy újévkor lencsét enni szerencsét jelent. Ezenkívül egészséges is, persze nem lisztes rántással készítve – meg amúgy sem fogyasztunk elég hüvelyest itt Magyarországon, de népszokások terén, azért van még ennél cifrább is.
1. Szalmabáb a tetőn
A házasság és a párkapcsolat jól elkülöníthető terület az újévi szokásokon belül. Az 1950-es évekig a magyarországi falvakban az volt a gyakorlat, hogy a faluban lévő vénlányok (akkoriban a 25-30 éves hajadon lányokat tekintették vénlányoknak) házának tetejére éjjel felmásztak a legények és szalmabábut tettek a tetőre. Ha a háziak észrevették, akkor elvitték a létrát, ezért reggelig a tetőn üldögéltek a fiatalok. Szerencsére ez a megszégyenítő szokás már rég nem aktuális.
2. Jóslás gombócokkal
Szerelmi téren a jóslás többféle módszerrel történt a század elején. Az egyik ilyen módszer során tizenhárom gombócba rejtettek tizenhárom, férfinévvel ellátott cetlit, egy gombócot pedig üresen hagytak. Éjfélkor aztán forró vízbe dobták őket, és a hagyomány szerint a jóslást végző lány attól a férfitól számíthatott lánykérésre, akinek a nevével megtöltött gombóc először a felszínre úszott. Ha az üres gombóc úszott fel először, a lány még egy évig hajadon maradt. A jóslást nemcsak újévkor, Luca napján, december 13-án is elvégezték.
3. Álesküvő szilveszterkor
Az Alföldön úgy tartották, hogy az év első látogatójának a neme határozta meg, hogy milyen nemű lesz a születendő gyermek a családban. Szokás az is, hogy ilyenkor egy idősebb falubéli pár álesküvőt tartott, ezzel biztosítva a vidámságot még az óévben és ösztönözve a fiatalokat a házasságra.
4. A viaszos trükk
A forró viasszal történő jóslás szintén a párkapcsolat terén mutatta a jövőt: a felforrósított, cseppfolyós anyagot vízbe öntötték, ahol gyorsan megszilárdult. Ennek az alakjából lehetett jövőbeli eseményekre következtetni.
5. Jut is marad is
Egy középkorból eredő szokás szerint az év végi és újévi vacsora az önmérséklet jegyében telt, vagyis az asztalnál ülők nem ettek meg mindent, ami a tányérjukra került. A feladat közel sem volt egyszerű, hiszen az új évi bőséget bőséges ünnepi lakomával teremtették meg. A menüben szereplő rétes készítése, főként a tészta nyújtása, abban segítette a készítőit, hogy elnyújtsák szerencséjüket.
6. A kimondott szó ereje
Pár évszázaddal ezelőtt Magyarországon az újév és az évváltás nagy társaságban zajlott. Az ünnep résztvevői jókívánságokkal halmozták el egymást, abban bízva, hogy ezzel bevonzzák a szerencsét saját és mások életébe.
7. Egy kis egészségvédelem
Ha valaki egészségre vágyott az előtte álló új esztendőben, annak kora reggel friss vízben kellett megmosakodnia. Aki január 1-jén először mert vizet a kútból – az úgynevezett aranyvizet –, rendkívül szerencsés évre számíthatott.
Fotó: Canva
Kíváncsi vagy, hogyan alakult ki a karácsonyi vásár szokása! Cikkünkből kiderül!
