A Remind Tudatos Döntések podcastjában Szilágyi Gábor vendége Dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta volt. A beszélgetés egyik érdekes felvetése, hogy az alvásproblémák idővel önmagukat is erősíthetik: már nemcsak azért aggódunk, mert valami nyomaszt bennünket, hanem azért is, mert attól tartunk, ismét nem tudunk majd aludni.
Amikor már az elalvás is feladattá válik
Egy nehéz munkanap után végre ágyba kerülünk, de a gondolataink nem kapcsolnak ki. Eszünkbe jut egy elintézetlen feladat, egy kellemetlen beszélgetés vagy a másnapi teendőlista. Az idő telik, mi pedig egyre türelmetlenebbek leszünk. Számolgatjuk, hány óránk maradt az ébresztőig, és már előre elképzeljük, milyen fáradtak leszünk másnap.
Az alvással kapcsolatos aggodalom fokozhatja az éberséget, ami tovább nehezítheti az elalvást. Így egyetlen rossz éjszakából könnyen visszatérő probléma alakulhat ki.

Dr. Purebl György a beszélgetésben több olyan pszichológiai módszert is említ, amely segíthet az esti gondolati túlterhelés kezelésében. Az egyik a „konstruktív aggódás”: a problémák végiggondolásának tudatosan kijelölt, napközbeni időszaka.
A cél nem az, hogy megtiltsuk magunknak az aggodalmaskodást, hanem hogy az ágy ne váljon a mindennapi problémamegoldás állandó helyszínévé.
Mit mond valójában a kutatás?
Az alvásunk miatti aggodalmat ma már az okosórák és alvásfigyelő alkalmazások adatai is fokozhatják.
A Journal of Clinical Sleep Medicine folyóiratban 2017-ben megjelent tanulmány szerzői az ortoszomnia (orthosomnia) kifejezést használták arra a jelenségre, amikor valaki annyira törekszik a tökéletes alvásra és az ideális mérési eredményekre, hogy a saját alvásmérőjének adatai válnak az aggodalom forrásává.
A kutatók három páciens esetét mutatták be. Egyikük még akkor is kételkedett a saját alvásának minőségében, amikor a laboratóriumi vizsgálat kedvezőbb eredményt mutatott, mint az otthoni eszköze.
Ez az esettanulmány nem bizonyítja, hogy az alvásmérők általában szorongást okoznak, de felhívja a figyelmet egy lehetséges problémára.
Egy 2025-ben publikált, 24 vizsgálat adatait feldolgozó metaanalízis azt is megállapította, hogy a csuklón viselhető alvásmérők eredményei több fontos mutatóban eltérhetnek a laboratóriumi alvásvizsgálatokétól.
Az okosórák tehát hasznosak lehetnek az alvási szokásaink követésében, de a mélyalvásra, az éjszakai ébrenlétre vagy az alvás minőségére vonatkozó pontszámokat nem érdemes orvosi diagnózisként kezelni.
Mit tehetünk, ha esténként nem tudjuk kikapcsolni a gondolatainkat?
Az egyik lehetőség, hogy már napközben kijelölünk 10–15 percet az aggasztó kérdések átgondolására. Leírhatjuk, mi foglalkoztat bennünket, van-e ráhatásunk a helyzetre, és mi lehet a következő konkrét lépés. Ez a módszer az álmatlanság kezelésében alkalmazott kognitív-viselkedésterápiás eszköztár része is lehet.

Dr. Purebl György egy szokatlan tanácsot is megoszt a beszélgetésben: ha nem tudunk elaludni, inkább keljünk fel, és foglalkozzunk valamilyen unalmas, kevéssé kedvelt tevékenységgel – például hajtogassunk ruhát vagy rendezzünk papírokat. A lényeg, hogy ne „jutalmazzuk” az ébrenlétet a kedvenc sorozatunkkal vagy telefonozással. Amikor újra álmosnak érezzük magunkat, térjünk vissza az ágyba.
Az alvásmérőnkkel kapcsolatban pedig érdemes megfigyelni, hogyan hatnak ránk az adatai. Ha egy rossz pontszám után akkor is kialvatlannak érezzük magunkat, amikor egyébként kipihenten ébredtünk, hasznos lehet egy időre kevésbé figyelni a számokat.
Ezek a lépések nem helyettesítik a szakmai segítséget. A tartós, mindennapi működésünket befolyásoló álmatlanság esetén érdemes orvoshoz fordulni. A krónikus álmatlanság kezelésében a kifejezetten erre kidolgozott kognitív viselkedésterápia (CBT-I) az egyik legerősebben ajánlott módszer.
Nem kell minden éjszakából tökéletes eredményt kihoznunk
Az alvás fontos része az egészségünknek, de nem minden éjszakánk lesz egyformán pihentető. Az állandó ellenőrzés és a tökéletes eredményre törekvés pedig nem feltétlenül segít abban, hogy jobban aludjunk.
Az alvásunkkal érdemes foglalkozni, de nem kell belőle újabb teljesítménymutatót csinálnunk.
Dr. Purebl György és Szilágyi Gábor beszélgetése az alváson túl a stresszkezelésről, a digitális szokásainkról és a mentális jóllétünkről is számos érdekes kérdést vet fel.
November 27-én a Remind Connect eseményen személyesen is folytatódik a közös gondolkodás. A budapesti MOMkultban Dr. Purebl György is az est vendége lesz, ahol a hosszabb, egészségesebb élet lehetőségeit, a tudatos szokásokat és a mentális jóllét kérdéseit járjuk körül.
Ismerd meg a november 27-i Remind Connect eseményt!
Fotók forrása: Canva
Források:
- Remind – Tudatos Döntések podcast: Dr. Purebl György és Szilágyi Gábor beszélgetése az alvásról, a stresszkezelésről és a mentális jóllétről. A cikk alapjául szolgáló beszélgetés, benne az esti aggodalmaskodás kezelésére javasolt módszerekkel.
- Baron és munkatársai (2017): Orthosomnia: Are Some Patients Taking the Quantified Self Too Far? – Journal of Clinical Sleep Medicine. Az ortoszomnia fogalmát bemutató tudományos esettanulmány az alvásmérők adataihoz kapcsolódó túlzott aggodalomról.
- Lee és munkatársai (2025): Performance of consumer wrist-worn sleep tracking devices compared to polysomnography: a meta-analysis – Journal of Clinical Sleep Medicine. Huszonnégy vizsgálat és 798 résztvevő adatainak elemzése a fogyasztói alvásmérők pontosságáról.
- Edinger és munkatársai (2021): Behavioral and psychological treatments for chronic insomnia disorder in adults – Journal of Clinical Sleep Medicine. Az American Academy of Sleep Medicine klinikai irányelve az álmatlanság kognitív viselkedésterápiás kezeléséről (CBT-I) és más pszichológiai módszerekről.
- NHS inform: Insomnia – Álmatlanság – Az elalvási nehézségek, az alvással kapcsolatos szorongás és a javasolt viselkedési módszerek közérthető egészségügyi összefoglalója.
- Semmelweis Egyetem (2021): Szenior Akadémia – Fókuszban az alvás és a bioritmus – Dr. Purebl György előadása az alvás élettanáról, a biológiai ritmusról és az egészséges alvást támogató szokásokról.




