Most tértél haza Brazíliából, ahová munkahelyed, a Nespresso vállalat vitt el, hogy a saját szemeddel lásd, hol és milyen körülmények között termesztik a kávét, ami később a kapszuláitokba kerül. Merre jártál pontosan?
Brazília óriási ország, Sao Paulóba érkeztünk, és innen buszokkal vittek tovább minket Minas Gerais régióba, ahol rengeteg kávéfarm található. Mi a Três Pontas város melletti kávéfarmon laktunk, és két másik kávéfarmot látogattunk meg. Az itteni kávétermelőkkel hosszútávú üzleti kapcsolatban állunk és szoros együttműködésben dolgozunk. A Nespresso a világpiaci árnál legalább 30%-kal magasabb áron vásárolja meg tőlük a kávét, de csak a kiváló minőségű szemeket, amelyek szigorú minőségellenőrzésen mennek át.
A Nespresso egy svájci vállalat, egészen más kultúrával, gondolkodásmóddal, mint ami általában Brazíliára jellemző. Hogyan találja meg a hangot a brazil beszállítókkal?
Ha az emberi tényezőt nézzük, személyesen is megtapasztaltam, hogy a brazilok mennyire kedves, segítőkész emberek. A szívélyesség fogalma teljesen új dimenzióba került számomra, utunk során lesték minden gondolatunkat, őszinte mosollyal teljesítették minden kérésünket. Ami pedig a szaktudást illeti, Brazíliában nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra ezen a területen, az egyetemen létezik olyan szak, amely kifejezetten a kávétermesztéssel foglalkozik. A farmokat nagy szaktudású, helyi emberek irányítják, akiket a Nespresso szakértő tanácsadói is segítenek, például rendszeresen mintát vesznek a talajból, hogy lássák, milyen ásványi anyagokra van szükség a jobb termés érdekében. Ami problémát jelent, az az, hogy a szüretre nem feltétlenül brazil, hanem más nemzetiségű idénymunkások is érkeznek, akiknek az élet- és munkakörülményeire jobban oda kell figyelni. A Nespresso munkatársai folyamatosan ellenőrzik a munkakörülményeket, hogy a női és a férfi munkaerők egyenlő bánásmódban és fizetésben részesüljenek, biztonságban dolgozzanak.
A klímaváltozás jelenleg a vadon termő kávéfajták 60 százalékát veszélyezteti, előrejelzések szerint 2050-re a kávétermesztésre használt földterületek 50 százaléka válhat művelésre alkalmatlanná. Van megoldás arra, hogy a fogyasztóknak ne kelljen lemondaniuk a jövőben kedvenc italukról?
Fenntartható kávétermesztés segíthet ellensúlyozni az éghajlatváltozás negatív hatásait. Környezetbarát termesztéssel, úgynevezett regeneratív (talajmegújító) mezőgazdálkodási módszerekkel lehet megőrizni, javítani a termőtalaj egészségét, nagymértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, növelni a kávéfarmok terméshozamát.
Brazíliai utad során láttad, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósul meg?
A második farm, amit meglátogattunk, egy regeneratív farm volt. A tulajdonosa, egy fiatal befektető néhány évvel ezelőtt kezdett bele a regeneratív módszerek alkalmazásába. Könnyeket csalt a szemembe, amilyen eltökéltséggel beszélt a missziójáról, arról, hogy jobbá tegye a környezetet, megmentse a farmján a természetet. Egyesével végigmutatta nekünk azokat a növényeket, amelyek valamilyen formában, természetes módon segítik a kávétermesztést. Van olyan növény, amit azért ültettek a kávécserjék közé, mert oda- vonzza a katicabogarakat, amik megeszik a levéltetveket. Más növények a talajból párologtatják a nedvességet, és ezáltal kedvező mikroklímát teremtenek a kávénak. Nagyon sok növény szélfogóként működik, amikor még kicsi a cserje, hogy a szél ne törje el. Ők csak biológiai trágyát használnak, amiből sokkal nagyobb mennyiségre van szükségük, mint a kémiai trágya esetében. Drága mulatság, de megéri, az eredmény egy-két év múlva látszik, míg más környező farmokon a termés egy része elpusztul vagy kisebb a terméshozam, náluk a növények ellenállóbbá válnak.
Mit láttál, valóban volt különbség a két farm növényeinek, termésének állapotában? Tapasztaltad-e a regeneratív gazdálkodás látványos eredményeit?
Amikor mi ott voltunk, 60 napja nem esett már az eső, iszonyú szárazság, por volt mindenütt. Míg a hagyományos módszerekkel működő farmnál kókadoztak a növények, a regeneratívnál sokkal zöldebbek, frissebbek voltak, pedig itt sem öntözték őket. Egyszerűen csak olyan növényeket ültettek melléjük, amelyek segítenek megtartani a nedvességet a talajban.
Hogyan zajlott a szüretelés, és mi történik ezután a kávészemekkel?
A Nespresso kávék legnagyobb részét kézzel szüretelik, Brazília az egyetlen hely, ami a nagy, lankás területe miatt alkalmas a gépi szedésre, de az első osztályú kávét emberi munkával válogatják ki. A különböző érettségű kávészemeket egy gép rázza le a fürtről, vannak közöttük túlérett és zöld szemek is, amelyeket ezután egy másik gép szelektál úgy, hogy a kávészemek vízbe kerülnek. A túlérett szemek a víz felszínén maradnak, azokat így választják ki a többi közül, majd a maradéknál egy kávébab-hántológép kis kései a gyümölcshúst leválasztják a babról, az érett szemek esetében ez könnyen megy, a zöldnél viszont nem. Ezután következik a szárítás, a kávébabok 12 százalékos nedvességtartalmúra kell hogy száradjanak ahhoz, hogy tárolásra és pörkölésre alkalmasak legyenek. Az időjárás függvényében ez akár két hétig is eltarthat, magaságyakon vagy betonon szárítják a szemeket, folyamatosan mozgatják őket, hogy minden oldaluk száradjon. A szárítást követően a szemeken keletkezett pergamenréteget el kell távol tani egy „hántolásnak” nevezett eljárás segítségével, hogy felfedjék a benne rejlő zöld kávébabot.
Hogyan kerül a zöld kávé aztán a Nespresso feldolgozóüzemeibe?
A trade partnerek, akikkel a Nespresso kapcsolatban áll, begyűjtik a kávét Brazíliában, méret, sűrűség és szín szerint kézzel és gépekkel válogatják, osztályozzák őket. Minden egyes kávézsákból mintákat juttatnak el a Nespresso laboratóriumába, ahol minden szemet kézzel átnéznek, és a hibaaránynak megfelelően vagy elfogadnak, vagy visszaküldik újabb válogatásra a trade partnerekhez. A kávéval teli zsákok hajón érkeznek Belgiumba, a kikötőben ellenőrzik, hogy az út során nem romlottak-e meg a szemek, s csak ezután szállítják vonaton tovább a Nespresso gyárba, ahol újra egy ellenőrző procedúrán esnek át, és ezután indulhat csak a pörkölés.
A kávétermesztés izgalmas történetén túl milyen más élményekben volt még részed Brazíliában?
Nagyon jókat és rengeteget ettünk, bárhova mentünk, mindenhol terülj-terülj asztalkámmal vártak minket. A friss helyi gyümölcsöknek, zöldségeknek egészen más íze van, a banán vagy az avokádó sokkal ízletesebb volt ott, helyben fogyasztva. Azt tapasztaltam, hogy a brazilok nagyon szeretik az édességeket, minket is mindig megkínáltak valami helyi süteménnyel. Emellett maga a természet csodálatos volt, annyi számomra eddig ismeretlen madarat láttunk, hallottunk, a telefonommal 10 különböző madár hangját rögzítettem egyik reggel. Kávéfarmon laktunk, ami távol esik a várostól, nincs nagyon fény, ettől éjszaka óriásinak tűnt az égbolt, talán a sivatagban tapasztalható ehhez hasonló élmény. Mivel nem az őserdőrészen voltunk, nem ért minket akkora kultúrsokk, végig nagyon biztonságban éreztem magam. Nagy vágyam családommal is visszatérni Brazíliába, és az ország más területeit is megismerni. Brazília belopta magát a szívembe.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: ismerd meg a vietnámi zen kávé titkát!
A fenti írás támogatott tartalom!
Fotó: Nespresso
