A nő, aki abból gazdagodott meg, hogy fricskát adott a szexizmusnak

Dr. Joyce Brothers nemcsak 64000 dollárt nyert, amikor elhozta a népszerű amerikai kvízműsor főnyereményét, szembement az 1950-es évek szexizmusával is.

 

Szerző: Fejes Réka

Az 1950-es évek Amerikájában járunk. A férfiak már hazatértek a frontról, és visszavették a nőktől azokat a feladatköröket, amelyeket a háború idején az anyák, a lányok, a feleségek láttak el helyettük. Az Egyesült Államok a munkásnőket felvonultató kommunizmusnak válaszul indít propagandát, amely a nukleáris családot és a tökéletes háziasszonyt népszerűsíti. Az amerikai otthonokat fokozatosan meghódító televíziók fekete-fehér műsoraiban és reklámjaiban megjelenő nőideál elégedetten végzi a házimunkát és boldogan gondoskodik a családjáról. Ekkor bukkan fel a huszonnyolc éves pszichológus, Dr. Joyce Brothers a 64000 dolláros kérdés című kvízműsorban, és döbbenti meg még az őt elkaszálni igyekvő producereket is azzal, hogy elviszi a főnyereményt.

Remind magazin

A 64000 dolláros kérdés

A The $64,000 Question, vagyis a 64000 dolláros kérdés egy amerikai kvízműsor volt, amelyet az 1950-es évek derekán vetítettek. A benne szereplő versenyzők hétköznapi emberek voltak, akik az adások során általános műveltségi kérdések megválaszolásával pályázhattak egyre nagyobb pénzösszegre és érhették el végül a 64000 dolláros főnyereményt.

A játékosok maguk választhatták ki, hogy milyen témakörben szeretnének egyre nehezedő feladványokat kapni, és hétről hétre visszatértek a műsorba, hogy próbára tegyék a műveltségüket. Ha eljutottak a 4000 dolláros kérdésig, de még a főnyeremény előtt elbuktak, vígaszdíjként egy Cadillackel távozhattak.

A 64 dolláros kérdés korának egyik legnépszerűbb tévéműsora volt. Nézettsége csúcsán 55 millió amerikait szegezett a tévéképernyők elé. A nézők szívét olyan versenyzők nyerték el hétről hétre, mint Gino, aki 32000 dollárral távozott a műsorból, miután az Olaszországban élő édesapja azt tanácsolta neki, hogy elégedjen meg az elért eredményével és ne kockáztassa a szerencséjét; vagy a fiatal pszichológus, Dr. Jocye Brothers, akin nem fogtak ki a bukását ígérő kérdések sem.

Joyce New Yorkból

Joyce Diane Brothers a két világháború között, 1927-ben született New Yorkban. Ügyvéd szülei gyerekkora óta arra bíztatták, hogy tanuljon és az eszére támaszkodva építsen karriert. Joyce szorgalmas diáknak bizonyult, aki miután kitüntetéssel végezte el a Cornell Egyetem háztartástudomány és pszichológia szakát, a Columbia Egyetemen hallgatott pszichológiát és szerezte meg a PhD fokozatot.

Már az egyetem mellett is tudományos projektekben vett részt: a Columbia kutatóasszisztense volt, az UNESCO tudományos munkatársaként dolgozott, és oktatott a Hunter College-ben.

Nem volt kérdés, Joyce előtt fényes jövő állt, de azt ő sem sejtette, hogy egy televíziós kvízműsor fogja elhozni számára az országos ismertséget.

„Mennyi ideig tartott a Dempsey vs. Firpo meccs?”

A stúdióban a műsorvezető, Phil Baker fogadja a színpadra lépő Dr. Joyce Brotherst. Joyce rövid, szőke haját hullámokba fésülte, az elegáns blúz-szoknya összeállítását egy nyakába kötött kendővel dobta fel, és amíg Bakerrel évődik, egy pillanatra sem tűnik el az arcáról a széles, ragyogó mosoly, és amikor megszólal, minden csipkelődő, intelligens válaszával bebizonyítja, hogy megvan a magához való esze. (A lenti videóban Joyce 12 perc 15 másodpercnél érkezik a színpadra.)

„A versenyzők számára ez egy új és ijesztő helyzet, olyan, mint amikor az úszni tanulót először dobják mély vízbe” – feleli Joyce, amikor a műsorvezető arról faggatja, hogy milyen érzés játékosként részt venni a műsorban.

A színpad közepére egy ablakkal ellátott fülke ereszkedik, és amikor Joyce belép, elsötétül a stúdió, egyedül ő és Baker marad a reflektorok fényében. Négy kérdést kell megválaszolnia a box világában híres bírókól. Joyce végighallgatja a műsorvezetőt, a harminc másodperces gondolkodási idő után aztán megkéri, hogy ismételje el még egyszer a kérdéseket, majd hibátlanul megválaszolja mind a négyet.

Joyce a közöséget is sokkló, kemény feladványok ellenére is talpon maradt, és hamarosan a 64000 dolláros fődíjért tért vissza a stúdióba. Ahhoz, hogy megnyerje, hat kérdésre kellett helyes választ adnia. Úgy, mint mi volt a római gladiátorok által viselt kesztyű neve? Vagy meddig tartott a Dempsey vsersus Firpo meccs? De Joyce-on ezek a kérdések sem fogtak ki. 64000 dollárral tért haza.

Senki sem vetheti a szemére, hogy nem dolgozott meg keményen a győzelemért. Csodálatos memóriája hihetetlen szorgalommal társult. Heteket töltött a The Ring Magazin New York-i irodájában, hogy a rendelkezésére álló forrásokat tanulmányozza, elolvasta a húszkötetes boxenciklopédiát és egykori boxbajnokokkal beszélgetett. Kitartásának, kemény munkájának és fotografikus memóriájának köszönhetően ő lett az első nő, aki megnyerte a kvízműsort – pedig a producerek nem könnyítették meg a dolgát.

A 64000 dolláros svindli

Három évvel a 64000 dolláros kérdés indulása után a körülötte kirobbant botrány vetett véget a műsornak. Az adás sikerének érdekében a producerek néhány játékosnak előre megadták a kvízkérdések válaszait. Ugyan a botrányba Joyce is belekeveredett, sikerült tisztáznia a nevét, mi több, fény derült rá, hogy attól kezdve próbálták őt elkaszálni, hogy jelentkezett a műsorba.

Joyce az amerikai nőideál ellentéte volt. A műsor egyik producere, Mert Koplin meglátta annak a veszélyét, ha egy okos és ambiciózus nőt engedtek nyerni a játékban, amelyben a versenyzőket nem a műveltségük juttatta sikerre, hanem kizárólag az, hogyan döntöttek a sorsukról a kulisszák mögött.

Joyce eredetileg a pszichológia és a háztartástan témakörét jelölte meg, mint választott témákat, de miután Koplin nem engedélyezte, hogy a szakterületén szerzett tudással vágjon bele a versenybe, végül férje érdeklődési területe, a box mellett döntött. Azonban Koplin csapata hiába állított össze hétről hétre olyan kérdéseket, amelyek még a legnagyobb boxrajongókat is kihívás elé állították volna, nem találtak fogást Joyce-on.

Azután

Dr. Joyce Brothers nemcsak 64000 dollárral lett gazdagabb a műsor után. Sikerének hála országos hírnévre tett szert. Tehetségére magazinok és tévécsatornák figyeltek fel. A Good Housekeeping című újsággal negyven éven át működött együtt, és gyakran szerepelt televíziós műsorokban pszichológusként. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a pszichológiai fogalmakat közelebb hozza a laikusokhoz, és a szexizmus elleni harc egyik arcává vált.

Képek forrása: Canva, Wikipédia

Még több érdekes történetre vagy kíváncsi? Akkor ez a cikkünk is tetszeni fog!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A munkahelyi határok nem falak, hanem átjárók

Az egészséges határhúzás nem az elzárkózásról szól. Sokkal inkább olyan, mint egy jól működő határátkelő, ami lehetővé teszi az együttműködést,...

A kifogás nem probléma, hanem tünet. És rossz helyen keresed az okát

Ötven perc tárgyalás, minden érv elhangzik, a végén mégis jön a „meg kell beszélnem a kollégámmal". A reflex ilyenkor a...

Nincs két egyforma öregedés

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az öregedésre, mint egy nagyjából kiszámítható folyamatra: telnek az évek, a test pedig fokozatosan változik. Egy...

Back to school: A család új operációs rendszere

Új tanév, új órarend, új különórák, új logisztika – szeptemberben mintha az egész család egyszerre kapna rendszerfrissítést. Ilyenkor nemcsak azt...

Mindannyian kapcsolódásra vágyunk – interjú Ólafur Arnalds izlandi zeneszerzővel és producerrel

Ólafur Arnalds számára a zene soha nem csak a hangokról szólt. Az izlandi zeneszerző és multiinstrumentalista új projektje, a Falling...

Merj lépni! – 3 könyv arról, hogy ne halogasd tovább az életet

Van, hogy elhalasztunk valamit, mert azt hisszük, úgyis lesz még rá időnk. Egy utazást, egy beszélgetést, egy régóta dédelgetett tervet....

Irány a Kerekdomb Fesztivál! Egy hétvége a zene, kultúra és bor jegyében

Mi fér bele egy őszi hétvégébe? Egy jó koncert, egy pohár bor, egy színházi előadás, egy túra és persze néhány...

Nem csak a meeting számít – mitől lesz egy üzleti esemény valóban emberközpontú?

Egy konferencia akkor igazán jó, ha nemcsak információval, hanem energiával is feltölt. A megfelelő tér, a természetes fény, a jól...

Egyre több okunk van Lengyelországba utazni

Lengyelország az elmúlt években egyre erősebben jelenik meg a magyar utazók térképén. A növekvő érdeklődésre a lengyel turisztikai régiók is...

97 gyerekprogram kapta meg idén az Edisonprogram minősítést

Ma már szinte megszámlálhatatlan szakkör, sportfoglalkozás, művészeti program és fejlesztő foglalkozás közül választhatnak a családok. De honnan tudhatjuk, hogy egy...

EZ IS ÉRDEKELHET

A munkahelyi határok nem falak, hanem átjárók

Az egészséges határhúzás nem az elzárkózásról szól. Sokkal inkább olyan, mint egy jól működő határátkelő, ami lehetővé teszi az együttműködést,...

A kifogás nem probléma, hanem tünet. És rossz helyen keresed az okát

Ötven perc tárgyalás, minden érv elhangzik, a végén mégis jön a „meg kell beszélnem a kollégámmal". A reflex ilyenkor a...

Nincs két egyforma öregedés

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az öregedésre, mint egy nagyjából kiszámítható folyamatra: telnek az évek, a test pedig fokozatosan változik. Egy...

Back to school: A család új operációs rendszere

Új tanév, új órarend, új különórák, új logisztika – szeptemberben mintha az egész család egyszerre kapna rendszerfrissítést. Ilyenkor nemcsak azt...

Mindannyian kapcsolódásra vágyunk – interjú Ólafur Arnalds izlandi zeneszerzővel és producerrel

Ólafur Arnalds számára a zene soha nem csak a hangokról szólt. Az izlandi zeneszerző és multiinstrumentalista új projektje, a Falling...

Merj lépni! – 3 könyv arról, hogy ne halogasd tovább az életet

Van, hogy elhalasztunk valamit, mert azt hisszük, úgyis lesz még rá időnk. Egy utazást, egy beszélgetést, egy régóta dédelgetett tervet....

Nem csak a meeting számít – mitől lesz egy üzleti esemény valóban emberközpontú?

Egyre több okunk van Lengyelországba utazni

97 gyerekprogram kapta meg idén az Edisonprogram minősítést

Back to office: nem több ruha kell, hanem tudatosabb gardrób

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?