A párok gyakran úgy vágnak neki a szabadságnak, hogy mindkét félben ott él a romantikus elképzelés, miszerint végre együtt lesznek, nagyobb szexuális felszabadultságot élnek meg, és megy minden, mint a karikacsapás. A kutatások szerint azonban ezek a sokszor kimondatlan elvárások már önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy csökkentsék a természetes vágyat. A testünk ugyanis nem szeret teljesíteni, amikor pihenésre vágyik. A vizsgálatok szerint ez a fajta megfeleléskényszer pontosan ugyanazokat az idegrendszeri folyamatokat aktiválja, mint a kötelességérzet. Ezáltal a párok nem felszabadulnak, hanem nyomás alá kerülnek. Úgy érzik, hogy most mindennek jól kellene működnie, ez pedig éppen a spontaneitást „öli meg”.
A szex és az ünnepek nem feltétlenül járnak együtt
Egyáltalán miért hisszük azt, hogy attól, hogy van időnk, automatikusan megnő az intimitás szintünk? Dr. Meskó Norbert pszichológus, a Paleoszex című könyv írója és számos tanulmány szerzője szerint mélyen gyökerezik bennünk a gondolat, hogy ha végre van időnk, elmélyíthetjük a kapcsolatunk intimitását. Mivel szinte állandó időhiányban szenvedünk, amint kiszakadunk a hétköznapokból, feltételezzük, hogy valamennyi érzelmi és testi szükségletünk magától rendeződik. A szexuálpszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy a vágy nem az idő mennyiségétől függ, hanem attól, milyen a stressz-szintünk. Egy kisgyermekes anyuka arról számolt be, hogy az első este számára mindig arról szól, hogy „visszaérkezzen a saját testébe”. Vagyis az nem elutasítás, ha még nem készült fel az intimitásra, hanem egy természetes átmenet a készenlétből a pihenő állapotba. Ennek semmi köze ahhoz, mennyire vonzó a partnerünk, vagy hogy mennyire szeretjük.
Az ellazulás tehát számos pszichés akadályba ütközik. A szakember szerint ez sokféle formában nyilvánulhat meg. „Van, akinek a fejében ott kattog, hogy most kellene boldognak lennie és kívánnia a szexet. Másoknál a test még őrzi az előző hetek készenléti állapotát, gyakran több napba telik, mire át tud állni egy lassabb ritmusra, az intimitás csak akkor tud megjelenni. Arról nem is beszélve, hogy a romantikára és a vad szeretkezésekre irányuló elvárások is feszültségforrások lehetnek. A filmekben és a közösségi médiában mindez olyan idealizált formában jelenik meg, ami a valódi kapcsolatokban nem tud megvalósulni. Ez a megfelelési kényszer érzelmi törékenységet okozhat, és a vágyott együttléttől történő legkisebb eltérést is csalódásként élhetik meg. De fontos tudnunk, hogy ilyenkor valójában csak annyi történik, hogy a vágy nem menetrend szerint működik.”
A szexszel kapcsolatos irreális elvárásoknak jobb búcsút inteni
Azt már látjuk, hogy a szabadság alatti, fokozott intimitás iránti igény könnyen csalódást okozhat. A szakember a helyzet megoldására azt tanácsolja, hogy a párok engedjék el az irreális elvárásokat, és egyszerűen csak próbálják meg jól érezni magukat együtt, függetlenül attól, hogy lesz-e szex vagy sem. „Akik rágörcsölnek, azoknak azt javasolnám, ígérjék meg, hogy a szabadság alatt egyáltalán nem próbálkoznak összebújni. Sok párnál az is gond, hogy nem feltétlenül vannak szinkronban, míg egyikük már felszabadult, a másik fél még stresszben van. Ezeket az eltérő tempókat nem megoldani kell, hanem megérteni. A legfontosabb, hogy a felek őszintén beszéljenek ahelyett, hogy elkezdenek vádaskodni. Ha ez sikerül, a feszültség magától is oldódik. Ha mindketten megértik, hogy az egymástól való távolság nem az ellenségük, hanem egy átmeneti állapot, könnyebben találnak vissza egymáshoz. Sokszor éppen a távolság kimondása és elismerése teremti meg az igazi intimitást.”
Nagy kihívás a szabadság alatt az eltérő testi vagy érzelmi igények kezelése. Amikor az egyik fél több testi közelségre vágyik, a másik viszont kevésbé hangolódik erre, ez teljesen természetes. A vágy mögötti érzelmek, a figyelem, a megerősítés, a közelség sokszor fontosabbak, mint maga a szex. Ha a pár megérti a másik érzelmi állapotát, könnyebben oldódik a feszültség, ebben az olyan közös programok is segítenek, mint például egy masszázs, fürdő, vagy akár egy erdei séta.
Akkor hogyan is vágjunk neki a szabadság napjainak, hogy ne a teljesítménykényszer és a feszültség uralja a közös időtöltést? A párkapcsolati kutatások szerint sokat segít, ha mindkét fél tudja, mire van szüksége a másiknak. Sokszor az olyan egyszerű mondatok használnak, mint „nekem az a jó, ha az első este lassan indul”, vagy „nekem az a fontos, hogy legyen időnk kettesben lenni, még akkor is, ha nem történik semmi különös”. A legfontosabb lépés annak az elengedése, hogy a szabadságnak tökéletesen kell sikerülnie. Ha megengedjük, hogy a pihenőidő olyan legyen, mint az élet maga: néha lassú, néha pihentető, néha fárasztó, akkor sokkal gyakrabban születnek meg a valódi, spontán pillanatok. A vágy a nyugodt, megengedő, nyomásmentes környezetben születik.
Fotó: pexels.com
