A Digital-Media Hungary konferencia résztvevői már megszokhatták, hogy a rendezvénysorozat mindig egy adott tematika köré szerveződik. Mi alapján választottad ki az áprilisi találkozó apropóját?
Az ezt megelőző három konferencia a teremtésről, majd a „mit is teremtettünk”, és a trilógia harmadik részeként a „hol vagyunk, hol helyezkedünk el mi emberek a világban” kérdésköreiről szólt. A mostani pedig ennek a trilógiának a folytatása lesz, és arról szól majd, mit is fog hozni a jövő, hogyan kell vizsgálni az elkövetkezendő, mondjuk maximum 10 évet, de próbálunk az 5 év alatt maradni. Bár ez első hallásra lehet, hogy túl romantikusan hangzik, a konferenciasorozattal párhuzamot vonok a mai kor üzleti élete és a jelenkor helyzete között a mindennapi gyakorlatba átültetve. Minden konferenciának van egy mottója, mely általában valamilyen kritikát fogalmaz meg. Ez minden esetben egyfajta figyelemfelhívás, ami egyben a konferencia ívét is megadja. Az idei A mesterkélt civilizáció forradalma címet kapta.
Az általad szervezett Digital-Media Hungary konferenciák nem csupán egy egyedi mottót, hanem egy figyelemfelkeltő kreatívot is kapnak minden alkalommal. Most sincs ez másként. Hogyan, milyen ötlet alapján készült az új transzparens?
Ehhez a teremtés történetéből merítettem az ötletet, melyen a káosz és a rend, a hatalmat és a tudást jelképező kígyó jelenik meg, ez a Leviatán, amely a teremtés napján fellázad. Ez a kígyó nem csupán a Bibliában, hanem több vallás teremtéstörténetében is felbukkan. Emellett a képen további hat ember is látható. Az első a babiloni király, Hammurapi, aki egyebek között azért tudta létrehozni és fenntartani a Mezopotámiában az első birodalmat, mert írásba foglalta és egy kőoszlopra véste a törvényeit, melyektől nem lehetett eltérni. Mindez azt jelenti, hogy a kommunikációt használta ahhoz, hogy összetartsa a nemzetét, az Akkád Birodalmat. Mellette Gutenberg látható, aki nyomdagépével az írást tudta sokszorosítani. A nyomdagép feltalálójaként ő volt az első olyan ember, aki egyirányú kommunikációval sokakhoz el tudta juttatni az üzenetét. Mellette az általam a fogyasztói társadalom első emberének vélt James Watt áll, aki a teljesítmény fogalmát határozta meg. Őt követi Henry Ford, aki feltalálta a futószalagot, és ezzel felgyorsította a fogyasztói társadalom fejlődését. Majd ott áll Nikola Tesla, aki feltalálta a rádiót. Ők mindannyian sokat tettek annak érdekében, hogy az információ sokakhoz eljuthasson. A sort Steve Jobs zárja, aki az addig egyirányú kommunikációt interaktívvá, többirányúvá tette, és a kezünkbe adott egy olyan eszközt, ami egyszerre testesíti meg a médiát, a hírközlést, és amellyel mindenki mindenkit el tud érni, és már nem csak telefonnal, hanem akár saját tartalomgyártással is. Itt tartunk most.
Ez az ív egy pozitív, előre mutató fejlődést ír le. A kreatív színvilága ennek ellenére igen borongósra sikerült. Miért?
A színárnyalat valóban sötét, de nincs borongós üzenete a képnek, hiszen, ha jobban megnézzük, az alakok mögött már látszik a nap.
A nagy úttörők, az early adapterek, akik előttünk jártak, akaratlanul is valamiféle kritikát fogalmaztak meg, amikor újítani szerettek volna, amikor valamivel elő szerettek volna rukkolni. Mert egy úttörő mindig kritizál.
Ezt szerettem volna üzenni ezzel a mostani kreatívval, amit a mesterséges intelligencia segítségével készítettünk, a saját ötletem alapján. De azért itt még tovább mennék, hiszen a mesterséges intelligencia és a mesterkélt civilizáció forradalma egyaránt visszahat a konferencia tartalmára, és azt üzeni, valójában egy mesterkélt, egy máz alapú világban élünk, amit lelkileg megszenvedünk. Ez a világ pedig nem más, mint a civilizáció, amit alapvetően az egyén, a társadalom, a kereskedelem, a gazdaság és a kultúra, a művészet alkot.
A civilizációnak pedig fontos eleme a filozófia, ami átszövi az idei Digital-Media Hungary konferenciát. A filozófia célja egészen a görögök óta nem más, mint az élet, a valóság igazságainak megfejtése. Ennek mentén pedig az idei konferencia arra is felhívja a figyelmet, hogy még az üzleti világ, a gazdaság sem létezhet filozófia nélkül, ahogyan a kultúra sem létezhet gazdaság és társadalom nélkül. Mindennek tükrében a konferencia címe, vagyis A mesterkélt civilizáció forradalma valójában egy fricska: már az sem igaz, amiről beszélünk, vagy nem úgy igaz, amit elsőnek gondolunk valamiről.
A forradalom szónak is külön súlya van. A forradalomra jellemző, hogy nem szépen, csendben érkezik, hanem berúgja az ajtót. Kedden még nem tudjuk, hogy mi történik szerdán, mert annyira felgyorsult a világ, a figyelemgazdaság átalakult, éppen ezért az emberek már nem a hagyományos médiát részesítik előnyben. Több olyan előadás is lesz majd, amelyik kifejezetten azzal foglalkozik, hogy hogyan hat egymásra a filozófia, a kultúra, a gazdaság és a társadalom.
Kiknek ajánlod ezt a konferenciát?
Mindenkinek, aki a gazdaságban, a kereskedelemben, a versenypiacon, a tartalomgyártásban, vagy a marketingkommunikációban érintett, és szeretné tudni, hogy hogyan érheti el, és hogyan tudja befolyásolni a saját vásárlóit. Ehhez már nem kell feltétlenül a hagyományos média, mert ma már mindenki saját maga is el tudja őket érni. Fontos, hogy az idei rendezvény több, mint egy konferencia, ez egy konferenciaszínház lesz. Vagyis úgy mutatjuk be a rendkívül szigorú, életbevágó, komoly témákat, hogy közben színházat csinálunk. Ebben zenészek, közéleti szereplők, valamint olyan nagynevű színészek és társadalomtudósok lesznek a segítségünkre, mint Szabó Győző, Kamarás Iván, Badár Sándor, Puzsér Róbertig, Csányi Vilmos, Mérő László, Oszkó Péter vagy László Csaba. De ott lesznek a televíziók, a nagy reklám- és kommunikációs ügynökségek elismert szakemberei is.
Ha felkeltette az érdeklődésedet a konferencia, kattints, és válts jegyet!
Kiemelt kép: Oravecz Joe
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el Csermely Ákossal készült interjúnkat!
