Annak idején a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében lehetőség nyílt rá, hogy a tagországok egy-egy képviselője elhagyja a Földet. Így – a nemzetek közül hetedikként – magyar űrhajós is eljuthatott az űrbe: 1980-ban Szojuz-36 űrhajó fedélzetén utazott Farkas Bertalan, ami aztán összekapcsolódott a Szaljut-6 űrállomással, majd néhány nappal később egy másik űrhajón (Szojuz-35) tért vissza a Földre szovjet űrhajóstársával.
Laikusok számára úgy tűnhet, a magyar űrhajózás dicső története ezzel véget ért, de a hazai űrprogram valójában hetvenöt éves múltra tekint vissza, és most elérkezett egy újabb olyan időszak, amikor a mindennapi ember számára is látványos eredményről számolhatunk be: nemrégiben ugyanis kiválasztották azt a két magyar űrhajóst, akik a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végezhetnek majd kutatómunkát a Magyar Űrhajós Program (HUNOR) keretében.
A 31 éves fejlesztőmérnök, Kapu Tibor kutatóűrhajósként, a 33 éves erősáramú villamosmérnök Cserényi Gyula pedig tartalékos kutatóűrhajósként vesz részt a programban. A hazai kiképzés után az Egyesült Államokban folyik tovább a felkészítő munka, de ne gondoljuk, hogy Kapuval és Cserényivel eddig kesztyűs kézzel bántak volna. A kognitív képességeket, térlátást és memóriát eddig is számos körben tesztelték, kiegészülve komoly pszichológiai és orvosi vizsgálatsorozattal. Mérték a szervezet válaszát a G-terhelésre is Gripen-repüléssel, továbbá részt kellett venniük olyan vizsgálatokon, ahol szervezetük helytállását alvás- és ételmegvonással tesztelték, valamint természetesen szükség volt a külvilágtól való teljes izolációra is.
Űripari technológiák
Az Űrállomáson a magyar űripari cégek, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek által kifejlesztett eszközök élesben kipróbálásra kerülhetnek, az így szerzett űripari referencia ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezekkel az eszközökkel a világpiacra léphessenek. Ami az ISS-t elsősorban egyedülállóvá teszi, az a mikrogravitációs környezet és a kozmikus sugárzás, amelyben az eszközöknek természetesen éppúgy helyt kell állnia, mint a Földön történt próbák során. A hazai űrhajósok tehát nem pusztán az űrállomásra lépéssel szerezhetnek hírnevet hazánknak, hanem a fent folytatott vizsgálatok később gazdasági eredményekhez vezethetnek.
Korábban Kapu és Cserényi is dolgozott valamilyen formában a Bosch-nak, a világcél pedig már a 80-as évek óta részt vett űrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben – az elmúlt években például műholdstabilizáló rendszert és a Mars-helikopterben található szenzort, valamint az ISS eszközei által kibocsátott zajokat elemző rendszert fejlesztett ki. Utóbbi jelentősége, hogy így sokkal precízebben kiszűrhetők a meghibásodott eszközök, sőt, bizonyos esetben már az, melyik eszközök vannak meghibásodás közeli állapotban.
A két űrhajós a vállalat saját podcastjában beszélt többek között ezekről a fejlesztésekről, mint ahogy a HUNOR-programhoz köthető alapkísérletekről is. Ezek közé tartozik különféle gyógyszerek tesztelése, az űrorvosláshoz tartozó egyéb kutatások, egy holdkőzetet szimuláló anyag vizsgálata, illetve az űrhajósok egészségügyi paramétereinek, a szervezet reakcióinak mérése és persze a sugárzás vizsgálata is. Utóbbival kapcsolatban Kapu Tibor megjegyezte azt a talán meglepő tényt, hogy „Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt. Ennek a továbbfejlesztett verziója a mai napig alapműszer a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén”. A podcast adás érdekessége, hogy a felvétel még azelőtt készült, hogy az űrhajósok kiválasztását bejelentették volna.
Az űrből az otthonainkba
Az űrkutatás nem csak valamiféle luxushóbort, az elért eredményekből már most, a Földön is profitálhatunk. Számos eszközt eredetileg az űrbéli használatra fejlesztettek ki, majd a technológiát adaptálták az otthoni felhasználásra. Ezek mára a mindennapi életünk részét képezik, ilyen például a vezeték nélküli fülhallgató, vízszűrő, CT vizsgáló, a szemüvegekben használt karcmentes lencse vagy a memóriahabos matrac. Biztosak lehetünk benne, hogy a jövőben további eszközök könnyítik majd meg a mindennapjainkat, miután az űrben sikerrel vizsgáztak.
Kiemelt kép: Pexels / Pixabay; fotó: Bosch
