A sajt olyannyira a mindennapjainkban fontos szerepet játszó tejtermék, hogy a laktózérzékenyek és vegánok napi szinten találkoznak azzal a helyzettel, hogy az étlapról egyszerűen nem tudnak maguknak mit választani. Bár az elmúlt években jelentős előrelépések történtek ezen a téren – például a növényi alapú sajtpótlók könnyű hozzáférhetősége okán –, bizonyára nem deríti fel őket a sanghaji Jiao Tong Egyetem Orvostudományi Karának kutatása, amely részben a különféle sajtok pozitív tulajdonságaira hívja fel a figyelmet.
A kutatás során 2,3 millió ember adatainak segítségével állapították meg, hogy a hosszabb élet titka lehet a mentális egészség. Tehát, ha lelkileg minden rendben van, jó eséllyel élhetünk tovább egészségesen. De mi köze van mindehhez a sajtoknak?
A lelki egészség a kulcs
A tanulmány kitér rá, hogy az a réteg, amelynek a legjobbnak bizonyult a stressztűrő képessége, és jól van mentálisan, átlagosan több sajtot fogyaszt a többinél. A kutatók 33 tényezőt figyelve igyekeztek összekapcsolni az öregedést a lelki egészséggel, és ezek alapján járulhatott hozzá a jó közérzeti pontszámhoz a magasabb sajt- és gyümölcsfogyasztás. Ráadásul a sajtot sikerült ennél jobban konkretizálni: az egészséges öregedési tényezők terén a camembert és hasonló típusú lágysajtok fogyasztói 3,67%-kal mutattak jobb eredményeket.
Az talán nem meglepő, hogy a pontszámokon jelentősen tudott ugyanakkor rontani a dohányzás, rendszeres tévénézés, különféle gyógyszerek használata, valamint olyan betegségek, mint az ADHD, stroke, koszorúér-elmeszesedés és más szívbetegségek.
A sajtfogyasztás pedig természetesen önmagában nem lesz elegendő, az életminőség javításához a rendszeres testmozgás nélkülözhetetlen a kutatás szerint. Ráadásul a korrektség jegyében fontos megjegyezni, hogy bár az egyetem rámutatott a fenti következtetésekre, arra már nem volt lehetőség a kutatás során, hogy azt vizsgálják, valóban milyen folyamatok zajlanak le a szervezetben a sajtok – vagy ami azt illeti, bármi más – fogyasztásával, így pusztán adatok vannak, a biológiai folyamatok vizsgálata és bizonyítása nélkül.
Nem minden fekete és fehér
Érdekes figyelembe venni, hogy a sajt ideális esetben önmagában teljes értékű tápanyag, ami rendkívül közel áll a természetes formájához – magyarán nem számtalan összetevőből, mindenféle mechanikai eljárással kotyvasztják. A sajtból kinyerhető tápanyag nagyban függ attól, milyen típusú sajtról beszélünk, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a sajtok tartalmaznak fehérjét, kalciumot, cinket és sokféle vitamint (A, B12, K, D). A keményebb sajtokban több a nátrium, de ahogy minden élelmiszernél, itt is érdemes áttanulmányozni a csomagoláson, mit vásárolunk – és elkerülni a feldolgozott, sok összetevős variánsokat, valamint a „sajt ízűnek” vagy „sajt ízesítésűnek” titulált termékeket.
Sajnos nem mindegy az állattartás módja sem, hiszen az ő tejükből készül a végtermék. Éppen ezért részesítsük előnyben, ahol az állat boldogan, füvet legelve nőtt fel, így egész biztosan omega-3 zsírsavakban és K2 vitaminban gazdag tápanyagot kapunk. A sajtban lévő kalcium és fehérje hozzájárul a csontunk egészségéhez és segít az izomzat építésében. Apropó izomzat: a tejsavófehérjét a sajtoknak köszönhetően természetes formában vihetjük be, szemben a testépítéshez kiegészítőként fogyasztott proteinporokkal. A kalciumnak pedig vérnyomáscsökkentő hatása is van – persze ahhoz, hogy ez érződjön, célszerű alacsonyabb zsír- és nátriumtartalmú változatokat választanunk.
Ugyanakkor a sajtokról köztudomású, hogy nagy mennyiségű zsírt tartalmaznak, ezért fogyasztásuk mértékkel ajánlott. A laktózérzékenyek számára elképzelhető puffadás vagy hasmenés, de a kazein nevű fehérje is allergén lehet, ami az egész testben gyulladást, akár kiütéseket, pattanásokat és fejfájást okozhat.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: mi köze a hobbidnak a hosszú élethez?
Kiemelt kép: Pexels / Polina Tankilevitch, további képek: Pexels / Polina Tankilevitch
