Boysober, az új feminista mozgalom?
A boysober mozgalom olyan kérdésekre világít rá, melyek elsősorban (de nem kizárólag) a Z-generáció felnövésével csúcsodostak ki annyira, hogy komoly életvezetési kérdéseket vessenek fel. A boysober hashtagre rákeresve, a TikTokon rengeteg találatot kapunk, ezek a reelek arról szólnak, hogy a fiatal nők mást keresnek, a randizás és az egyetlen, az „igazi” szerelem sokszor nyomasztó elvárásának hajszolása helyett. Saját környezetemben is észrevettem, hogy az életre szóló partner megtalálásából sokaknak elege van, a randiappok futószalagszerű működése korántsem mondható romantikusnak, és sok nőnek nincs kedve kitenni magát online zaklatásnak és elfuserált randiknak.
Az ismerkedés igazodott a fogyasztói társadalomhoz, és pillanatok alatt döntünk arról, kit húzunk egy applikációban jobbra vagy balra, sokszor felületesen ítéljük meg egymást, mert már húzzuk is be a következő jelöltet. A kéretlen intim fotók korában sok nő a zaklatással azonosítja az online ismekedést, és inkább távol tartja magát a digitális románctól. De akkor leáldozott volna a szerelemnek? A kérdés ennél összetettebb.
A boysober nem jelent elmagányosodást, épp ellenkezőleg
A mozgalom arra keresi a választ, hogy a rengeteg ismerkedési lehetőség közül, a szabad szexualitás megélésének lehetőségei között mégis mi az, amire nőként valóban vágyunk. Szuper, hogy ma már élvezhetik a nők a szexualitás szabadságát, de biztos, hogy ez csak jót hozott az életünkbe? A ‘60-as, ‘70-es évek felszabadító mozgalmai végre megadták a nőknek a testük feletti önrendelkezés jogát (más kérdés, hogy ez nem mindenhol ment végbe, vagy a gyakorlatban sosem valósult meg), megjelent a hormonális fogamzásgátlás, az addigi erkölcsi normák megkérdőjeleződtek, a nők saját teste feletti önrendelkezése nagyobb teret kapott, téma lett az abortusz.
Ma, 2025-ben azt kell, hogy megkérdezzük magunktól: miért jó nekünk ha, szabad a szerelmi életünk, és mi az, amit csak azért csinálunk, mert így szoktuk meg? A kérdés nem a férfiak gyűlöletére alapoz, kár lenne sarkítani ebbe az irányba, de a hangsúlyt egyértelműen a női önmegvalósítás és öngondoskodás köré helyezi. Az a nő ugyanis, aki önkéntes cölibátust tart, sokkal több időt tud önmaga fejlesztésére, szórakozására, tanulásra fordítani, egzisztenciálisan is megállja a helyét, és ezzel maga mögött hagyja a társadalmi elvárásokat. A cölibátust szó szerint kell értelmezni a boysober nők esetében, saját elhatározásukból nem élnek szexuális életet. A felszabaduló időben viszont azt csinálnak, amit csak szeretnének, az életük egyszerűen nem a férfiak, az ismerkedés és a párkapcsolat hajszolása köré szerveződik.
Sok kérdést vet fel egy boysober élet
A mozgalom egyébként nem újkeletű, egyebek között Khloe Kardashian is beszélt arról, hogy önkéntes cölibátust fogadott, és köszöni, remekül megvan az életével és a gyerekeivel. A boysober elhatározás arra a valós igényre adott reakció, amivel az ismerkedés és a randizás nem elégítenek ki napjainban. Szinte eldobhatóak lettek a randipartnerek, a szex gyors és sokszor egyéjszakás, vagy a kapcsolatok pár találkozás után kifulladnak, a nőknek sok-sok láthatatlan érzelmi munkát kell fektetniük egy párkapcsolatba, ami nem feltétlen térül meg.
Nem csoda, hogy a randizás feszült és felgyorsult világából mostanában egyre többen nem kérnek. A boysober mozgalom a feminista diskurzus kérdéseit feszegeti, miközben – ahogy a Guardian cikke is rávilágít – további fogyasztásra ösztönöz, hiszen a wellnessipar elárasztotta a social mediát a ‘selfcare’, azaz az öngondoskodás marketingjével, hangsúlyozva, hogy igazán megérdemeljük a magunkra fordított időt, és az ehhez szükséges méregdrága szolgáltatásokat, termékeket. Ugyanakkor a tradicionálisan nőinek mondott feladatok egy egyedülálló nőt kevésbé érintenek, az illetőnek sokkal több tere marad a szabad élet gyakorlására, önmaga fejlesztésére.
Mi lesz a párkapcsolatokkal?
Egy biztos, itt az idő az ismerkedés, a kapcsolatok újragondolásának. Hogy mindez a hagyományos, monogám férfi-nő kapcsolat végét jelenti? Azt nem hiszem, talán csak szélesebbb lesz az a spektrum, amin a boldogságot értelmezni tudjuk. Hova tűntek például a kommunák? Sok-sok ember él azonos nemű párkapcsolatban, mások egyedül szeretnének lenni, és mindez rendben van. A boysober mozgalom, ha kissé drasztikusnak is hat, és sokan csak felháborodnak rajta, az emberi kapcsolatok és a nők boldogulásának legelemibb kérdéseit feszegeti: hogyan legyünk boldogok?
Fotó: Aline Viado Prado, Pavel Danilyuk/pexels.com
