hirdetés
Péter a Lánchíd budai hídfőjénél látta meg Jutkát. Úgy húsz méterre állt tőle, a kőoroszlánszobor mellett, és egy deresedő halántékú férfi kezét fogta. Nem volt biztos benne, hogy ő az, vagyis ezt magyarázta magának, de valójában rögtön felismerte a nőt a mozdulatairól, a csípője szelíd ringatózásáról, amelyet egykor olyan jól ismert. Megállapította magában, hogy Jutkának nem áll jól a vörös haj, és hogy felszedett pár kilót – akkor mégis miért szorul össze a gyomra a volt neje láttán?
A házasságuk már hét évvel ezelőtt tönkrement. Vagy inkább nyolc, ha azt is beleszámoljuk, amikor Péter csalta a feleségét a csinos francia recepciós hölggyel, aki ugyanabban az irodaházban dolgozott, amelyben ő is. Jutka már nem az a gyönyörű, jó humorú nő volt, akit Péter annak idején megismert: elhagyta magát, kinyúlt melegítőket hordott, foglalkozott a háztartással, a vacsorával, a gyerekekkel, mindennel, csak éppen Péterrel nem. Csoda, hogy beleunt ebbe? Ezek után máshol kereste és találta meg a kihunyt szenvedélyt, majd egy nap bejelentette feleségének, hogy elköltözik a francia recepciós hölgyhöz.
Az a kapcsolat épp egy hete ért véget. A nő talált valaki mást, Péternek pedig hirtelen a nyakába szakadt minden: új lakást találni, nem belebolondulni a magánéleti válságba, kitartani a munkában, és most még ez is… Kijött megnézni az augusztus huszadikai tűzijátékot, hogy legalább egy kicsit megfeledkezhessen a bajairól, erre mindennek tetejébe látnia kell a volt feleségét egy másik férfival.
A válás óta, ha összefutott egy-egy közös ismerőssel, néha érdeklődött Jutka felől, csak udvariasságból. Eddig mindenki azt mondta, hogy egyedül van, nem talált mást, talán nem is keresett. Ez mindig megnyugvással töltötte el. Képzeletében Jutka az elhagyott feleségek szomorú sorsán osztozott, aki egyedül viszi a háztartást, neveli a gyerekeket, kapja a gyerektartást és minden kétséget kizáróan boldogtalan. Arra vár, hogy a férje egyszer mégis visszatér hozzá. Pétert furdalta a lelkiismerete emiatt az önző elgondolás miatt, mégis képtelen volt máshogy képzelni.
A budai hegyek mögé alábukó nap fényében Jutka az őszes férfi vállának dőlt, aki szelíden átkarolta. Minden mozdulatuk gyengéd szeretetről árulkodott. Nem öregek már kissé ahhoz, hogy itt turbékoljanak mindenki szeme láttára? Péter torka könyörögni kezdett egy jó hideg sörért. De ha keresztülvág ezen a tömegen, akkor szem elől téveszti a párost, akiket amúgy nem is akar látni, mégis őket bámulja szakadatlanul. Talált valami különös élvezetet ebben az önkínzásban. Megnézte magának a pasast: az még csak hagyján, hogy kopaszodik és őszül, de ráadásul terebélyes sörpocakkal rendelkezik, a kezében a korsó sör pedig tutira a legolcsóbb lóhúgy, látszik a színén. És az ő volt nejének ez kell? Az imént Jutka felnevetett valamin, és megpaskolta a férfi karját. Péter szinte hallani vélte azt a göndör kacagást. Mikor nevetett Jutka valaha így az ő bármilyen mondásán?
Ugyan, korholta magát. Annak vége, egyszer s mindenkorra vége. Ami akkor nem működött, az most sem működne. Így győzködte magát, mialatt leszállt az est. Már erőltetnie kellett a szemét, hogy lássa a párost, akik el-elkavarodtak az egyre növekvő, zsibongó tömegben.
Ekkor az első rakéta színes fénycsóvát húzva maga után felröppent az égbe, majd gömbformában millió apró szikrává robbant szét. A többi követte. Ropogott, pattogott, cikázott a tűzijáték, a tömegre villódzó fények vetültek. Péter még a rakéták hatalmas zajában is hallotta a füle dobolását, érezte a szívdobogását. A fénytünemény nem is érdekelte, minden felvillanásnál csak Jutkát leste, ott van-e még. És egyszer csak nem volt ott. Nyoma veszett a férfival együtt. Olyan ürességet hagyott maga után, amelyről Péter eddig nem is sejtette, hogy benne rejtőzik.
A tűzijáték tovább ropogott.
A JCDecaux Hungary pályázata évek óta színesíti a hazai nagyvárosok látképét: a 20 legjobb novella minden évben a busz-és villamosmegállókban olvasható. Összesen több mint 22 500 alkotás érkezett a felhívásra, és ezek közül már 140 novella jelent meg országszerte, köztük az idei húsz nyertes is. Ez az esemény nemcsak az irodalmi élet fontos része, hanem egyben figyelmeztet arra is, hogy a történetmesélés és olvasás ereje összeköt minket.
A 2024-es év nyertes novellái, valamint a díjazott alkotások a PlanAll BOOKS kiadásában jelentek meg, a Libri támogatásával. Most lehetőséged van kézbe venni ezt az egyedülálló kötetet, amely nemcsak a hazai kortárs irodalom remekműveit tartalmazza, de egy ajándék is minden PlanAll rendelésed mellé! Rendelj most a PlanAll webshopból, és légy részese a történetek világának! Kattints a részletekért!
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: 5 letehetetlen könyv a női útkeresésről!
Fotó: Pexels / Miguel Acosta
hirdetés
