A színészek sokat használják a testüket a színpadon, nem mindegy, hogy milyen fizikai állapotban vannak, a nők esetében belép még a hiúsági faktor is. Te hogy állsz ezzel? Ha visszaemlékszel, mikor kezdtél el tudatosan figyelni magadra?
Nagyon sokáig viszonylagos lazaságban éltem, nem tulajdonítottam nagy jelentőséget az élet ezen részének. Valahogy azt éreztem, hogy ez egy felesleges színésznői allűr. Amikor tavaly betöltöttem az ötvenedik életévemet, akkor kattant be nálam, hogy talán eljött az idő a testemmel tudatosan foglalkozni. Kíváncsi voltam arra, ha egy picit változtatok az életmódomon, hogyan reagál rá a testem. Ezzel egyidejűleg a Katona József Színházban a Cseresznyéskert című darabban egy lelkileg labilis nőt alakítottam, úgy gondoltam, ennek a nőnek biztos jót tenne, ha kicsit vékonyabb lenne, mint amilyen akkoriban én voltam. Sokszor előfordult már velem, hogy egyszerűen bevonzottam dolgokat, akkor is így történt: arra lettem figyelmes, hogy egymástól teljesen független forrásokból egyre többektől hallok az időszakos böjtölésről. Amúgy is tavasz volt, a húsvéti böjt időszaka, úgyhogy arra jutottam, hogy én is szívesen kipróbálom. Szerettem volna letesztelni magam, bírom-e, meg hát amúgy is jó lett volna pár kilót ledobni.
És mit tapasztaltál, bejött neked az időszakos böjtölés?
Azért volt szimpatikus nekem ez a módszer, mert soha nem voltam egy reggelizős típus, nem esett nehezemre lemondani erről az étkezésről. Amikor elkezdtem, annyira jól ment, olyan jó éreztem magam tőle, hogy azóta is csinálom, immáron egy éve. Először valóban lement pár kiló, de nem az esztétikai szempont a lényeg. Olvastam, komoly orvosi bizonyítékok vannak arra, hogy az időszakos böjtölésnek milyen jótékony, egészségmegőrző hatásai vannak. Nemcsak az emésztésnek jó, de kihat a magas vérnyomásra, a szív- és érrendszerre, sőt még az agyi működésre is. Ha jól belegondolunk, teljesen logikus a magyarázat erre: amikor egész nap eszünk, napi 4-5 étkezés mellett a szervezetünk nem tud regenerálódni, mert folyamatosan az emésztéssel van elfoglalva. A böjtöléssel jót tesz neki egy kis pihenés.
A táplálkozás mellett a rendszeres mozgás is fontos az egészség megőrzéséhez. A sportolást, ugye, nem 50 évesen kezdted el?
Kislányként nekem a különóra nem az edzés volt, hanem a zongoraóra, a rajzszakkör, úgyhogy a sportolással igencsak későn ismerkedtem meg. Nem is szerettem mozogni, emlékszem a tornatanárnőm szó szerint visszarúgott a medencébe, mert nem tudtam megtanulni a gyorsúszás hármas levegővétel technikáját. A rendszeres mozgás kényszerből jött az életembe, akkor, amikor megkaptam a Meseautó főszerepét, és a rendező azt mondta, hogy a szerephez kicsit formába kellene hoznom magam. Elkezdtem róni a köröket a 30 fokos melegben a Margit-szigeten, pusztítóan rossz volt. De aztán egyszer csak megéreztem a légzés technikáját, s egyre örömtelibbé vált a futás. Ennek már idestova huszonöt éve.
Azóta imádok mozogni, bennem van a futás szeretete, lefutottam a félmaratont is. Nem mérem a sebességet, az számít, hogy minimum 40 perc, de inkább 40 és 60 perc között fussak egy huzamban. Az utóbbi időben elkezdtem úszni is, azt is szívesen csinálom és a városban kerékpárral közlekedek, sőt, ha időzavarba kerülök és nincs időm úszni vagy futni, kerülőúton tekerek be este a színházba és megteszek még néhány extra kilométert. Közben arra is rájöttem, hogy a mozgásnak nem csak a fizikai része nagyon jó, nekem ez legalább annyira szellemi kikapcsolódásról is szól.
Abban a 4-5-6 órában, amikor ehetsz, odafigyelsz arra, mi kerül a tányérodra? Milyen szempontok alapján vásárolsz a főzéshez, vagy rendelsz ételt az étteremben?
Két hónappal ezelőtt elkezdtem a glutén- és tejmentes étrendet kipróbálni, szóval most eléggé szűk a keresztmetszet, hogy egy étteremben mit rendelhetek. Húst eszem, de igyekszem minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztani, ennek az az ára, hogy otthon több időt töltök a konyhában. Bár nekem a sütés és a főzés nem teher, tökéletes kikapcsolódást jelent. Próbálok minőségibb ételeket enni, már nem esik jól egy olajban kisütött étel, mint ahogy az alkohol sem. Soha nem voltam nagy ivó, most, hogy nem iszom alkoholt, még jobban érzem magam.
A minőségi ételkészítés jegyében vállaltad el a MADHOUSE Bistro felkérését, hogy Piszkor Norbert séfükkel egy kollaborációs menü kialakításában vegyél részt? Hogyan kerültél egyáltalán kapcsolatba ezzel az étteremmel és a gasztronómiával?
Nem ez az első kirándulásom a gasztronómia világába. Tavaly részt vettem a Piqniq nevű kampányban, ami a gasztronómiát és a fenntarthatóságot próbálta összehozni. Thuróczy Szabolccsal készítettünk egy hatrészes videósorozatot arról, hogyan lehet úgy főzni és étkezni, hogy figyelembe vesszük a klímatudatosságot. Sok embernek feljöttek ezek a videók a közösségi média felületein, többek között fontos gasztronómiai szakembereknek is. A MADHOUSE Bistro egyik tulajdonosának, Takács Gyurinak így kerültem a látószögébe, meg közös ismerőseink is ajánlottak neki. Leültünk beszélgetni, elmesélte a koncepciót, aminek lényege, hogy ez a projekt a menüsor kialakításán túl ismert emberekkel jótékonysági ügyet is támogat, ami nagyon szimpatikus volt nekem. Az én menüm egy részét a KIKAPCS. Alapítvány kapja majd meg, egy másik részével pedig a várost tesszük majd virágosabbá. Elmentem több kóstoló estjükre is, és nagyon jó volt látni, hogy közösséget építenek, kéthavonta cserélik a kollaborációs menüket, mindig valami újat alkotva, így vonzanak be új vendégeket. Nem kellett sokat győzködniük, elvállaltam a felkérést.
Hogyan álltatok neki a munkának? Te is főztél vagy csak inspiráltad a séfet?
Én nem főztem, csak segítettem kitalálni a menüsort. Ez lesz az első tavaszi menüsorunk. A tél nehéz, ünnepekkel megterhelt, koleszterinnel felturbózott étrendjét szerettük volna könnyebb ételekkel felváltani. Kapóra jött az én glutén- és tejmentes étkezésem, Piszkor Norbi séfnek elmeséltem, hogy milyen ételeket szeretek és azokból kiválasztottuk, amelyeket kora tavasszal el lehet készíteni. A zöldségek kerülnek főszerepbe, és az egyes ételek folyamatosan változnak majd, ahogy egyre több friss alapanyag lesz elérhető a szezonban. De bekerült az alapanyagok közé néhány virág is, aminek az ötlete úgy jött, hogy az étterem tulajdonosa körbenézett az Instagram oldalamon és megtalált egy posztot néhány évvel ezelőttről. A fotón a balatoni kertemben vágom a füvet és tudatosan kihagyok egy területet méhlegelőnek. Ezzel szerettem volna felhívni a követőim figyelmét a méhek életterének és a vadvirágok megőrzésének a fontosságára.
Kóstoltál már az általad megálmodott ételekből?
Igen, nagyon finomak az ételek. Nagyon ízlik a pisztráng egy különleges mártással, izgalmasnak találom a fehérbab püré ízét, de a legkülönlegesebb a sóskafagylalt, ilyet még soha nem ettem életemben. Mindenkinek ajánlom!
Gondolom, nem ez az egyetlen izgalmas esemény az életedben idén tavasszal. Színésznőként milyen kihívások előtt állsz?
Február végén kezdtem el újra próbálni a Katona József Színházban Ascher Tamás rendezésében egy új magyar színdarabot adunk majd elő, Jóccakát a címe és Horváth Péter a szerző. Ebben egy fontos szerepet kaptam. A tavalyi nagy sikerre való tekintettel május 23-án a Katona társulatával és énekesekkel, zenészekkel közösen újra bemutatjuk a Csinibaba Táncdalfesztivál! koncertet a Budapest Parkban, majd május végén különböző zenés produkciókban szerepelek, Juhász Gábor gitárművésszel van egy duónk, vele lépek fel. De előtte március végén lesz koncertünk az Ónodi Eszter and the Open Pub zenekarral Budapesten a B32 Galériában. Nyáron pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adjuk elő a nemrégiben a MÜPÁ-ban bemutatott Veszedelmes viszonyok darabot.
