hirdetés
Bár Magyarország legszegényebb megyéjéről van szó, a zempléni táj szépsége, a helyi emberek igyekezete, hogy megmutassák vidékük kincseit igazi turista paradicsommá varázsolja országunk keleti szegletét. Itt nincsenek ötcsillagos luxusszállodák, exkluzív fine dining éttermek (kivéve Tokajban, de számomra Tokaj egy más, egyedülálló régió), sem elegáns üzletek, vannak viszont cuki vendégházak, kockás terítős vendéglők ízletes, megfizethető fogásokkal az étlapon, felújított várak, kastélyok s rengeteg túraútvonal az erdőben, ahol még eltévedt őzekkel is találkozhat a kiránduló. Visszajáró vendégként egyre több csodás helyet fedeztem fel errefelé, most jöjjön az az 5 látnivaló, amelyet az először idelátogató turistáknak mindenképpen ajánlanék.
Sárospatakot a múltban Bodrogparti Athénnek is nevezték, hiszen a város református kollégiuma 1531-es alapítása óta a magyar oktatás egyik fellegvára volt. 1650-től 1654-ig a híres cseh pedagógus, Comenius is oktatta itt a diákokat. Érdemes ma is ellátogatni a szépen felújított épületkomplexumba, megnézni a kollégium iskolatörténeti kiállítását és a nagykönyvtárat, ahol 200 ezer értékes kötet sorakozik a polcokon. Érezhető, hogy ma is komolyan veszik ebben az intézményben a tanulást, pataki diáknak lenni mindig nagy dicsőség volt, itt járt iskolába Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond is.
Sárospatakot a Rákócziak városaként is emlegetik, akik a 16. és a 17. század leggazdagabb és legbefolyásosabb családjaként innen, a híres Rákóczi-várból irányították a birtokaikat. A reneszánsz építészet egyik pompás példája ez az erődítmény, ma felújított, teljes pompájában várja a látogatókat állandó és időszaki kiállításaival. A várat körülvevő gyönyörű parkban este 10-ig lehet sétálni, a padokon üldögélni.
S ha már Sárospatakon járunk, innen mindössze 4 kilométerre található hazánk egyik legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem. Igazából ez nem is egy valódi tengerszem, malomköveket bányásztak itt egykoron, a bánya 1903-ban bezárt, a fejtési gödrében az óriási sziklafalak között egy kis tó alakult ki, amelynek legnagyobb mélysége 6,5 méter. Ha kedvünk tartja, a meredek falakon kipróbálhatjuk sziklamászó tudásunkat is, ugyanis egy 700 méteres via ferrata pálya is üzemel itt. A tengerszemhez a Megyer-hegy oldalában futó ösvényen lehet eljutni, szőlőültetvényeken át, érdemes körbesétálni a tavat a meredek ösvényeken, fentről az egykori bánya pereméről lenyűgöző a kilátás a vízre.
Akár egy egész napot eltölthetünk ebben a gyönyörűen felújított épületben, megnézhetjük a kastély történetét bemutató kiállítást, elmerenghetünk a Károlyi család egykori luxus életén, sétálhatunk a hatalmas parkban, megpihenhetünk egy 150 éves platánfa árnyékában. Igazi időutazás. Megéri részt venni a szervezett tárlatvezetésen, számos érdekes történetet tudhatunk meg a kastély múltbéli tulajdonosainak életéről, az idelátogató illusztris vendégekről, szerelmi kalandokról, politikai összeesküvésekről, sőt még egy gyilkosság részleteiről, amit Arany János Tetemrehívás című versében is megemlít: „A radványi sötét erdőben halva találták Bárczi Benőt”. S aki még mélyebben bele szeretne merülni a történetekbe, végignézheti a kastély termeiben található displayeken futó videókat, amelyeken olyan ismert színészek, mint Mucsi Zoltán vagy Scherer Péter, egykor a kastélyban szolgáló személyzet tagjait eljátszva avatnak be a történelmi intrikák részleteibe.
Ilyen az, ahogy a 21. században elképzeljük, hogyan is nézhetett ki egy középkori vár! Számomra nagyon zavaró a történelmi épület külső falainak szikrázó, hófehér színe, én még láttam a felújítás előtt, amikor a megkopott, romos falak valóban a múltat idézték elő. Az tény, hogy a környékből jó messziről lehet látni a hegycsúcs szikláink büszkén elterülő várat, ami hívogatóan várja vendégeit. És persze ki ne lenne kíváncsi a belsejére is? A gyerekek ámulnak, hogy milyen szép körülmények között élhettek itt a múltban őseink, ez a játékvár abszolút kielégíti kíváncsiságukat. A történelmi hűséghez kicsit is konyító felnőttek nem értik, hogy miért kellett a turizmus oltárán feláldozni a hitelességet. S vannak, akik imádják és örülnek annak, hogy a tökéletesen rendbe tett Füzér vára ilyen sok látogatót vonz a régióba. Mindenki döntse el, mit gondol erről a várról, az viszont biztos: a látvány, ami fentről elénk tárul, mindent megér.
Ami Füzér vára esetében zavaró, az a Sátoraljaújhely szomszédságában található Széphalmon, az egyik legjelentősebb történeti, irodalmi emlékhelyünkön fel sem merül: egy modern, interaktív múzeumot hoztak létre egy vadonatúj, a mai kor építészeti megoldásait visszatükröző épületben. A Magyar Nyelv Múzeuma azontúl, hogy állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont, a régió egyfajta kulturális központja is: hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is alkalmas. Tanultuk az iskolában, hogy Széphalom a nyelvújító Kazinczy Ferenc otthona volt, a híres költő ezen a birtokon élt családjával, s itt is van eltemetve szintén családi körben. A magyar nyelv történetét bemutató múzeumot a Kazinczy Ferenc emlékpark veszi körül, egy szépen rendben tartott park, ami természetvédelmi terület, így ha ide ellátogatunk, nemcsak az író – és az irodalom – emléke előtt tiszteleghetünk, hanem gyönyörködhetünk az azt körülvevő kertben is, a változatos növényvilágban.
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: 5 ingyenes program Londonban alacsony költségvetésű utazáshoz!
Kiemelt kép: Pexels / Liptai Anikó; további fotók: László Krisztina, Jakab Csaba, A Magyar Nyelv Múzeuma
hirdetés
