Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot kínál arra, hogy rendszeresen időt adjunk annak, ami érdekel, amit létrehoznánk, vagy amit túl régóta halogatunk. A könyv új magyar kiadása kapcsán Tapasztó Orsi, Oltai Kata, Beck Zoli és Vitáris Iván arról beszélgettek, mi történik, amikor a saját ötleteink helyett egyre inkább a külvilág elvárásaihoz igazodunk. Szerző: Siska Eszter

Egy könyv, amely jóval nagyobb lett, mint aminek indult

Ma már nehéz elképzelni, hogy A művész útja ne legyen ismert könyv. Julia Cameron 1992-ben megjelent kötete azonban egyáltalán nem indult klasszikus sikertörténetként.

Remind magazin

Az első változatot egy irodalmi ügynökség elutasította, Cameron pedig végül saját maga kezdte terjeszteni. A könyv lassan, olvasóról olvasóra terjedt, és jóval túlnőtt azon a körön, amelynek eredetileg szánta. Cameron nem egy újabb elméleti könyvet akart írni a művészetről. Egy olyan módszert rakott össze, amelyet ő maga is használni kezdett, és amelynek középpontjában nem az áll, hogy mit alkossunk, hanem hogy hogyan tudunk újra kapcsolatba kerülni a saját kreativitásunkkal.

Cameron nem azt állította, hogy vannak kreatív emberek, és vannak, akik nem azok. Hanem azt, hogy a kreativitás mindannyiunké, csak közben megtanuljuk visszafogni.

Tizenkét hét, két alapgyakorlattal

A könyv erre nem elméletet, hanem egy tizenkét hetes programot ad. Minden héten új feladatok, kérdések és gyakorlatok követik egymást, amelyek arra ösztönöznek, hogy egy kicsit több időt töltsünk azzal, ami valóban érdekel bennünket.

Az egyik legismertebb gyakorlat a Morning Pages, vagyis a reggeli jegyzetek: minden reggel három oldalon keresztül írni, megállás és szerkesztés nélkül. Nem kell jól írni, és az sem fontos, hogy később bárki elolvassa. A lényeg éppen az, hogy legyen egy hely, ahol nem kell okosnak, produktívnak vagy érdekesnek lenni.

A másik alapgyakorlat az Artist Date, vagyis a művészrandevú: az az egyedül töltött idő, amikor valami olyasmivel foglalkozunk, ami egyszerűen érdekel vagy kíváncsivá tesz. A módszer talán éppen azért működhet ma is, mert nem nagy megfejtéseket kér, hanem rendszeres figyelmet. Írni, nézelődni, elmenni valahová, kíváncsinak lenni, és közben nem rögtön azt kérdezni, hogy ennek mi lesz a haszna.

Az inspirációhoz idő és tér is kell

Az Open Books könyvbemutatójának egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a kreativitás nem pusztán fejben dől el. Oltai Kata Virginia Woolf Saját szoba című kötetét is megidézte, és arról beszélt, hogy szerinte az alkotáshoz időre, pénzre és saját térre van szükség.

Ez utóbbi nem feltétlenül egy külön szoba. Lehet az a néhány óra, amikor nem kell senkinek válaszolnunk, nem kell teljesítenünk, és nem kell megindokolnunk, miért foglalkozunk valamivel, aminek még nincs látható eredménye. Mert az ötletekhez nemcsak inspiráció kell. Idő is kell ahhoz, hogy egyáltalán megszülessenek.

Mi történik, amikor mindenki máshoz igazodunk?

Tapasztó Orsi szerint mindannyiunknak van egy saját hangja, amely már egészen kis korban kialakul, de az idők során a környezetünk és a minket körülvevő rendszerek könnyen háttérbe szoríthatják. Amikor túlságosan figyelünk arra, hogy mit várnak tőlünk, megjelenhet a megfelelési kényszer, a szorongás vagy éppen az imposztorszindróma.

A beszélgetésben az is szóba került, hogy az intézményi és szakmai rendszerek mennyire könnyen kijelölhetik, mit, mikor és kivel „kell” csinálnunk. Egy sikeres koncertélmény után Vitáris Iván felidézte, hogy szinte automatikusan érkezett hozzá a következő kérdés: és jövőre mit fogtok csinálni? A kérdés önmagában ártatlannak tűnik, mégis jól mutatja, milyen gyorsan válik a következő lépés fontosabbá annál, ami éppen történik.

Remind magazin

Néha az is kreatív munka, ha nem csinálunk semmit

A könyvbemutatón talán ez volt az egyik legérdekesebb gondolat: a kreativitás nem azonos a folyamatos produktivitással. Oltai Kata arról beszélt, hogy a kreativitás egy magasabb szintje lehet az is, amikor már nem a rendszer mondja meg, mikor kell valamivel előállnunk. Ha nincs mondanivalónk, akkor nincs. Nem kell mindenáron létrehozni valamit csak azért, mert itt lenne az ideje.

Beck Zoli szerint a kreativitás akkor kezd sérülni, amikor mély bizalmatlanság alakul ki bennünk a saját kreativitásunkkal kapcsolatban: amikor nem tudunk hallgatni, amikor hallgatnunk kellene, mert attól tartunk, hogy ha a hangunk eltűnik abból a térből, amelyben vagyunk, akkor már nem tudunk oda visszatérni, és nem fog hallatszani, amit csinálunk. Ezt a FOMO fordított változataként írta le: nem attól félünk, hogy kimaradunk valamiből, hanem attól, hogy mi maradunk ki mások figyelméből.

„Amikor azt mondják, hogy majd lemaradunk valamiről, akkor arra gondolok, de miről maradhatunk le? Én nem fogok magamról lemaradni.”

Önkritika nélkül nincs művészet

Remind magazin

A könyv sokat foglalkozik azzal a belső hanggal is, amely már azelőtt megmondja, miért nem fog működni valami, hogy egyáltalán elkezdenénk. A beszélgetés résztvevői szerint az önkritikának természetesen van helye: segít szerkeszteni, pontosítani, jobbá tenni, amit létrehozunk. A probléma akkor kezdődik, amikor már a kezdés előtt leállít.

Vitáris Iván története arra is rávilágított, hogy a saját hangunk megtalálása nem feltétlenül úgy történik, hogy valaki egyből valami teljesen újat talál ki. Sokszor egy másik alkotó iránti rajongás, utánzás vagy inspiráció az első lépés. Meglátni valamit, amit valaki más csinál, és azt gondolni: ilyet én is szeretnék. Ez azért fontos, mert a kreativitásról hajlamosak vagyunk úgy beszélni, mintha az eredetiség azt jelentené, hogy semmilyen hatás nem érhet bennünket. Pedig gyakran éppen a kíváncsiság, a mások munkájára adott reakció vagy akár az utánzás indít el valamit.

Nem kell tudni előre, mi lesz belőle

Az ötletekhez való viszonyunkról Beck Zoli egy Esterházy Péter-történetet is felidézett. Esterházyt a barátai arra figyelmeztették, hogy ne mondja el az ötleteit, mert mások esetleg megvalósítják azokat. Egy idő után azonban azt vette észre, hogy az ötletek visszatartása éppen őt bénítja meg. Rájött arra, hogy azzal, hogy visszatartja az ötleteit, valójában azt feltételezi, hogy holnap nem fog eszébe jutni egy jobb ötlet. És emiatt tényleg nem lett. Talán ez A művész útja egyik fontos gyakorlati tanulságához is kapcsolódik: nem kell minden gondolatot azonnal értékelni, megvédeni vagy eredménnyé alakítani.

A könyv sem azt ígéri, hogy tizenkét hét alatt megtaláljuk a nagy választ arra, mit kellene kezdenünk magunkkal. Inkább feladatokat ad: írj, menj el valahová egyedül, figyeld meg, mi érdekel, és szánj időt valamire akkor is, ha egyelőre nem tudod, mi lesz belőle. Talán nem is az a kérdés, hogy mit fogunk létrehozni, hanem az, hogy adunk-e neki annyi időt és figyelmet, hogy egyáltalán kiderülhessen.

Fotó: Horn Anna (Open Books)

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...
ai tudatos használata

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Egy hétvégi program megtervezése, egy összetettebb e-mail megfogalmazása vagy egy új téma megértése – egyre több hétköznapi feladatban fordulunk a...
Őszi utazás a vonaton

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy hétvégi kiruccanáshoz nem feltétlenül kell autóba ülnünk vagy repülőjegyet foglalnunk. Magyarországról több hangulatos európai város is elérhető néhány órás...
Az 1000 Út 25 éves jubileumi eseményének résztvevői csoportképen

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

Ma már néhány kattintással megszervezhetünk egy utazást a világ másik végére. Szállást foglalhatunk, útitervet készíthetünk, és akár mesterséges intelligenciától is...
Bőrünk a hideg időben

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Reggel még minden rendben, délutánra viszont húzódik az arcunk, a megszokott hidratáló kevésnek tűnik, és mintha a bőrünk érzékenyebben reagálna...
Pandora Karácsonyi Kollekció 2026

Amikor az ajándék azt üzeni: ismerlek – a Pandora ünnepi kollekciója

A legjobb ajándékok nem csupán az ajándékozott személyéről szólnak, kicsit rólunk is. Hiszen az ajándékozás öröme nem ér véget az...

„Glükokrata” társadalomban élünk? Miért olyan nehéz változtatni az étkezési szokásainkon?

Reggel egy édes péksütemény, délután egy csoki, este valami gyors vacsora. Ismerős? Sokszor észre sem vesszük, mennyi döntést hozunk naponta...

Hová tűnt a figyelmünk? – 5 könyv a fókuszról, az elmélyülésről és a digitális túlterheltségről

Folyamatosan villogó értesítések, végtelen hírfolyamok és párhuzamosan futó feladatok között egyensúlyozunk nap mint nap, miközben észrevétlenül aprózódik szét a legértékesebb...
SAMSUNG x Borganika

Gyökértől a szárig – így főzhetünk kevesebb pazarlással

A gomba szára, az újhagyma zöldje vagy a retek levele könnyen a konyhai hulladék közé kerülhet, pedig megfelelően felhasználva egy...

EZ IS ÉRDEKELHET

közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...
ai tudatos használata

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Egy hétvégi program megtervezése, egy összetettebb e-mail megfogalmazása vagy egy új téma megértése – egyre több hétköznapi feladatban fordulunk a...
Őszi utazás a vonaton

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy hétvégi kiruccanáshoz nem feltétlenül kell autóba ülnünk vagy repülőjegyet foglalnunk. Magyarországról több hangulatos európai város is elérhető néhány órás...
Az 1000 Út 25 éves jubileumi eseményének résztvevői csoportképen

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

Ma már néhány kattintással megszervezhetünk egy utazást a világ másik végére. Szállást foglalhatunk, útitervet készíthetünk, és akár mesterséges intelligenciától is...
Bőrünk a hideg időben

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Reggel még minden rendben, délutánra viszont húzódik az arcunk, a megszokott hidratáló kevésnek tűnik, és mintha a bőrünk érzékenyebben reagálna...

„Glükokrata” társadalomban élünk? Miért olyan nehéz változtatni az étkezési szokásainkon?

Hová tűnt a figyelmünk? – 5 könyv a fókuszról, az elmélyülésről és a digitális túlterheltségről

Gyökértől a szárig – így főzhetünk kevesebb pazarlással

Miért bukik bele a cégvezető a napi TikTokba, és mit csináljon helyette?

Nem csak a karrierednek tesz jót – mit adhat a tanulás felnőttként?

Jó hírek: technológia, ami tényleg jobbá teszi az életet