Az elmúlt tíz év alatt sokat nőtt a napozással kapcsolatos tudatosságunk. A kereskedelmi adatok alapján folyamatosan nő a kereslet a nagyobb faktorszámú, a bőrt jobban védő készítmények iránt. Egy új kutatás adatai szerint mi, magyarok szeretünk a napon lazítani, de emellett odafigyelünk arra, hogy bekenjük magunkat – akár többször is, mint ahányszor szükséges. A napozással kapcsolatos, szakszerű információk átadása és a tévhitek eloszlatása azonban még mindig fontos feladat.
Lezárult a 2023-as Nagy Napteszt kutatás
Júliusban lezárult a Nagy Napteszt, a Dr. Kelen több mint 500 fős online kutatása, amely a magyarok napozási és fényvédő készítmények használatával kapcsolatos szokásait kutatta. A nyár közepén 534 fő válaszolt a hazai napozási szokásokkal és fényvédő készítmények használatával kapcsolatos kérdésekre az egészségtudatos kozmetikumokat fejlesztő és gyártó magyar családi márka, a második országos Nagy Napteszt keretében. A márka korábbi napozással kapcsolatos kutatása pontosan 10 évvel ezelőtt zajlott.
Az új adatok pozitív tendenciát mutatnak: egyértelműen látszik, hogy sokat nőtt a magyarok napozással kapcsolatos tudatossága, miközben persze néha kint ragadnak a napon, leégnek, ezzel együtt tisztában vannak a napsugárzás lehetséges negatív következményeivel (például bőrrák kockázatával). A legtudatosabbak UV-védőöltözetet is adnak a gyerekeikre, figyelnek a vízlepergető összetételre és 50+ faktoros készítményt vásárolnak, valamint tisztában vannak a faktorszám jelentésével is. A kutatás alapján az is látszik, hogy jellemzően használnak valamilyen fényvédő készítményt, és ismerik az alapvető funkcióikat, de a részletekkel már nem mindig vannak tisztában. A legtudatosabb napozók feleslegesen sokszor és jellemzően túl korán kenik be magukat, ráadásul erősen védekeznek a napsugárzás ellen, miközben ők nem is maradnak kint olyan hosszan a tűző napon.
„Mind a fizikai, mind az organikus, avagy más néven kémiai fényvédők azonnal kifejtik UV-védő hatásukat a használatot követően. Ennek oka, hogy mindegyik UV-védelmet biztosító molekula, vegyület aktív formában kerül be krémekbe, nem szükséges semmilyen időben lejátszódó folyamat az UV-védelem kialakulásához, így elegendő közvetlenül a napozás előtt bekenni a bőrünket”
– jegyezte meg Dr. Kelen Ákos, termékfejlesztő szakgyógyszerész.
A 2013-as és 2023-as kutatás is rámutatott, hogy a magyarok szeretnek a napon tartózkodni, viszont sok mindent nem vagy pontatlanul tudnak a napozással kapcsolatban, így például sokan nincsenek tisztában a faktorszám jelentésével, az UVA- és UVB-sugárzás pontos kockázataival vagy azzal, hogy mikor is kell bekenni magunkat.
Mennyit? Mikor? Mit?
A kutatás adataiból kiderült, hogy 2023-ra gyarapodott a napkedvelők tábora: többen vannak, akik napi 3 óránál többet töltenek el a napon és akik egész napon át szívesen élvezik a napsütést. 2023-ban a válaszadók több mint 65%-a kevesebb mint 3 órát tölt kint a napon, míg több mint 34% napi 3 óránál többet napozik vagy akár egész nap a napon sütkérezik. Ezzel szemben 2013-ban a válaszadók több mint 71%-a napi 3 óránál kevesebbet töltött a napon, míg több mint 28% napi 3 óránál többet napozott vagy egész nap sütkérezett.
A napozási időszak kapcsán érkezett válaszok is a magyarok napozással kapcsolatos tudatosságát támasztják alá. A megkérdezettek több mint 84%-a tisztában van vele, hogy 11 és 15 óra között nem ajánlott a napon tartózkodni: több mint 53% nem megy ki napra a veszélyes időtartamban, több mint 31% néha „kint ragad” a napon. Több mint 15% egyáltalán nem foglalkozik az időzítéssel és a rendelkezésre álló idő és kedv függvényében dönt.
A fényvédő készítmények használata is javuló tendenciát mutat. Az új kutatás válaszadóinak több mint 72%-a használ valamilyen fényvédő készítményt napozáskor és legalább egyszer bekeni magát. Közülük több mint 42% pedig mindig bekeni magát, ráadásul óránként megismétli a szertartást. Ezzel szemben 10 évvel ezelőtt közel 46% használt csak valamilyen készítményt és kente be magát legalább egyszer.
A kutatás adatai szerint a magyarok egyre magasabb faktorszámú készítményeket használnak, ami a növekvő tudatosság és a leégéstől való félelem jele. A napégéssel kapcsolatos adatokkal összevetve feltűnik, hogy magas faktorszám használata és időbeni felkenés mellett is leégünk néha. A válaszadók több mint 71%-a 30 faktorost vagy annál magasabb faktorszámú készítményt használ. Több mint 40%-ék 50+-os készítményt ken magára. A szakszerű tájékozottság szintje 2013-hoz képest valamit javult, de továbbra is rosszul állunk: a kitöltők több mint 45%-a tisztában van a faktorszám jelentésével, de közel 55% nem tudja vagy rosszul tudja a számjelzés jelentőségét.
Odafigyelünk a gyerekekre is
A kutatás megállapította, hogy a szülők többsége figyel gyermeke bőrének egészségére, így ők jellemzően magas faktorszámú készítményt részesítenek előnyben – a válaszolók több mint 68%-a használ valamilyen naptejet gyermeke bőrén és több mint 54% 50+ faktoros napvédő készítményt ken fel.
„A faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr saját, UV védő képessége. Az egyéni, alap védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál. A jellemző magyar bőrtípus (Fitzpatrick II és III bőrtípus) kb. tíz-tizenkét perc alatt leég védelem nélkül, így egy 50+-os naptejjel jócskán kitolható a napon biztonságosan eltölthető időtartam.
A rendkívül erős SPF50+ fényvédő készítmények használata mellett külső védőöltözetet, világos színű ruhát is javasolt a gyerekekre adni.
A ruha a közhiedelmekkel ellentétben nem nyújt 100%-os védelmet. Ennél is fontosabb, hogy a kisbabák bőre fokozottan érzékeny az UV-fényre, ezért 1 év alatti gyermeket semmiképpen ne tegyünk ki közvetlen napfénynek, továbbá árnyékos helyen is gondoskodjunk a megfelelő bőrvédelemről védőruha és napvédő készítmény együttes használatával” – javasolja a szülőknek Dr. Kelen Ákos.
Fontos tudni!
Az UV-védelem kapcsán fontos megjegyezni, hogy a többség fél a káros sugárzás okozta egészségügyi problémáktól, még ha pontatlanul is tudja az UVA és UVB sugárzás közötti különbséget.
„Az UVB-sugarak elsődleges hatása a bőrpír, majd a barnaság kialakulása, mely a bőrben lejátszódó természetes folyamat az úgynevezett melanogenezis eredménye; az UVA-sugarak hosszútávon károsíthatják a bőrt, melynek veszélye a korai bőröregedés. A faktorszám csak az adott napvédő készítmény UVB-védelmét jelzi, ezért bőrünk biztonsága érdekében kiemelten fontos, hogy olyan terméket válasszunk, amelyen az UVA-védelemre utaló jelölés is szerepel” – emelte ki Dr. Kelen Ákos.
A napfényvédők fejlesztésével is foglalkozó gyógyszerész felhívja a figyelmet arra, hogy manapság csak néhány órát kell repülnünk ahhoz, hogy aztán egy mediterrán tengerparton találhassuk magunkat, és ez valóságos „UV-fénysokkot” jelent a bőrünknek, hiszen előtte négy-öt hónapig az irodában ültünk.
„Homo sapiensként mintegy háromszázezer év állt a rendelkezésére bőrünknek, hogy hozzászokjon a napfényhez. Ez sikerült is, azonban az utóbbi évtizedekben drasztikusan megváltozott a modern ember életvitele. A hétköznapjaink általában elválasztanak minket a természettől és a természetes napfénytől” – jegyezte meg Dr. Kelen Ákos, termékfejlesztő szakgyógyszerész.
A szakember összességében elmondta, hogy maga a napozás nem feltétlenül káros, de figyelmet kell fordítanunk a mértékre, a megfelelő fényvédelemre és meg kell tennünk a szükséges óvintézkedéseket a leégés elkerülése érdekében.
Fotók: Pexels
Dr. Kelen Ákos portréja: Dr. Kelen
