„Sokszor érzem, hogy nincs lehetetlen” – Interjú Eke Angélával

A Junior Prima-díjas Eke Angéla, miután elvégezte a Színművészeti Egyetemet, a Márkus Sándorral közösen alapított Nylon Group nevű formációval kísérleti bábszínházon dolgozott. A világ számos pontján léptek színpadra, nemzetközi díjat nyertek el. Angéla több nagysikerű televíziós sorozatban szerepelt, mint például a Tűzvonalban és az Apatigris, szabadúszó színművészként szerepeit mostanában többek közt a Trojka Színházi Társulással játssza. Kiss Annamária interjúja.

A színjátszáson belül miért a bábot választottad annak idején?

Prózai okból: abban az egy évben, amikor felvettek a Színművészetire, nem indult prózai szak, mondván, túl sok a színész, helyette báb szakirányt és zenész-színész szakirányt lehetett választani. Nem tudtam jól énekelni, ezért a báb osztályba jelentkeztem úgy, hogy soha előtte nem volt báb a kezemben. Különben így sem vettek fel kevesebb színészt. (Nevet.)

Hogyan kanyarodtál a filmezés felé?

A Színművészeti előtt elég sokat filmeztem, forgattam itthon készülő külföldi és első filmes magyar produkciókban.  A sorozat boom időszaka előtt az első komolyabb magyar széria a Tűzvonalban volt, amiben szerepelhettem. A tanáraim nagy filmes jövőt jósoltak nekem, javasolták, hogy filmezzek, mégis, amikor végeztem, nem talált meg ez a közeg. Az Apatigris törte meg a sokéves kihagyást. Utólag nem is bánom, hogy akkoriban nem forgattam, mert helyette elmélyíthettem a színpadi tudásomat. Viszont jelenleg is forgatok egy produkcióban, ami még nem publikus.  

Fontos számodra a magaskultúra és szereted kitágítani színészeted határait, más művészeti ágak felé elmozdulva. Láthatunk szépen kidolgozott, mozgásművészetre épülő videóban, de az Én, Iphigénia című, önéletrajzi ihletésű monodrámában is hangsúlyosak a mozgásszínházas elemek. Általában túl szűknek tartod a kereteket?

A bábszakon jött elő először a kísérletező kedvem. Amikor még csak elképzeltem a bábszakot, kortárs, összművészeti víziók jelentek meg előttem. Ehhez képest tradicionális, lexikális, történeti tudást kaptam a bábtechnikákról, a marionettől kezdve bunrakun keresztül a kesztyűs bábon át. Szinte fájt a múlt századi technikákkal bajlódni, ez ösztönzött később, hogy kialakítsam a műfaj számomra lényeges kereteit. A báb területe tág, ráadásul kortárs és összművészeti is – ezt felismerve jött vissza, hogy igenis fontos az egyetem tradicionális hozzáállása, mert biztos alapot adott későbbi kísérletezéseimhez. Márkus Sándorral anno megalapítottuk a nemzetközi sikereket is elérő Nylon Groupot, e formációnak köszönhetően megértettem, hogy alkotóművészként nemcsak más művészetét szolgálhatom ki, hanem magam is alkothatok. Azóta is rendszeresen vannak önálló művészeti kezdeményezéseim.

Tudatosan menedzseled magad?

Sok munkám van egy-egy tartalom elkészítésében, de komfortosan érzem magam a közösségi médiában. Kis követőbázissal rendelkezem, alig húszezer követőm van, de mégis olyan közösséget alkotunk velük, hogy a kisebb hazai brandek mellett nagy világmárkák is szívesen hirdetnek velem.

Megjelenésedre jellemző, hogy igen átgondolt, bármilyen felkérésnek is teszel eleget. Hogyan írod le a stílusodat, ha megkérdeznek róla?

Az egyik legjobb barátnőm, Borbély Alexandra mondta, hogy néha arra gondolva választja ki az aktuális szettjét, hogy én biztosan az egymáshoz kevésbé passzoló ruhadarabokat válogatnám össze. Általában azokra a ruhadarabokra esik a választásom, amelyek az aktuális hangulatomnak és eseménynek a legjobban megfelelnek. Megfigyeltem, hogy ha viszont nagyon kitalálom magam, feszengek a szettben.

Legutóbb Karafiáth Orsolya Minden tekintetben című darabjában láttalak, ahol a Trojka Színházi Társulással adtátok elő két szerelem történetét, a KuglerArt lakásszínházban. Testközelből engedtek bepillantást az előadott sztorikba. Milyen érzés a nézőktől pár centire játszani?

A Trojkában, Soós Attila rendező vezetésével olyan műhelymunka folyik, ahol teret kap a kísérletezés: beleszólhatok mint színész az előadás alakulásába, ehhez adódik hozzá Attila egyéni rendezői látásmódja – e kettősség ritka Magyarországon. Attila sok esetben ránk, színészekre íratja a szerepeket, és ez jólesőn juttatja eszembe Csehovot, aki arról is híres volt, hogy a társulatára írta darabjait. A Trojkában kifejlesztettük a színjátszást, ami a filmes és a színházi forma közötti határon van. Ilyen nézői közelségben nem fér bele semmilyen nagyszínpadi megoldás, a színjátszás itt finomabb amplitúdón mozog. Nem lehet a publikumra ijeszteni, ám többnek is kell lenni, mint filmen. Alapból erősen gesztikulálok, ami a játékomban is megvan, de filmen ez túl sok. Alakításaim a Trojkában csiszolódtak, az elmúlt nyolc évben: Anna Karenina Kittijétől eljutottam a Dogville-i Grace-ig. A Minden tekintetben esetében Orsi szabad kezet kapott, bár ő és Attila sokat egyeztettek. John Cassavetes Arcok című filmje alapján készült a darab, de Orsi elrugaszkodott attól, jócskán beleírta saját magát, azonban ő is figyelemmel volt a társulatra.

Mennyire vagy tudatos a mindennapokban?

Átgondolt döntéseket hozok, melynek során figyelembe veszem a minőséget, az értéket és a társadalmi hasznot. Az ész nélküli pazarlást nem fogadom el. Értékelem azokat a dolgokat, amikre gyerekként csak vágytam, például, hogy elmehetek úgy bevásárolni, hogy különösebben nem kell néznem az árakat. Nem volt könnyű gyerekkorom – egyébként az Én, Iphigénia című darabomat Závada Péter a saját élettörténetem alapján írta, mitológiai elemekkel vegyítve –, de legalább megtanultam küzdeni. Sokszor érzem, hogy nincs lehetetlen.

Milyen témák foglalkoztatnak mostanában?

Mindenki a pénzre vágyik, de közben a boldogságot keresi. Arra tesszük föl az életünket, hogy annyit keressünk, ami, úgy érezzük, a boldogságunk zálogja – de mikor élvezzük az életet? Egész életünk üzleti alapú. Két éve az önálló TEDx előadásomban feszegettem a kérdést: hova még? Fontos az egyén szintjén tudatosnak lenni az élet legtöbb területén, mert a világcégeket és a világot is egyének vezetik, jó lenne, ha öntudatra ébrednének. (Persze akadnak köztük üdítő kivételek.) Próbálom felhívni a figyelmet a hétköznapi tudatosság fontosságára. A fókuszt a pazarlásmentes élet népszerűsítésére helyezem, mert ez az egyik legégetőbb problémája a Földnek. Az ember birtokolni szeretne, de ez csak instant boldogságot okoz. Itt játszik szerepet a kultúra, ami nemcsak az egyes ember szintjén meghatározó, hanem össztársadalmilag is. Ha egy társadalomban az állampolgárok rendszeresen fogyasztanak jó minőségű kultúrát (ld. jóléti társadalmak), akkor az mentálisan és lelkileg visszatükröződik a közhangulatban. Ebben a bizonytalan, szorongó világban pont a kultúra segítene jól lennünk, és ez nem is annyira pénzkérdés.

Fotók: Pejkó Gergő

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el Eke Angéla fotókiállításáról készült interjúnkat!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...
közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...
ai tudatos használata

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Egy hétvégi program megtervezése, egy összetettebb e-mail megfogalmazása vagy egy új téma megértése – egyre több hétköznapi feladatban fordulunk a...
Őszi utazás a vonaton

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy hétvégi kiruccanáshoz nem feltétlenül kell autóba ülnünk vagy repülőjegyet foglalnunk. Magyarországról több hangulatos európai város is elérhető néhány órás...
Az 1000 Út 25 éves jubileumi eseményének résztvevői csoportképen

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

Ma már néhány kattintással megszervezhetünk egy utazást a világ másik végére. Szállást foglalhatunk, útitervet készíthetünk, és akár mesterséges intelligenciától is...
Bőrünk a hideg időben

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Reggel még minden rendben, délutánra viszont húzódik az arcunk, a megszokott hidratáló kevésnek tűnik, és mintha a bőrünk érzékenyebben reagálna...

EZ IS ÉRDEKELHET

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...
közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Amikor az ajándék azt üzeni: ismerlek – a Pandora ünnepi kollekciója

„Glükokrata” társadalomban élünk? Miért olyan nehéz változtatni az étkezési szokásainkon?

Hová tűnt a figyelmünk? – 5 könyv a fókuszról, az elmélyülésről és a digitális túlterheltségről