Amikor a cukor mindenhol ott van
A Remind Tudatos Döntések podcastjában Kóka János saját életmódváltásáról is mesélt Gábornak. A beszélgetés kapcsán egy különös kifejezést alkottak meg együtt: a „glükokrata társadalom”, amely képletesen arra a világra utal, ahol a cukros, gyorsan fogyasztható élelmiszerek szinte mindenhol körülvesznek bennünket.
Elég betérnünk egy benzinkútra, végigsétálnunk egy szupermarket pénztársorán vagy körülnéznünk az irodai konyhában. Az édességek, cukros italok és különféle nassolnivalók a legkönnyebben elérhetőek, sokszor éppen akkor, amikor fáradtak, stresszesek vagy éhesek vagyunk.
Ilyenkor nem feltétlenül tudatos döntést hozunk. Sokszor egyszerűen azt választjuk, ami kéznél van.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden cukrot tartalmazó étel egészségtelen, vagy hogy a szénhidrátokat ki kellene iktatnunk az étrendünkből. Sokkal inkább arra érdemes figyelni, milyen étkezési minták alakulnak ki a mindennapjainkban.
Mit mond valójában a kutatás?
Vajon ugyanazt választanánk a boltban, ha az édességek nem a pénztár mellett, a zöldségek és gyümölcsök pedig nem az üzlet hátsó részében kapnának helyet?
Egy 2021-es brit kutatásban1 három diszkontüzletben átalakították a termékek elhelyezését: a zöldségek és gyümölcsök a bejárat közelébe kerültek, az édességeket pedig eltávolították a pénztárak környékéről. Három hónappal később az üzletekben hetente átlagosan mintegy 1300 adaggal kevesebb édességet értékesítettek a várható forgalomhoz képest, miközben a zöldség- és gyümölcseladások növekedtek.
Bár egy kisebb kísérletről van szó, az eredmény fontos kérdést vet fel: ha már a termékek elhelyezése is befolyásolhatja, mit vásárolunk, mennyire várhatjuk el magunktól, hogy minden helyzetben kizárólag az akaraterőnkre támaszkodjunk?
Az életmódváltás talán nemcsak arról szól, hogy megtanulunk ellenállni a kísértéseknek, hanem arról is, hogy tudatosabban alakítjuk a környezetünket.
Miért nem működnek a hétfői fogadalmak?
„Hétfőtől nem eszem édességet.” „Holnaptól minden este sportolok.” „Most aztán tényleg odafigyelek magamra.”
Ismerős mondatok?
Az életmód váltásunk/diétánk elején általában megvan a lelkesedés, aztán közbejön egy nehéz munkanap, egy családi program vagy néhány rosszul átaludt éjszaka, és máris visszatérünk a megszokott rutinunkhoz.
Pedig az életmódváltás nem pusztán néhány jó döntés sorozata. A régóta kialakult szokásaink, az időbeosztásunk, a stressz és a környezetünk egyaránt szerepet játszhatnak benne.
Érdemes ezért másképp feltenni a kérdést: nemcsak azt vizsgálni, hogy min szeretnénk változtatni, hanem azt is, miért térünk vissza újra és újra ugyanazokhoz a mintákhoz.
És vajon mikor elegendő a saját szokásaink átalakítása, és mikor érdemes szakemberhez fordulnunk?
A változtatás nem feltétlenül magányos küzdelem
Kóka János saját története is azt mutatja, hogy egy egészségügyi felismerés olykor teljesen új irányba terelheti az életünket. A tartós változtatás azonban sokkal összetettebb kérdéseket vet fel, mint egy új étrend vagy edzésterv kiválasztása.
November 27-én, a Remind Connect eseményen dr. Kóka János ezekről is beszélget majd Dr. Purebl Györggyel, Pöltl Ákossal, Lotfi Begivel és Szilágyi Gáborral. Többek között arra keresik majd a választ, miért olyan nehéz tartósan változtatni.
Mert lehet, hogy az első lépés nem egy újabb szigorú fogadalom, hanem annak felismerése, hogy a változtatáshoz néha másfajta támogatásra és megközelítésre van szükségünk.
Tarts velünk november 27-én a Remind Connecten, és gondolkodjunk együtt arról, hogyan válhat az életmódváltás átmeneti elhatározás helyett tartós változássá!
Ha pedig kíváncsi vagy Kóka János személyes történetére, hallgasd meg a Szilágyi Gáborral készült teljes beszélgetést a Remind Tudatos Döntések podcastjában.
Képek: Canva
- Mit mond a kutatás forrása:
Christina Vogel és munkatársai (2021) – Altering product placement to create a healthier layout in supermarkets
Megjelent: PLOS Medicine, 18(9), e1003729. Teljes tanulmány – PLOS Medicine ↩︎
