Ha jól használjuk, a mesterséges intelligencia akár a kedvenc kollégánkká is előléphet, hiszen segítségével felgyorsíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük a működésünket. Dr. Bölcskei Krisztián azonban arra figyelmeztet, hogy az MI több szempontból is kockázatot jelenthet, ezért fontos, hogy körültekintően használjuk.
A mesterséges intelligencia és az adatvédelem
A mesterséges intelligenciára ma már egyre többen tekintenek jobb kezükként, azonban az adatvédelem szempontjából a vállalkozások egyik buktatója is lehet a felelőtlen használtuk.
„Az adatvédelem egy folyamatos feladat, amelyet 2018 óta, sőt, már jóval korábbi időpont óta kellene a cégeknek betartani, de a helyzet azonban az, hogy ezen a téren még most is sok az elmaradás. A hiányosságokra, hibákra jön rá a mesterséges intelligencia bevezetése, és innen kezdődnek az igazi problémák” – mondja dr. Bölcskei Krisztián, a MIportal.hu tulajdonosa, aki évek óta foglalkozik mind az adatvédelem kérdéseivel. A szakember szerint érdemes visszafelé fűzve rendbe tenni a cégeknek ezeket a folyamatokat, és először adatvédelmi és adatbiztonsági oldalról biztosítani a cég működését.
Veszélyben lehetnek-e az üzleti titkok az MI kezében?
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók nem foglalkoznak kellő körültekintéssel azzal a témakörrel, hogy a mesterséges intelligenciával milyen adatokat és információkat osztanak meg a használat során. A dolgozók nem tudatosak és körültekintők, mert nem kapnak megfelelő oktatást, így akaratlanul is olyan információkat osztanak meg a mesterséges intelligenciával, amelyek veszélyt jelenthetnek a későbbiekben.
„Tudnunk kell azt, hogy amikor kérdezünk az MI-től, akkor azzal már állítottunk is valamit magunkról, vagy éppen a vállalkozásról. Az MI tanul és fejlődik, mégpedig a legtöbbet tőlünk és belőlünk tanul. Egy egyszerű nyelvtanító alkalmazás simán visszakérdez egy korábbi beszélgetésben említett, velünk kapcsolatos adatra. Ez valahol nagyon ijesztő és elgondolkodtató is egyben, hiszen a munka során a dolgozók feltölthetnek üzleti titkokat tartalmazó iratokat, például fordítási célból, vagy megoszthatnak know-how-t, stratégiákat, egyebeket az MI-vel. Ezáltal belső folyamatokba lát bele a mesterséges intelligencia, mert néha éppen a folyamatok kialakítása a feladata. Emellett mindig ott van az is, hogy személyes adatokat kezel az MI, a felhasználóról vagy éppen a felhasználó által a rendszerbe rögzített személyről. A munkavállalók sok esetben csak az utasítást kapják meg, hogy használják a mesterséges intelligenciát, azonban megfelelő tájékoztatás és szabályrendszer nem áll rendelkezésükre arról, hogy mit lehet és mit nem szabad megosztani vele” – teszi hozzá.
Dr. Bölcskei Krisztián szerint a kulcsa abban rejlik, ha a vállalkozások egyrészt rendbe teszik az adatvédelmi és adatbiztonsági megfelelésüket, kiválasztják a megfelelő biztonságot garantáló, a célhoz legjobban illeszkedő MI-t, majd pedig folyamatosan, egységenként és a célzott tevékenységükre szólóan vezetik be a működésükbe a mesterséges intelligenciát, folyamatosan monitorozva a bevezetést, belső szabályok kialakításával, finomításával együtt, a kollégákat oktatva. „De a jövőre nézve szükség lehet majd az adatvédelmi tisztviselők mintájára olyan szakemberekre, akik felügyelik és segítik, vagy akár ellenőrzik is az MI bevezetését és használatát a cégeknél” – szögezi le.
Fotó: Pexels / Google DeepMind
